2018. április 21., szombat, Konrád, Zsombor napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
13:38 Z. Kárpát szerint választási rendellenességek sokasága vezetett a kétharmadig13:20 Észak-Korea uralkodója megunta: felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit13:11 Előzetesben a Székesfehérváron légpuskával lövöldöző férfi - öt embert vett célba, büntetett előéletű12:57 Balesetben meghalt egy kilencéves kisfiú Ónodnál12:20 Egy likudista elvenné Natalie Portman izraeli állampolgárságát, mert a színésznőnek nem tetszik az aktuális gázai öldöklés11:56 Nem muszáj tűrni a reklámokat: a német legfelsőbb bíróság szerint legális az Adblock Plus11:29 Románia bevallottan haszonlesésből helyezné át nagykövetségét Jeruzsálembe - Johannis elnök még ellenzi11:05 Váratlan válaszokkal is készül Irán az atomprogram-megállapodás Trump általi felrúgására10:36 Tavaly elhunyt balatonboglári pincészetalapító nyerte el a Borászok Borásza címet10:19 Nyaraljon Székelyvarságon, a Székelyföld szívében, a Hargita tövében! (x)10:10 Minden ötödik magyart érint a visszérbetegség09:24 A Fidesz számvevőszéke visszaküldte a Jobbik intézkedési tervét is09:08 A szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből08:51 Borsodi BMW-gyárról árulkodik egy márciusi kormányrendelet08:06 A Southwest végzetes balesete után 680 repülőgép-hajtóművet ellenőriznek Amerikában és Európában
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Publicisztika :: :: Hozzászólások

Fekete-Győr András, a nomenklatúra kései gyümölcse

Fekete-Győr András és az általa vezetett Momentum nevű politikai közösség tavaly év elején jelent meg a közélet porondján. Eddigi munkásságuk nem túl meggyőző. A „Nolimpia” sikeres akció volt, mert a puszta tagadásra épült. Nem sokkal később a mozgalom vezére a buzivonulásra invitálta híveit és támogatóit, s a lelkesítőnek szánt videoüzenet végén ezt az ostobaságot olvashattuk: „A Momentum szerint család az, amit annak tartasz.” A tagadás után tehát megjelent állító formában a deviancia igenlése, mint az új mozgalom ideológiai alapköve. Aztán eljött 2018 februárja, s vele a Momentum választási kampányfilmje, amelyben fiatalok rohangálnak föl s alá, akárcsak Jancsó Miklós Fényes szelek című kommunista filmjében, s közben egy férfihang így buzdítja a nézőt: „Cselekedj! Melózz! Kelj hajnalban! Állj ki és pultozz!” Csak Lenin, Mao vagy Che Guevara képe hiányzik a kampányfilmből.
Az Index.hu 2017. február 23-án hosszú cikkben mutatta be a Momentum vezérét, ebben a szövegben olvasható az alábbi részlet
Több interjúban elmondta már, hogy 2010-ben ő is a Fideszre szavazott. Aztán nagyon hamar kiábrándult a pártból. „Ahogy apám annak idején lázadásból más utat választott, mint Heves megyei tsz-elnök nagyapám, ez a fordulat nálam is bekövetkezett, de ezután még évekig apolitikus voltam.”
Fekete-Győr azt mondja, hogy nagyapja téeszelnök volt Heves megyében. Igen, élt hajdanán Verpeléten egy Fekete-Győr Endre nevű ember (a vezetéknevét akkoriban többnyire kötőjel nélkül írták, én azonban következetesen alkalmazom a kötőjelet), aki 1962 elejétől 1969 januárjáig elnökként irányította a Dózsa Györgyről elnevezett termelőszövetkezetet. Az elnök elvtárs el is mondta a nagy nyilvánosság előtt, hogyan lett belőle, a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat igazgatójából téeszelnök: főnöke, a földművelésügyi miniszter (az Elnöki Tanács későbbi elnöke, Losonczi Pál) ösztökélte az állásváltoztatásra. 1973-ban, a Szabad Föld című hetilapban megjelent nyilatkozatában azonban nemcsak erről mesélt. Álljon itt egy kérdés és egy felelet:
– Ön politikai munkásnak tartja magát. Napjainkban nálunk mi ennek a kritériuma?
– Az, hogy értsem és alkalmazzam a párt politikáját.
(Major Lajos: Megyei tanácselnök és örökös téesztag. Szabad Föld, 1973. március 18., 3. o.)
Fekete-Győr Endre az idézett interjú idején már nem volt téeszelnök, mert 1969. január 16-án a Heves Megyei Tanács elnökévé választották, majd az évek során többször is megerősítették ebben a tisztségében, legutoljára 1980 nyarán.
Fekete-Győr Endre még téeszelnök korában a megyei pártvezetésbe is bekerült, a végrehajtó bizottság tagjaként sűrűn előfordul a neve Heves Megyei Levéltárban őrzött pártiratokban.
Kérdés, az unoka miért kozmetikázta a nagypapa múltját? Miért hallgatta el, hogy fölmenője több mint egy évtizedig Heves megye egyik oligarchája volt? Nem túlzás, amit írok, mert még évekkel bukása után is emlegette az emigrációs sajtó a Momentum-vezér hírhedt nagypapáját. Az egyik amerikai hetilapban Kik vezetik Hazánkat? címmel megjelent terjedelmes írásból másoltam az alábbi részletet (lelőhely: Chicago és Környéke, 1986. március 1., 10. o.):
Zoom
Fekete-Győr Endre téeszelnöksége idején már abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az MSZMP kongresszusán képviselhette helyi elvtársait. Ebből az alkalomból a Heves Megyei Népújság cikket is közölt a jeles emberről.
Zoom
Fekete-Győrt a következő pártkongresszusra is delegálták az elvtársai, az obligát fénykép ekkor is felbukkant a megyei pártlapban.
Zoom
Fekete-Győr Endre tehát 1969. január 16-án a Heves Megyei Tanács elnöke lett, s egyben a megyei pártvezetés tagja maradt. A frissen kinevezett káder hamarosan fontos megbízást kapott. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztálya 1969. február 23-án fontos feladattal bízta meg:
Zoom
Jól jegyezzük meg: Fekete-Győr azt az utasítást kapta, hogy a helyi tanácsok megemlékezésein ügyelni kell arra, nehogy elhalványuljon a kommün internacionalista jellege.
Ugyanezen a pártbizottsági ülésen más döntés is született:
Zoom
Fekete-Győr Endre tehát frissen kinevezett magyar tanácselnökként azonnal fontos feladatot kapott: a központi megyei ünnepségen neki kellett mondania az ünnepi beszédet a patkánylázadás 50. év évfordulóján.
A pártbizottsági határozattal ellentétben nem március 20-án, hanem előtte egy nappal tartották meg a nagy ünnepséget. A helyszín is megváltozott: nem a Gárdonyi Géza Színházban gyűltek össze a bolsevikok, hanem az egri Vörös Csillag Filmszínházban. A program viszont maradt: Oláh György megyei párttitkár nyitotta meg a díszünnepséget, utána pedig Fekete-Győr Endre mondta el a beszédét, amelyet a pártbizottsági határozattól eltérően nem kivonatosan, hanem teljes terjedelmében, két teljes oldalon közölt másnap a Népújság.
Fekete-Győr elvtárs megértette a pártbizottsági határozat velejét. Beszéde megírásakor és elmondásakor nagyon ügyelt arra, hogy a patkányforradalom „internacionalista jellege ne halványuljon el”.
A szónok beszéde elején ezt mondta:
Mi, magyarok, gazdag és hiteles történelmi múlttal rendelkezünk. Mégis úgy tűnik, még mindig kereshetünk és találhatunk új vonásokat 1919. értékelésében. Tovább kell kutatnunk, keresnünk a múltban az igazságot, megeleveníteni a dicsőséges időket a nagyszerű hazafiak ezreit és tízezreit, akik fél évszázaddal ezelőtt már a mi jövőnket készítették elő.
(Népújság, 1969. március 20. 1. o.)
Hogy mik lennének a szónok által említett új vonások? Bizonyára a kommün nemzetközisége, mert ezt a vonást Fekete-Győr igencsak sűrűn emlegette hihetetlenül unalmas beszéde során. Az előbb idézett szavak után nem sokkal például így fogalmazott:
Mi büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Tanácsköztársaság internacionalista hatása nagy jelentőségű volt a világra és testvéreink is tudják, hogy a mi véráldozatunkból Szovjet-Oroszországban is dúsabbak lettek a vörösforradalom vetései.
(Uo.)
Fekete-Győr elmélete szerint 1919-ben nem volt más út, mint a diktatúra, helyesen döntött tehát Károlyi Mihály, amikor átadta a hatalmat „Magyarország nagy népi proletariátusának” (?!). Ami 1918 októberében még hiányzott, november végére megvalósult, hiszen
új, friss forradalmi erő született meg az Októberi Szocialista Forradalom által is felszántott magyar talajon – a Kommunisták Magyarországi Pártja. E párt – folytatva a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományait – gyökeresen szakított a reformizmussal, az opportunizmussal. Alapvető harci követelése volt az orosz példa követése, a munkások, katonák és parasztok tanácsainak hatalma, a Tanácsköztársaság megteremtése.
(Uo.)
Itt is az internacionalizmuson, a nemzetköziségen van a hangsúly. Egyrészt Fekete-Győr szerint Leninék szántották föl a magyar talajt, s ebből szökkent szárba – nem a magyar kommunista párt, hanem a nemzetközi kommunizmus magyarországi pártja. Mennyi mindenről beszél ez a pártnév! És persze Kunék pártja mit követelt? Az orosz példa követését, sutba vágva a magyar tradíciót.
Fekete-Győr beszéde későbbi részében sem engedte elhalványulni a nemzetköziséget:
A Magyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megindult forradalmi hullámverésben jött létre, s része volt az egész tőkés világot megrázkódtató, a nemzetközi imperializmus egyeduralmát megszüntető, az oroszországi szovjet államot létrehozó forradalmi folyamatnak.
Győzelme tehát nemcsak a magyar nép ügye volt, hanem a nemzetközi haladásé is.
(Népújság, 1969. március 20. 3. o.)
Fekete-Győr beszédének írott változatát alcímek tagolják. Az egyik ilyen alcím: „Nemzeti és nemzetközi program”. Ebben a részben olvassuk:
A Tanácsköztársaság létrejöttében tehát a nemzeti és nemzetközi elem ötvöződött egymással. A szocialista forradalom programja a dolgozó nép egészének felemelését célozza, a szó igazi értelmében vett nemzeti program.
De egyidejűleg nemzetközi is, mert a szocializmus vívmányainak megvalósításával, amely az országban mindig döntő mértékben függ a nemzetközi erőviszonyoktól s a fejlődés élen járó osztályától, a proletariátustól nemcsak nemzetének, hanem a nemzetközi proletariátusnak is része.
(Uo.)
Az utolsó idézett mondat magyartalanra sikeredett, de azért értjük. Nemzetközi volt a kommün, mert az élcsapat része volt a nemzetközi proletariátusnak. Fekete-Győr idézi az egyik „magyar” író véleményét:
Bródy Sándor azt mondta ezekről az időkről: „…Jó és szép világ ez. Legszebb minden világok között, emberi világ.”
(Uo.)
Micsoda véletlen, hogy Fekete-Győr a beszédében összesen egy írót idéz, s véletlenül az is zsidó. Bródy Sándor annak idején az övéiről értekezve „szétszórtságában is diadalmas faj”-ként említette hitsorsait, a szónok tehát jól választott, amikor Bródyt, a nemzetközi zsidót idézte. Tudjuk, a magyarok másként vélekedtek a nemzetköziségről. Prohászka Ottokár például a kommün bukása utáni egyik beszédében így fogalmazott: „Mi az a nemzetközi? Mi az a ’közi’? A közöket, repedéseket szerető, kedvelő állat.” Telitalálat.
A közöket, repedéseket kedvelő Fekete-Győr természetesen hosszasan ecsetelte Lenin fontos szerepét is. A „Segítség Lenintől” alcím alatt megint csak a nemzetköziségről hablatyolt a szónok:
A szocialista forradalom egyik leglényegesebb vonása az internacionalizmus. A Tanácsköztársaságot kikiáltásától kezdve a proletár nemzetköziség eszméi vezérelték.
(Uo.)
Néhány mondattal később azt is kifejti Fekete-Győr, milyen is lett volna a jövő a megszilárdult kommünvilágban. Olvassuk el figyelmesen az alábbiakat:
A magyar kommün vezetői kérlelhetetlen és következetes küzdelmet folytattak a magyar nacionalizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen, de a környező országok nacionalizmusával is szembeszálltak.
A marxi-lenini tanítások szellemében következetesen hirdették, hogy a nemzeti kérdést nem lehet polgári keretek között megoldani.
Céljuk a szocialista tanácsköztársaságok európai föderációjának vagy – átmenetileg – egy közép-európai szocialista föderációnak a megteremtése volt.
(Uo.)
Íme, az EU programja bolseviki kiadásban. Harc a nemzeti érzület ellen, európai egyesült tanácsköztársaságok. Nem véletlenül hangsúlyozta beszéde végén ismét a nemzetköziséget Fekete-Győr Endre:
A Magyar Tanácsköztársaságnak az igazi nemzeti érdekeket kifejező és egyben mélységesen internacionalista politikája máig is ható példa arra, hogy a nemzeti érdekek érvényre juttatásának éppen a proletár internacionalizmus az egyik legfontosabb biztosítéka.
(Uo.)
Értjük, ugye? A nemzeti érdek érvényesítésének az alapja a nemzetköziség. Ezért is nevezte beszéde végén „messze világító példá”-nak az 1919-es kommünt Fekete-Győr Endre. Ma is itt vannak közöttünk a közöket, repedéseket kedvelő állatok, más cégér alatt. Idéztem már a Momentum kampányfilmjéből, most újabb két mondatot idézek belőle: „Állj ki azért, amiben hiszel. Mondjuk Európáért.” Az véletlenül sem hangzik el a kampányfilmben, hogy állj ki a hazádért. A magyarság tradícióiért. Amikor erre az írásra készülve újra alaposan elolvastam Fekete-Győr Endre 1969-es beszédét, utána többször is megnéztem a Momentum kampányfilmjét. Csak én látom, hogy van itt valami szerves összefüggés? Valami folytonosság?
Fekete-Győr Endrét hamarosan, 1971-ben, országgyűlési képviselőnek jelölték. Illetve jelölték volna, mert a fennmaradt iratok szerint a pártapparátus szándéka ellenére nem kapta meg a jelöltséget. A megyei pártbizottság 1971. március 20-án megtartott ülésén szóba került Fekete-Győr ügye is, akiért a dokumentumok szerint a melósok nem rajongtak, más elvtársat jelöltek.
Zoom
Ugyanezen a pártbizottsági ülésen az is elhangzott, hogy Fekete-Győr elvtársat egyesek megrágalmazták.
Zoom
Vajon mivel rágalmazhatták ezt a derék, puritán leninistát, aki oly szépen kiállt azért, amiben hitt, a proletár nemzetköziségért, az egyesült proletár Európáért? Nem tudjuk.
Azt azonban tudjuk, hogy az 1980 nyarán ismét tanácselnökké választott megyei oligarcha 1981 tavaszán megbukott. 1981. március 25-én született meg az a szigorúan bizalmas javaslat, amely alatt a megyei pártbizottság első titkárának a neve olvasható.
Zoom
Panama, korrupció a proletár nemzetköziség jegyében. Mint olvastuk, a legmagasabb pártfórum, az MSZMP PB döntött Fekete-Győr felmentéséről, s arról, hogy „más területen dolgozzon”. A megyei tanács öt nappal későbbi ülésén Fekete-Győr Endrét minden funkciójából leváltották, s hamarosan el is hagyta a megyét. A megyei tanács sorsdöntő üléséről másnap, 1981. március 31-én számolt be a Népújság, méghozzá a címoldalon. Szeretném felhívni a figyelmet az első bekezdésben szereplő egyik pesti pártfunkcionáriusra. Ez a Gál Zoltán azonos azzal a Gál Zoltánnal, aki később MSZP-képviselőként a demokráciát igyekezett megtanulni, sőt a Horn-kormány idején az Országgyűlés elnökeként büdösítette a Parlament levegőjét. Ő bizonyára tudna ezt-azt mesélni Fekete-Győr viselt dolgairól.
Zoom
Mint látjuk, a Népújság cikke maszatolt, nem írt arról, ami Vaskó Mihály javaslatában olvasható. A párt akkor sem tárta a polgárok elé a korrupciós ügyeket. Figyelemreméltó, hogy a központi pártlap még ennyit sem írt a felmentésekről. 1981. április elsején a Népszabadság nyolcadik oldalán csak az alábbi rövid hír jelent meg, kommentár nélkül:
Zoom
Fekete-Győr Endre a fővárosba került, az egyik minisztériumban dolgozott. Évek múltán a pártbüntetését is törölték. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága 1985. február 26-án tartott ülésén az egyik elvtárs arról tájékoztatta a jelenlévő elvtársakat, hogy az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága felülvizsgálta Fekete-Győr Endre és társa 1981-es pártbüntetését, s törölte azt. Az ok: az elvtársak tanultak a pártbüntetésből:
Zoom
2018. április 3-án az egyik fővárosi hotelban vitatkoztak a baloldali pártok vezetői, köztük volt Fekete-Győr András is, aki többek között ezt mondta:
Azt halljuk nagyszüleink generációjából elsősorban, hogy nem tudnak további négy évet, sőt egy napot sem ebben a rendszerben leélni, s ezzel mi is így vagyunk.
Fekete-Győr András nagyapja, Heves megye egykori tanácselnöke már nem él. 1999-ben hunyt el, ő tehát már nem panaszkodhat a rendszerre. Bennem viszont fölmerült egy kérdés, s nemcsak a Momentum-vezér kapcsán. Miként lehetséges, hogy az egykori nomenklatúra kései leszármazottai hipp-hopp feltűnnek a közéletben, és azonnal felkapja őket a sajtó? Mert bizony Fekete-Győr András is a kádárista nomenklatúrának a kései gyümölcse. Tudom, senki sem tehet arról, ki volt a nagyapja. A Momentum-vezér sem tehet róla. Az viszont az ő sara, hogy meghamisítja nagyapja arcképét, egyszerű téeszelnöknek nevezi az egykori oligarchát, akit még Chicagóban is emlegettek távolba szakadt hazánkfiai. És az is tagadhatatlan, hogy a nagyapa által dicsőített eszme, a nemzetköziség tovább él az unokában és az általa vezetett mozgalomban azzal az apró különbséggel, hogy a néhai eszdéeszre emlékeztető, már nevében is idegen Momentum-mozgalom nem Lenint és a proletár internacionalizmust dicsőíti, hanem annak uniós (a nagypapa szerint bizonyára: burzsoá) változatát. Vagyunk azonban sokan, nagyon sokan, akik a közöket, repedéseket kedvelő állatoktól eltérően magyarok akarunk maradni, nomenklatúra és oligarchák nélkül, s nem egy momentumra, hanem hosszú távon.
B.
Kapcsolódó:



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready