Biden kijelentette: Amerika nem feledkezett meg Közép-Európa államairól, vállalásait e téren be fogja tartani, és számít az érintettek együttműködésére, hogy közösen megakadályozzák Oroszország befolyásának növekedését a határai mentén lévő államokban.

Az alelnök azt is kihangsúlyozta: Washington elutasítja a 19. században oly divatos befolyási övezetek kialakításának politikáját; „sem tolerálni nem fogjuk ezt, és át sem kívánjuk venni annak gyakorlatát” – jelentette ki. Az üzenet világos – állapítja meg a Stratfor elemzése –: Amerika nem fogja tűni, hogy Moszkva ezen az alapon akadályozza meg a vele szomszédos államok kül- és belpolitikájának szuverén alakítását. A gondolat nem új, múlt februárjában hasonló elképzeléseket fejtett ki Biden Münchenben, az ott, évente megrendezett Biztonságpolitikai Konferencián. Ám mostani üzenete már túlment az általános elveken, minthogy kifejezetten Moszkva és Közép-Európa viszonyára célzott.

Az alelnök utalt az épp húsz éve lezajlott rendszerváltásra, mellyel kapcsolatban kijelentette: „A történelemből tudjuk, hogy a régi elnyomó rendszerek lebontása sokkal könnyebb, mint az új prosperáló demokráciák felépítése.” Egyben hozzáfűzte: Románia számára beértek az 1989-es forradalom ígéretei, s most ezeket olyanokkal is megoszthatják, akik még a régi elnyomó rendszerek lebontásával nem végeztek, miként Moldva, Grúzia, Ukrajna, Örményország, Azerbajdzsán vagy Belorusszia.

Az elemzés megállapítja: nem véletlen, hogy Biden épp Romániában ismertette az amerikai külpolitika új vízióit. Bár az ország épp kaotikus állapotban van, kormánya megbukott, szakértői kormány irányítja, jövő hónapban pedig elnökválasztás lesz, mindazonáltal elvitathatatlan Bukarest következetessége az amerikai politika támogatása terén. Ezt bizonyította az a szerepe is, melyet a moldvai elcsalt áprilisi választások után játszott. Mint ismeretes, a tiltakozások hatására megbukott az ottani Moszkva-hű bábkormány, és az Európai Unió felé tekintő ellenzék vette át a hatalmat.