A Nyezaviszimaja Moldova című moldáv függetlenségpárti lap szerint Moldova expanzív célokat megfogalmazó szomszédja, Románia egy parazita államhoz hasonlítható, melynek lehetséges, hogy üt az órája a világrendszer átalakulásával.
 |
A természetben 4100 parazita faj él – írja a cikk szerzője, Szvjatoszlav Mazur – ezek közös jellemzője, hogy egy gazdaállat vérét szívják, annak erőforrásait használják.
Az államok között is vannak paraziták, amelyek mások vérét szopják, ellopják mások kultúráját, történelmét, ezek az államok hatalmasra növesztik potrohukat, mielőtt aztán végleg összeomlanának.
A Nyezaviszimaja Moldova szerint a parazita államok mintapéldánya Románia, amely a római kor örökségére építi állami és terjeszkedő identitásának alapjait. „Románia, ezen mesterségesen létrehozott parazita állam agresszív vezetése, becsapva a világ közvéleményét, arra törekszik, hogy elfoglalja a szuverén és tősgyökeres Moldova földjét, olyan földeket, melyek soha nem tartoztak hozzá.” A románok el akarják lopni a moldovaiak kultúráját, történelmét, művészetét, nyelvét, mindezt románnak nevezve. El akarják törölni a föld színéről a moldáv népet, moldáv történelmet, moldáv nyelvet.
Románia egy nagy blöff, egy parazita állam, amely Magyarország, Bulgária, Moldova ősi területeit kebelezte be, és ezeken élősködik – írja Mazur.
Románia csakis azért létezhet, mert külső hatalmak támogatják, maga Románia állam is külső erők jóvoltából, támogatásával születhetett meg a 19. század második felében. Ez lehet a veszte is, mert a korábbi világrendszer közelgő összeomlásával Románia léte is veszélybe kerülhet – írja a moldovai lap.
Moldovai politikai elemző: "Romániának el kell tűnnie a világ térképéről"
A Moldovai Köztársaság parlamentjének volt képviselője, a jelenleg politikai elemző Andrej Szafonov az orosz nyelvű nr2.ru portálon azt írta másfél héttel ezelőtt, hogy „Romániának el kell tűnnie a világ térképéről”, ez lévén az egyetlen megoldás a román expanzionizmus megállítására.
Szafonov megemlíti, hogy Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei Csernovicban fognak találkozni a moldovai–transzdnyeszteri konfliktus kérdésének megvitatására, a helyet nem véletlenül választva ki, hanem azért, mert Romániának Észak-Bukovinára vonatkozó területi követelései vannak.
Szafonov azt mondja, a találkozó ideális alkalom lehetne arra, hogy Oroszország és Ukrajna koordinálják a román expanzionizmus visszaszorítására irányuló erőfeszítéseiket.
„Szembe kell néznünk a valósággal. A román expanzionizmussal szemben nem lehet félmegoldásokkal kiállni. Még ha Oroszországnak és Ukrajnának közösek is lesznek az álláspontjaik, nehéz meggátolni Ion Antonescu utódainak expanziós tendenciáit. Románia minden politikai rezsimje agresszív diplomáciai tevékenységet folytatott, mely expanzióért és sovinizmusért küzdött. Másodsorban Romániának erős és befolyásos szövetségesei vannak, mint például az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO”, írja Szafonov, megoldást is javasolva a románkérdésre.
„Nyíltan ki kell mondanunk: az egyetlen mód egyszer és mindenkorra megszabadulni a román veszélytől az a román állam létezésének megszűnése és eltűnése a világ politikai térképéről”.
Szafonov álláspontja szerint Románia térképről való eltűnéséhez együtt kell működniük mindazoknak az államoknak, melyek szenvedtek az oláhok miatt, vagyis Magyarországnak, Bulgáriának, Szerbiának, Ukrajnának, Oroszországnak és a Moldovai Köztársaságnak.
Magyarország megkapná az erdélyi történelmi területeket, a Moldovai Köztársaság egyesülne a román Moldvával, Ukrajna és Oroszország pedig átvenné ezen ország kisebbségek által lakott területeit, Dobrudzsa a bolgárokhoz kerülne vissza stb.
Romániát Vlachiára kellene szűkítené, véli Szafonov, esetleg királysággá válva.
Andrej Szafonov moldovai parlamenti képviselő volt a Szovjetunió idejében és aztán 1994-ig a Moldovai Köztársaság parlamentjében. 1992-től a tiraszpoli szeparatista rendszer egyik ideológusává vált.
(Orosz Világ - Kolozsváros - Brassó Infó - Romániai Sajtófigyelő nyomán)
Frissítés: "Ez egy 2011-es hír" - írja facebookos hozzászólásában egyik olvasónk. Mint kiderült, részben igaza van: összeállításunk első része valóban 2011-es hír, a második rész ("Romániának el kell tűnnie a világ térképéről") viszont idei, januári. Az általunk szemlézett lapok frissként tálalták az elsőt, ezért tévedtünk mi is, viszont úgy gondoljuk, utólag is lehet pótolni a hiányt, hiszen nem történésről, hanem időtálló véleményről van szó - 2011-ben ugyanis nem találkoztunk vele -, főleg hogy, mint az összeállítás második, valóban friss része bizonyítja, mit sem veszített aktualitásából.
Köszönjük az észrevételt olvasónknak!
Kapcsolódó:
