2018. május 22., kedd, Júlia, Rita, Ugocsa napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:40 Sérti a brit nemzetbiztonságot az orosz korrupciós pénzek londoni átmosása22:18 Kalasnyikovokkal lövöldöztek az utcán Marseille-ben21:47 Szorulni fog Szlovénia és Spanyolország izraeli nagykövete, mert országaik a terrorállam érdekei ellen szavaztak az ENSZ-ben21:20 Rosszul sült el a Tatai Patara20:59 Patkányméregszívás és két metiles lőre között magyart lincselni is van idejük a szerepi cigányoknak - az áldozat szólni mert, hogy ne a háza előtt kiabáljanak20:39 Ez a cigánygyerek ölte meg brutálisan a nyolcéves sólyi kislányt - beismerő vallomást tett20:32 Kigyulladt egy kiránduló gyerekekkel teli busz az M0-son20:23 A korrupció miatt elítélt PSD-elnök szerint egyenesen antiszemitizmus a kormányfője elleni feljelentés20:14 Negyedik alkalommal rendezik meg a Rákóczi-emlékmenetet a fővárosban19:49 Washington új nemzetközi szerződést, értsd: rendszerváltást akar Iránban19:26 "Meglepetés ez a kormány" - mondta az Öt Csillag Mozgalom vezetője, mikor bejelentette a miniszterelnök-jelölt nevét18:56 Celebek és Celebesz: újabban kutyahúsmentes Indonéziáért küzdenek az állatvédők18:45 Szaúd-Arábia szabadon engedett több mint ezer etióp foglyot18:32 Az északírek nem kis része még az erőszakcselekményeket is pártolná, ha a Brexit után visszaállítanák a határellenőrzést17:49 Több mint 100 ember kapott súlyosbított életfogytiglani büntetést Törökországban - ez náluk a halálbüntetés utóda
24 óra legolvasottabbjai

Lapszemle :: :: Hozzászólások

Budaházy: megbukott a vád - az volna a legjobb, ha bizonyítottság hiányában felmentenének

A legjobb az volna, ha bizonyítottság hiányában felmentenének, de az ítélet hatályon kívül helyezése a realitás – nyilatkozta a Magyar Időknek adott interjújában a terrorcselekményért első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György, akinek büntetőpere holnap folytatódik. A Hunnia-perként elhíresült ügyről Budaházy elmondta: aki 2006-ban inkább terrorcselekménynek nevezhető tetteket követett el, az mégis csak a rendőrség volt. A jelenleg házi őrizetben lévő vádlott szerint perük politikai indíttatású, és nem véletlen, hogy a tárgyalás a választási kampányban folytatódik.
– Holnap folytatódik másodfokon az úgynevezett Hunnia-per, amelyben ön első fokon 13 év letöltendő fegyházbüntetést kapott, a többi 16 vádlottal együtt 125 évet. Sokak szerint ez irreálisan sok. Ön szerint is?
–Az. Portik Tamás kapott 13 évet a négy ember halálát követelő Aranykéz utcai robbantásért.
– A per a Hunnia Mozgalomig nyúlik vissza, amit Toroczkai Lászlóval hoztak létre. Ő most a Jobbik alelnöke, ön pedig tíz éve a vádlottak padján ül. Ő „okosabb” volt?
– Őt is bele akarták húzni. Nemzeti radikális körökben az volt a sztereotípia, hogy én voltam a „katona” típus, aki a tüntetéseken előremegy, a Toroczkai meg a mozgalmi vezető, a kommunikációs oldal. Ezt a szereposztást ugyan mi így sose beszéltük meg, de tény, hogy én voltam a bevállalósabb. Hangsúlyozom, mindig is vállaltam, amit tettem, és mindig megpróbáltam megmagyarázni, hogy miért. Toroczkait szerintem azért nem húzták bele végül, mert nem tudtak olyan vádat kreálni ellene, amivel rögtön előzetesbe lehetett volna tenni. Akit nem lehetett előzetesbe dobni, azt nem is hallgatták ki.
– Önök hogy kerültek bele?
– Terrorszervezetet akart a hatóság, hogy a „terrorista vezér” vádja megálljon rám. Ezért összeszedtek embereket, akiket valamilyen kapcsolat szerint összekötöttek egymással. A mi esetünkben a nemzeti radikalizmus, a Hunnia Mozgalomba való jelentkezés volt a kapcsolat. Én és a 16 vádlott társam nem is mind ismertük egymást. Akik például rám vallottak, azokkal sem volt olyan ismeretségem, amit ott állítottak. Mintha az lett volna a dolguk, hogy rám valljanak. Megtették, ki is engedték őket az előzetesből. Az egyik ellen már nyomozati szakban megszüntették az eljárást, noha addig ő is gyanúsított volt. A másik pedig visszavonta a vallomásait és feljelentette a nyomozó ügyészt meg a rendőröket kényszervallatásért. A feljelentésen az ügyészség másfél évig ült, aztán mondvacsinált indokkal elutasították.
– Sok mindennel vádolják. Tulajdonképpen mit tett?
– Az első perctől kezdve állítjuk, hogy nem tettünk semmit. Aki elismerte és ránk vallott, ő ugye nem vádlott. Így könnyű elismerni vagy beismerni bármit. Egyetlen egy olyan ember nem volt a bíróságon a hatéves eljárás alatt, aki – annak tudatában, hogy őt is el fogják ítélni – azt vallotta volna, hogy bármit is elkövetett.
– A vád szerint utasítást adott politikusok elleni bűncselekmények végrehajtására.
– Ezt még annak se volt képe állítani a bíróságon, aki ellenem vallott, nem is lett volna igaz.
– Ezek szerint nem tudták bizonyítani, hogy utasítást adott Hiller István vagy Kóka János ingatlanjainak megtámadásához?
– Nem. De nem is történt ilyen.
– Más országgyűlési képviselő ingatlanjainak Molotov-koktélos támadásaira sem adott utasítást?
– Nem.
– Azt mondja, hogy ez az egész nem is igaz?
– Nem. De ha igaz is lenne minden, vagy csak úgy akarnak kijönni ebből, hogy valakinek el kell vinni a balhét, én már leültem bőven, amit ezekért a szabálysértési értékhatárt át se lépő vagy legfeljebb kisebb értékre elkövetett rongálásokért adni lehet.
– Így is 13 évet kapott.
– Meg is döbbentünk. Hat évig folyt egy bírósági eljárás, mi pedig meg voltunk győződve arról, hogy itt megdőltek a dolgok. Aztán közölték, ki hány évet kapott. 125 év összesen.
– A bíróságon felolvasott indoklás megalapozottnak tartotta a terrorcselekmény vádját.
– Indoklás nem volt, de a bírónő egész nap beszélt, és amit nagyjából megfogalmazott, az volt, hogy a nyomozati eljárás során milyen szabálytalanságok, garanciális jogsértések történtek. Még oda is szólt az ügyésznek, hogy a jövőben azért figyeljenek oda az ilyen hibákra.
– Mégis elítélték.
– El. Ami teljesen abszurd egy jogállamban. Az ítélethirdetés végén felálltam, és megkérdeztem a bírónőt, hogy a kilenc vádpontból pontosan miben vagyok bűnös, mert az nem derült ki az ítéletből. Erre Kenéz Andrea tanácsvezető annyit mondott, „Ön mindenben bűnös, ez a lényeg”.
– A felolvasott ítélet megegyezik a leírt, hivatalos verzióval?
– Jogilag a bíróságnak két hónapja van arra, hogy írásban megfogalmazza az ítéletet, onnantól nevezhető hivatalosnak, hogy az ember kézbe kapja azt. Én nyolc és fél hónap után kaptam meg postán, ráadásul annak a bírónak az aláírásával, aki akkor már nem volt hivatalban. Ezért én nem is tartom hivatalosnak.
– Tett panaszt?
– Tettem, bár úgy tűnik, az ügyészség és a bíróság által elkövetett jogsértéseknek nincs szankciója. Nincs jogorvoslati lehetőség. Míg a határidőket be nem tartó állampolgár számára ez jogvesztő, a bíróságnál vagy az ügyészségnél mindennek nincs semmilyen következménye. De jelzem, itt nemcsak azzal volt baj, hogy az ítélet ilyen sokára született meg, hanem hogy az ítéletet hozó tanácsvezető bíró utolsó bírókénti munkanapja után se volt még hetekig ítélet, amit át tudtak volna adni, ami így már jogszerűen meg se születhetett.
– Kihez fordult?
– Jobb híján az Országos Bírói Hivatalhoz. És ebből látszik számomra, hogy a bíróság állam az államban. Nincs olyan szerv, aki a bírósággal kapcsolatban intézkedhetne. Az OBH-tól is az a válasz jött, hogy majd kivizsgálja a Törvényszék maga. Vagyis saját magát vizsgálja ki a bíróság. Ez azért nem túl kecsegtető. A Parlament Igazságügyi Bizottságánál is előkerült az ügyünk Handó Tünde meghallgatásánál, de érdemben semmi nem történt.
– Született egy feljelentés az önök részéről is.
– A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mondván, már nincs hova hátrálni, hiszen a törvényszékről nem jön semmi, nem vizsgáltak ki semmit, feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségnél az ítélet írásba foglalása körüli gyanús anomáliák kapcsán. Az ügy ahhoz a Központi Nyomozó Főügyészséghez került, akik a nyomozást folytatták ellenünk annak idején, ami szintén elég abszurd.
– A vádban megfogalmazott terrorcselekményt az ítélet is megerősítette. Önök szerint ez nonszensz.
– Akkor úgymond félforradalmi állapotok uralkodtak, kérdéses volt, hogy egyáltalán legitim-e a Gyurcsány-kormány. Az biztos, hogy a rendőri erőszak nélkül nem tudott volna fennmaradni. Az is tény, hogy a rendőri erőszak nem érte el az ’56-os szintet, de azért azóta ez volt a legdurvább az országban. A közbeszédben az maradt fent erről az időszakról, hogy rendőrterror volt, és nem az, hogy forradalmi terror. Ez mutatja, hogy a társadalmi igazságérzet, hogy ítéli ezt meg. Ezzel együtt olyan cselekményeket, amelyeknek célja a társadalom többségének akaratával egybeesik, nem lehet terrorcselekménynek értelmezni, még akkor sem, ha egyesek ezért átlépik a Büntető törvénykönyv határát. Azt meg lehet ítélni bűncselekményként, de fogalmilag logikátlan ezt terrorizmusnak nevezni. Mondok egy példát. Senki nem akarta, hogy az az egészségügyi törvény lépjen hatályba, amelyet a Gyurcsány-kormány erőnek erejével át akart erőszakolni a társadalmon. Voltak, akik csak tüntettek, úgymond, a „demokratikus keretek között”; voltak, akik odáig mentek, hogy megtámadták egy képviselő kocsiját vagy fehér poros leveleket küldtek nekik. És voltak, akik Molotov-koktélokat dobtak MSZP-s képviselők kertjébe.
– Ez nem bűncselekmény?
– Azt kell látni, hogy ezek a cselekmények, amelyekről nem mondom, hogy helyesek voltak, abban a helyzetben és abban az időben történtek, amikor a rendőrök embereket lőttek szét, vertek szét, és a társadalom azt látta, hogy semmi nem történik, akkor talán joggal gondolhatták egyesek, hogy „na, ezt így nem”! Biztos voltak ilyenek.
– Attól még törvénytelen.
– Ez kétségtelen. Ugyanakkor miután konszolidálódik egy olyan időszak, mint ami a 2006-os felkeléssel indult, a társadalom dolga eldönteni, hogy mit kezd az adott időszakban elkövetett cselekményekkel, legyen szó a rendőri erőszakról vagy a civilek által elkövetett cselekményekről. A Btk. erre szerintem nem alkalmas, erre volna hivatott az amnesztiatörvény. 2006 óta ez is egy rendezetlen dolog. Emiatt sem lehet terrorcselekményről beszélni, de szerintem az is kérdéses, hogy ezeket a cselekményeket mindenképpen számon kellene-e kérni az embereken.
– Ezt komolyan gondolja?
– Aki akkor inkább terrorcselekménynek nevezhető tetteket követett el, az mégis csak a rendőrség volt. Tömeges személy elleni erőszak, nyilvánvalóan a lakosság megfélemlítésének a céljával. Ez a terrorizmus fő csapásiránya. A többségi társadalom megfélemlítése. A gyurcsányi rendőrség ténykedésére mindez megállja a helyét. Lehetne az is, hogy a konszolidáció után – valamilyen megfontolásból – úgy dönt társadalom, hogy a rendőrségen mégsem kérjük ezt számon, jelenleg de facto ez a helyzet (bár a társadalmat nem kérdezték meg erről). De akkor a „felkelők” részéről a rendőrök által elkövetett bűncselekményeknél jóval gyengébb törvénysértések miatt miért kellenek bűnbakok?
