Az ügyész azt mondta, hogy az első fokú ítélet megalapozott volt, csak kisebb korrekciót kérnek, és ez az volt, hogy ne vegyék figyelembe enyhítő körülményként Győrkös büntetlen előéletét, mert 1993-ban már közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt elítélték.

Az ügyész szerint az első fokú eljárás és a nyomozás is magas színvonalon értékelte a bizonyítékokat, rendkívül részletes, alapos volt a bizonyítás, így már a nyomozás elején kiderült az ügyész szerint, hogy a védelem álláspontjával ellentétben nem baráti tűz okozta a rendőr halálát, hanem Győrkös István gépkarabélyából kilőtt lövedék találta el a fejét.

Ezen kívül az ügyész hivatkozott egy hangfelvételre, ami közvetlenül Pálvölgyi lelövése után készült, a "szívszorító hangjáték"-ban egyetlen nem rendőr szemtanú hallható, ez Győrkös felesége, aki azt mondja, hogy a férje lelőtte a rendőrt. Ennek ellenére a védelem kitartott a baráti tűz verziója mellett. Az ügyész elmondta azt is, hogy valószínűségszámítást végzett, és "a laposföldelmélet valószínűségével korrelál a baráti tűz elmélete".

Az ügyész szerint egy ponton túl számot kellett volna vetni a védelemnek, hogy ez az irány rossz.

Az ügyész szerint Győrkös szándékosan ölt, ráadásul a többi ember életét is veszélyeztette. Életkora miatt nem indokolt a tényleges életfogytiglan, de azt szeretné, ha az első fokú ítéletnél később kerülhessen szabadlábra.

Ügyvédje arról beszélt, hogy védeni jött Győrkös Istvánt, nem dicsérni, de nem is temetni. Szerinte Győrkösnek az ölésre sem oka, sem szándéka nem volt. A fegyvert el akarta rejteni. Sérelmezte, hogy a bíróság szó szerint követte az ügyészségi koncepciót, és a bizonyítási kísérlet egy kabaré volt.

Mindezért megismételt tárgyalást akarnak, és Győrkös felmentését.

A vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre, és halálosan megsebesítette egy őrnagyot. Varga Roland bíró az ítélet indoklásában azt mondta: a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a Győrkös István által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely a rendőr halálát okozta.

A 79 éves Győrkös István a büntetőeljárás során és a törvényszéken is tagadta, hogy megölte volna az őrnagyot, védekezését végig arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD 65-ös gépkarabély, amelyet a felszólításnak eleget téve éppen le akart tenni, de egy időre elveszítette az eszméletét.

A másodfokú bíró az ítélethirdetéskor azt mondta: „Érdemes lenne vitatkozni, hogy van-e DNS, vagy nincs, de az csak egy bizonyíték a számtalan többi között.”

Győrkös azzal védekezett, hogy nem volt DNS a halált okozó lövedéken, és hogy az ügyészség kezében szerinte egyetlen bizonyíték sincs, nemhogy túlbizonyítás.

„Én az őrnagyot nem lőttem le” – mondta, és a szakvéleményeket bírálta. Koncepciós ügynek tartotta a bírósági eljárást, szerinte minden rendőr lövését vizsgálni kellett volna, akik ott voltak a helyszínen.

„Arra kérem az ítélőtáblát, hogy bizonyítékok nélkül ne ítéljenek el engem” – mondta végül.

(Index nyomán)

Jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés és lőfegyverrel visszaélés miatt szerdán a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla.

Döntésével a táblabíróság csak csekély részben – a bűnjelek kezelése ügyében – változtatta meg az első fokon eljáró Szombathelyi Törvényszék ítéletét.

A tényállás szerint 2016. október 26-án a rendőrök házkutatásra érkeztek a vádlott bőnyi családi házához, mert megalapozottan feltételezhető volt, hogy ott hatósági engedély nélkül lőfegyvereket tartanak. A házhoz az őrnagy vezetésével három nyomozó és három tűzszerész érkezett. Reggel fél nyolckor telefonon engedélyt kaptak a házkutatás elkezdésére. Az udvaron megjelent a vádlott egy németjuhász kutyával. Az őrnagy, valamint két tanú igazolványukat felmutatva közölték: házkutatást tartanak.

Győrkös István ekkor közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket. A bejárati kaput kulccsal bezárta és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta.

Néhány perc elteltével az őrnagy és az egyik tanú a nem zárt lakatot és láncot levette a kapuról, majd a nyomozókkal és a tűzszerészekkel együtt az udvarra léptek. A ház bejárati ajtajánál a nyomozók találkoztak Győrkös István feleségével, aki férje lelkiállapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, azt mondogatta, hogy „baj lesz”.

A feleség viselkedése miatt az egyik tanú kivette a tokból a szolgálati fegyverét. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba való bejutáshoz, a feleség bevezette őket.

Ezzel egy időben Győrkös István csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment. Ezt az őrnagy észrevette, rákiáltott Győrkösre, hogy „azonnal tegye le”, mire az három lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt; az őrnagy szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt.

Az őrnagy a lövések elől megpróbált kitérni, azonban az egyik a fején eltalálta, életét nem lehetett megmenteni.

Két tanú kilenc lövést adott le, közülük egy Győrkös testét érte. A lövés életfontosságú szervet nem sértett, hatására Győrkös összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába ment.

Győrkös Istvánt a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai – tárgyalás után – tíz óra előtt tíz perccel fogta el. A nyomozók a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert találtak, a vádlottnak nem volt fegyvertartási engedélye.

Péntek László, a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásában elmondta, hogy a Szombathelyi Törvényszék példamutatóan járt el, mert minden rendelkezésre álló bizonyítékot megvizsgált, azokat egymással összevetette és részletesen megindokolta, hogy melyik bizonyítékot miért igen vagy miért nem fogadott el.

A vádlott és a védelem azon védekezésére hivatkozva, hogy a halált okozó lövedéken nem volt sem sérülés, sem DNS-minta, azt mondta, hogy ezen „érdemes lenne vitatkozni”, ám számtalan más bizonyíték áll még rendelkezésre, amely a vádlott ölési cselekményét bizonyítja.

A védelem másik védekezésére, hogy miért volt „műveleti terület” a lövöldözés helyszíne „bűncselekmény helyszíne” helyett, és miért törték ki azt az üvegajtót a TEK munkatársai, amely döntő bizonyíték lehetett volna, Péntek László azt mondta: azért volt műveleti terület, mert oda a TEK munkatársai még akkor mentek be, amikor a vádlott és a fegyvere is ott volt, így oda akkor még a mentők sem mehettek be.

Hozzátette: „rendben van, a lövésnyomok eltűntek, de az élet már csak ilyen, mindig történik valami, nyomok semmisülhetnek meg, nyomok keletkezhetnek”. A bíróság feladata a valósághű tényállás megállapítása – tette hozzá.

Győrkös István azt mondta: „én az őrnagyot nem lőttem le, valaki viszont igen”. „Nekem jövőm nincs, már leéltem az életemet” – jegyezte meg.

Úgy fogalmazott, hogy egy becsületes eljárásban mindenkit eljárás alá kellett volna vonni, aki a helyszínen volt.

A Győri Ítélőtábla határozatával szemben rendes jogorvoslati lehetőség nincs.

Korábban írtuk: 

- Újabb információk a Győrkös-ügyben - ezek sem a vád álláspontját támasztják alá

- Bőnyi ügy: lelőttem a rendőrt, vagy lelőtték a rendőrt - nem mindegy, mit mondott Győrkös, de a felvétel "eltűnt"

- Beszédes: a Győrkös által kilőtt, a nyomozók szerint halált okozó lövedéken nem található semmiféle DNS

- Hallgattassék meg a másik fél is: Győrkös István utolsó szó jogán elmondott beszéde