 |
Magyarországon Jean Ziegler nevét a /Vizsgálat egy minden gyanú felett álló ország ügyében/ című pamflet kapcsán ismerhettük meg. Ziegler saját tapasztalatainak lenyűgöző elbeszélését ötvözve a felvilágosodásból merített eszmékkel ráébreszt arra, hogy ma a világ újrafeudalizálásának vagyunk a tanúi. Az új „földesurak” a nagy ranszkonintentális társaságok kozmokratái módszeresen fosztják ki a déli félteke népeit. Ehhez két tömegpusztító fegyvert alkalmaznak: a hitelezést és az éheztetést. Az eladósodott állam lemond szuverenitásáról; az ebből következő éhség miatt agonizáló népek pedig lemondanak a szabdságukról. Így hozzák létre alattomosan a kozmokraták bolygónkon a szégyen birodalmát.
Bővebb információ ide kattintva.
 |
A film egy kiemelkedő, ám a jelentőségéhez képest széles körben még kevéssé ismert eseményről szól: 1919. január 29.-én a helybéli polgárok (vasutasok, iparosok, kereskedők, orvosok, tanárok, diákok) és a környékben állomásozó katonák néhány egysége kiverte Balassagyarmatról a várost két hét óta megszállva tartó cseh csapatokat. A honmentő akció jó néhány halálos áldozatot is követelt, és sokan megsebesültek az összecsapásokban.
Az akkor alakulóban lévő csehszlovák állam antant parancsnokság alatt álló hadserege azzal a szándékkal lépte át a demarkációs vonalat (az Ipoly folyót), s foglalta el Balassagyarmatot, hogy a frissiben létrehozott ország majdani határait még délebbre tolja, s ezzel kész helyzet elé állítsa a nagyhatalmakat az első világháború utáni helyzetet rendezni szándékozó párizsi béketárgyalásokon.
A példaértékű városi összefogás megakadályozta, hogy a cseh légió katonái hosszú távra berendezkedjenek az Ipoly bal partján, s ezzel megmentettek egy darabka Magyarországot. (Tették ezt „az akkori magyar (!) kormány behódolást sürgető felszólítása ellenére”.) A dicső emlékek mellett tehát máig kézzelfogható eredménye van a kiontott vérnek, ezt a győzelmet senki idegen hatalom nem írta felül, Balassagyarmat ma is Magyarország része.
Ám nem csupán a korabeli balassagyarmati történésekkel ismerkedhetnek meg a nézők. A film segítségével bepillantást nyerhetnek az első világháború utáni hónapok világpolitikai boszorkánykonyhájába, megismerkedhetnek Bene± és Clemenceau magyargyűlöletének mozgatórugóival éppúgy, miként részesei lehetnek Ady Endre temetésének is, hiszen a költőt éppen 1919. január 29.-én helyezték végső nyugalomra, Budapesten.
Rendező, forgatókönyvíró: Matúz Gábor / Narrátor: Szersén Gyula, Grafika: Laboncz Edina / Szereplők: Dánielfy Zsolt, Gáspár Tibor, ifj. Jászai László, Szakács Tibor, Tóth Tamás, Urmai Gábor és még sokan mások
(Az Országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a település hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, és a Legbátrabb Város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak.)
Megrendelheti ide kattintva!
 |
Mi ez a koppanás? Nem tudom, olyan mintha kalapálnák a kresz táblát. Mindegy, menjünk tovább. Az ígérték, háromra megnyitják a Kossuth teret, és már fél négy. Megint koppanás, ez furcsa. Ott a távolban a Nagymező utca sarkánál mintha füst gomolyogna. Innen az Arany János utcai metró megállótól nézve a Bajcsy Zsilinszky úton az még közel egy megállónyi távolság. Az nem lehet, hogy megint elkezdték. Siessünk, nézzük meg közelebbről. Valaki azt mondja, hogy ezek a koppanások a táblákon gumi lövedékek. Ez képtelenség, erre még ők sem vetemednének. Ma, 2006. október 23-ai nemzeti ünnepünkön ezt a kb. 30 ezres békés sétáló tömeget, ami épp az Ő ígéretük szerinti időpontra tér vissza a térre, nem támadhatják meg fényes nappal. Vigyázz, jön! Ez a könnygáz gránát majdnem fejbe talált... Futás! Ezek lőnek!
Hát megcsinálták....
Ez a kis kötet Diviki Nagy Attilától egyfajta összefoglalása a 2006 októberi forradalmunknak naplószerű formában. Nagyon sokan közülünk ott voltak ezeken a helyszíneken, nekik is szól ez a könyv, de legfőképpen azoknak akik nem voltak ott. Lássák meg és tudják meg mi történt ott. Mert nem felejthetünk semmit sem azokból az időkből(sem).
Hát megcsinálták....
Ez a kis kötet Diviki Nagy Attilától egyfajta összefoglalása a 2006 októberi forradalmunknak naplószerű formában. Nagyon sokan közülünk ott voltak ezeken a helyszíneken, nekik is szól ez a könyv, de legfőképpen azoknak akik nem voltak ott. Lássák meg és tudják meg mi történt ott. Mert nem felejthetünk semmit sem azokból az időkből(sem).
Bővebb információ ide kattintva!
 |
A történész szerző a magyar történelem egyik „fehér foltját” térképezte fel: a nyilas korszak rendvédelmének feldolgozását nyújtja. Elemzi a Belügyminisztérium, a rendőrség, a csendőrség, az államvédelmi szervek és a kapcsolt intézmények mintegy fél éves működését az 1944-es őszi hatalomra jutástól a második világháború végéig. A kötetet részletes jegyzetapparátus, bibliográfia, a szereplők életrajzi adatai, valamint képanyag teszi teljessé.
Bővebb információ ide kattintva!
 |
Ahogy ebből a regényből és ekkoriban írt novelláiból is kitűnik, a fiatal Tormayt a dél, a mediterrán varázsa ragadta magával, de míg korábbi novellái csupán a görög és az olasz föld mesés idilljeit villantják fel, itt már a lélek mélységeibe is behatol. A kirobbanó sikerű regény szinte azonnal német, angol és francia nyelven is napvilágot látott, s Tormayt egyszerre a kortárs világirodalom megbecsült tagjává avatta.
Megrendelheti ide kattintva!