– Ön szerint?
– Gyanítom, hogy emögött valamilyen politikai szándék húzódik, mert az nonszensz, hogy az úgymond győztes forradalom a forradalmárokon tort ül. Az ítéletet látva azt érzem, hogy azt a megbukott ellenségeim írták. Az ’56 utáni időkben ezt meg lehetett magyarázni, mert ott leverték a forradalmat, de 2010-ben tulajdonképpen végül a társadalom elérte legfőbb célját, miszerint a Gyurcsány-rezsim eltűnjön a hatalomból.
– Hogy ítélkezhet önök felett az ellenség?
– Ez rendszerszintű hiba. Nem kifejezetten ennek a kormánynak vagy egy előzőnek a hibája. Számos területen még ott tartunk, ahogy a kommunizmus idején meghonosodott.
– Azt állítja, nem követett el semmit. Bízik a felmentésében?
– Ha fel is mentenek egyszer, nem fogják azt mondani, hogy bűncselekmény hiányában, mert történtek bűncselekmények, az más kérdés, hogy ki követte el azokat. Nincs közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy közöm lett volna a vádban felsorolt cselekményekhez. Mondjuk ki, hogy ez az ügy megbukott. Megbukott a vád és megbukott a bíróság. A bírósági eljárásban felvett bizonyításból, a négy és fél napnyi védőbeszédemből szinte semmi nem köszön vissza az ítéletben. Van benne vagy 150 iratellenes állítás. A bizonyítékok értékelése végig teljesen a vád irányába elfogult és egyoldalú. A vádlottak számára mentő bizonyítékokat rendre nem is értékeli. Számos indítványunkról egyszerűen nem dönt. Egy összecsapott, értékelhetetlen ítélet született, amelyet egy olyan velünk ellenséges ember írt, aki nagyon sietett és gyorsan összetákolt valami, sokszor úgy tűnik, hogy még a tárgyalásokon se volt jelen. Ez egyébként az NJSZ feljelentésének jogalapját is igazolja. Egy szó mint száz, szakmai alapon helybenhagyhatatlan ez az ítélet. Belenyúlni meg azért nehézkes, mert mindenbe bele kéne nyúlni, és nem a másodfok dolga új ítéletet szerkeszteni. Persze számomra az volna a legjobb, ha bizonyítottság hiányában felmentenének, de a hatályon kívül helyezés a realitás. Már csak azért is, mert az ítélet megalapozatlansága mellett, a nyilvánosság kizárása anno az eljárás egy részéről, szintén törvénysértően történt, és ez abszolút hatályon kívül helyezési ok.
Zoom
Fotós: Teknős Miklós
– Van rá esély?
– Jogilag ez a logikus megoldás. Ugyanakkor, ha ezt az ítéletet a bíróság helybenhagyja, akkor ez politikai döntés lesz és nem szakmai. És ha ezt ráadásul még a választások előtt megteszik, akkor tényleg az van, hogy azért tűzték ki közvetlenül a választások előttre, hogy zavart keltsenek.
– Ki akarna zavart kelteni?
– A bíróságok és a kormány között érezhetően feszültség van. Érzékelésem szerint a kormány rászánta magát arra, hogy a bírósági intézményrendszeren belül is változtatásokat hajtson végre. És szerintem erre szükség is van. Személyi összetételében soha nem volt megtisztulás a rendszerváltozás után. Itt Rákosi óta sem az ügyészség, sem a bíróság berkein belül senki nem tisztogatott. A régi személyi állománnyal teremtették meg a „független” bíróság rendszerét. Ha ebbe valaki végre belenyúl, nem tud kárt okozni.
– Mi köze ennek a zavarkeltéshez?
– Ez az egyik utolsó bástyája a balliberális világnak nálunk. Az ellenünk hozott ítélet is azt mutatja, elkezdtek politizálni. És most a választási kampányban kitűzik a tárgyalást, ráhúzva az ügyet politikára. Nem értékelem túl magam vagy az ügyünket, de ha minket a választások előtt lecsuknak, engem tíz évre, az a jobboldali körökben minimum felhördülést és értetlenséget von maga után, a nemzeti radikálisok közt meg még inkább. És ezzel lehetne zavart kelteni. Az mindegy, hogy a szálakat nem a kormány mozgatja. Sokan mossák össze a bíróságot a kormánnyal, mondván, „ez is az Orbán műve, hiszen ők vannak hatalmon”, még ha ez igazából nincs is így.
– Akkor a kormány nincs a feketelistáján?
– Fenntartom azt a véleményemet, amit már egyszer megmondtam, 1990 óta ez a legjobban kormányzó kormány. Minden hibája ellenére. Ez az igazság. Nem azt mondom, hogy nem lehetne még jobban csinálni, de ettől még az állítás igaz. Jobboldali emberek közt ez vitathatatlan. Például végre Magyarországnak van valódi nemzetközi politikája. Végre úgy viselkedünk, mint egy igazi állam, akinek saját véleménye van. Ilyen a rendszerváltás óta nem igazán volt. Mindig mindenki csak hajbókolt, most pedig végre valakik vagyunk. Orbán felismerte, hogy hazánk visszaverekedheti magát oda, ahol a történelemben kiérdemelt helye van. Megállította a migrációt, megvédte Magyarországot és Európát.
– A többi párt is azt mondja, ők is megtették volna.
– Gondoljon bele, mi lenne ebben az országban, ha Gyurcsány lett volna az utóbbi években a miniszterelnök? Gyurcsány mindent elkövetett volna, hogy a rajtunk átvonuló migránsokat itt tartsa. Mert ő multikulturális társadalmat szeretne, mint Amerikában. Hát, akkor miért nem megy ő oda, ahol ez már létezik?
– Állítólag a Jobbik jobban kormányozna.
– Annak idején pont azért voltak a nemzeti radikálisok a Jobbik oldalán, mert azt gondolták, hogy igen. Pont azokat a dolgokat képviselte – akkor – a Jobbik, amikből bizonyos dolgokat a mostani kormányzat megvalósít.
– Akkor?
– Jelenleg már elég nehéz megállapítani, hogy a Jobbik valójában mit képvisel. És ezt sok radikális így gondolja.
– 2006-ban a radikálisok még együtt harcoltak a Jobbikkal.
– Nem akarom bántani a Jobbikot, mert ők legalább beadtak az érdekünkben egy törvényjavaslatot, de ha valakinek, hát Vona Gábornak fel kell vállalnia a 2006-hoz kapcsolódó dolgokat, hiszen maga mondta, hogy ők a 2006-os nemzedék. És ez igaz is volt, mert annak a 2006-nak a hátán erősödtek meg. Minden pártnak azt kéne képviselnie, ami a szavazóival kötött „szerződésben” szerepel, azok mellett az elvek és ígéretek mellett kell kitartania, amit a kampányban hirdetett és amire az emberek a szavazófülkében rátették aláírásukként az X-et. Ha ezt bizonyíthatóan megszegi, az jogilag szerződésszegésnek számít. Gyurcsány is ezzel bukott meg, ráadásul ő be is ismerte, hogy nem is érdekli, hogy ki mit akar. „Lehet tüntetni a Parlament előtt, majd megunják és hazamennek”, ugye? Ezzel adott egyébként felhatalmazást arra, hogy elküldjük a fenébe.
– Mi lesz a nemzeti radikális szavazókkal?
– A nemzeti radikálisok egy jelentős része már kiábrándult Vona Gáborból. Ezért érdeke lenne a Fidesznek átgondolni, hogy milyen üzenetet küld nekik. Nem arról kell cikkezni feléjük, hogy mit csinál vagy nem csinál a Jobbik, mert azt ők pontosabban tudják, azt kell kommunikálni számukra, hogy mit tervez csinálni a Fidesz, ami nekik is fontos lehet. És valljuk be, ennél a rétegnél a mi ügyünk szimbolikus. Ez még a Fidesz-szavazókat is megérinti, de az ítélet, legyen az bármi, nem tántorítja el őket attól, hogy a Fideszre szavazzanak. De a radikálisok voltak leginkább kint az utcán 2006-ban, ők harcoltak a Gyurcsány-rezsim megbuktatásáért, ezért úgy érzik, hogy a mi ügyünk egy kicsit róluk is szól. Nekik van a legtöbb sérelmük a baloldallal szemben. Lehet, hogy zavargásokhoz nem vezetne, ha minket most teljesen igazságtalanul lecsuknának, de ha utána nem történik semmi, az azért a választásnál károkat okozhat a Fidesznek. Márpedig, ha a kormány tovább akarja csinálni mindazt, amibe belekezdett, a kétharmadra kell hajtania.



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready