Szép történet volt. Egy nagyon fontos stratégiai helyzettel bíró gyönyörű ország, elbújva a Fekete-tenger és a kaukázusi hegyek között. A neve Grúzia, és egy csúnya, öreg, korrumpált elnök vezette, a szovjet Politbüró egyik túlélő tagja. Az ő neve Eduard Sevardnadze volt. Szemben vele egy fiatal, szép, erős, dinamikus férfi, az ellenzék vezetője, aki elhatározta, hogy fel fogja szabadítani országát a randa, gonosz, vén Sevardnadze uralma alól egy csodálatos rózsás forradalommal.
A Rózsás forradalom egy előre megrendezett népi felháborodással kezdődött, mely az elcsalt választás eredményei ellen irányult 2003 novemberében. Alighogy elkezdték számolni a választás eredményét, az ellenzék máris csalást kiáltott - amúgy az öreg elnöknek meglett volna a többsége.
A nép már régen elégedetlen volt a helyzetével, a munkanélküliséggel, az egyre erősödő inflációval, a korrupcióval, az árak folyamatos emelkedésével.
De várni kellett az utolsó két napra, s a felháborodott tömeg végre elindult tüntetni Tbiliszi főterére.
A többit átélhettük egyenesben a CNN televízió jóvoltából. A szép és bátor Szaakasvili, aki megtámadja a parlamentet egy szál rózsával a kezében, és legyőzi a hitvány, hazug, csúnya és öreg elnököt.
A virág szépsége és finomsága, a fiatal hős és az ő Ghandihoz hasonló pacifizmusa a legszebb oldalait írhatta volna meg Grúziának, és példaképpen szolgálhatott volna még más forradalmakhoz.
De néhány aprócska esemény furcsa módon elkerülte a CNN amúgy árgus szemeit.
Szaakasvili jogi diplomáját a Kolumbiai Egyetemen szerezte 1994-ben, és ezen kívül tudományos jogi diplomát szerzett a Georges Washington egyetemen 1995-ben. Ebben az időszakban alakít ki kapcsolatokat az amerikai politikusokkal. Az új, Szaakasvili által alapított parlament tagjainak 80%-a a mindent elsöprő elnökválasztási győzelme után 2004-ben vagy az Egyesült Államokban dolgozott, vagy pedig ott diplomázott, és a legtöbbjüknek szoros kapcsolata volt a Soros Alapítvánnyal vagy az USAID-el, melyeknek természetesen komoly kötöttségeik voltak az állammal.
Az ellenzék vezetői között ott találhatjuk a Kmara (Elég) ifjúsági mozgalmat is, amelyet módszereivel, jelszavaival és zászlajával együtt a jugoszláv OTPOR ifjúsági mozgalomról - ők döntették meg Milosevicset - másolták le. A Kmara egy a Soros Alapítvány által finanszírozott mozgalom. 700 000 USD egy civil polgári felkelés érdekében...
Hat hónapi tartózkodás Jugoszláviában elég volt Szaakasvili úrnak, hogy tanulmányozza a Velur forradalom metodológiáját más fiatal ukrán politikusokkal együtt (moldovai, örmény és azerbajdzsáni fiatal politikusokat is tanítottak demokráciára 70 km-re Belgrádtól).
Más személyek is részt vettek ebben a gyönyörű történetben, az amerikai nagykövet, Richard Miles Grúziában, Azerbajdzsánban 1992-93-ban, Jugoszláviában 1996-99-ben, Bulgáriában 1999-2001-ben, és akárhányszor nagykövetséget váltott, hamarosan elkezdődött egy nagyszerű forradalom vagy rezsimváltás - és nagyon érdekes módon az új rezsimek mind Amerika felé hajlottak.
A parlament előtt beszélő vén és öreg Sevardnadzét elkergető Szaakasvili úrnak nemcsak egy szál rózsa volt a kezében, amely az ő bátorságát és dicsőségét hirdeti, hanem egy szolid golyóálló mellényt is viselt, és egy állig felfegyverzett testőri csoport vette körül, akik segítettek neki a katonákkal őrzött parlamentbe bejutni.
A második: a CNN televízió egyenesben közvetítette Shevardnadze elnök lemondását még jóval a Grúziai televízió előtt, egy hatalmas improvizált tűzijátékkal a Tbiliszit körülvevő dombokról (egy ilyen méretű tűzijáték előkészítése több napba telik).
Az új, demokratikusan megválasztott kormány, hogy az új irányvonalat tudja tartani, és hogy hatásosan tudjon küzdeni a korrupció ellen, 3 000 000 USD-t kapott "civil" szervezetekről. Soros úr is megtoldotta még 2 000 000-val Szaakasvili elnök, Zhvania miniszterelnök és Burdzsanadze házelnök és még néhány miniszter fizetésére.
A nagy sikertől felbuzdulva Soros úr nyíltan kijelentette, hogy nem áll meg a jó úton, és itt valószínű, hogy Afrikára gondol. Figyelemmel kell követni Richard Miles úr új nagyköveti kinevezését.
Dana Darbo - infoguerre.com, fordította svájci olvasónk
