Egy hét múlva, február 8-án, szombaton tartják Budapesten az európai nácik (a nemzetben gondolkodó fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak és nők egyezményes elnevezése a zsidó újságírásban - a szerk.) egyik legfontosabb nemzetközi találkozóját, a Becsület Napját, melyen a kontinens valamennyi szegletéből ideérkező szélsőjobboldali társaságok emlékeznek meg a budapesti kitörésről - írja serény bőröndpakolás közben a Mérce nevű gettómédium.
Idén a pintéri rendőrség a rendezvényt betiltotta, ráadásul kétszer is, ami előrevetíti, hogy Budapest közigazgatási határain belül sehol sem fogják engedélyezni hasonló rendezvény megtartását.
Egyik alkalommal december 13-án próbáltak bejelenteni a Clark Ádám tér-Kapisztrán tér útvonalra egy vonulást a megemlékezés alkalmából, a második próbálkozásképp pedig Papp Tibor Károly a Kapisztrán térre, mindkettőt jövő szombatra.
Az éles eszű rendőrség mindkét esetben megállapította, hogy a rendezvényen a második világháborús kitörésről szándékoznak megemlékezni a résztvevők, és hogy ennek apropóján "számítani lehet szélsőséges nézeteket valló csoportok részvételére, és a beszédek, zenék, meg általánosságban a rendezvény alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására".
 A hős demokraták nem félnek (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) |
Pappék már tavaly sem tarthattak közterületi megemlékezést, így akkor a Zsófia főhercegné nevű rendezvényhajón voltak kénytelenek összegyűlni a több európai nemzetből kikerülő megemlékezők.
Az eseményt a rendőrség határozata is említi, közölve Papp hajón elmondott beszédét, melyben a német és magyar nép testvériségéről és Budapest-erőd hős védőiről beszél, és nem hagyja ki a lehetőséget a fehér faj és a fehér Európa éltetésére - fogja fejét az ezen halmazokon bizony kívül eső Mérce.
A hatóságot ezek fényében nem hatotta meg - fogalmaz a zsidó lap -, hogy Papp szerint voltaképpen a halottak előtt kívánják leróni tiszteletüket, a hősökre és az elesettekre kívánnak emlékezni.
Külön érdekesség, hogy a tiltó határozatban a rendőrség a zsidó Kibic Magazin szemléjén keresztül hivatkozik Ungváry Krisztián 24.hu-n megjelent írására, melyben a többnyire holokausztozó történész kifejti, hogy a Várban rekedt német katonákat és magyar társaikat nehéz lenne Európát védő hősként látni, tekintve, hogy akkor legfeljebb a náci birodalom maradványait védték.
"A szintén a kitörésre emlékező Kitörés Túrát azonban továbbra sem tiltották be a hatóságok, sőt a teljesítménytúra-szövetség elismeri hivatalos túraként, holott a résztvevők ruházatából, az útvonalból és az időpontból egyértelműen kiderül, hogy a náci szimpatizánsok programsorozatához tartozik" - fordul a következő célpontja felé az ószövetségi lap.
Ahogy általában, idén is lesz antifasiszta tiltakozás - közli még a lényeget a Mérce.
 (Fotó: Németh Dániel/Mancs) |
Budapest ostroma stratégiai jelentőségű történelmi esemény volt, hiszen amennyiben a Vörös Hadsereg elfoglalja, úgy nyitva áll előtte az út Bécs, illetve a Reich fővárosa, Berlin irányába. Egy maroknyi hős magyar és német katona pedig 53 napon keresztül tartóztatta fel a szovjetet.
1945. február 11-én, amikor a helyzet már tarthatatlan volt, és kifogytak minden tartalékból, a Várban rekedt körülbelül 44 ezer harcképes magyar és német katona megkísérelte a kitörést. A hősies vállalkozásban csaknem valamennyien odavesztek, mindössze néhány százan jutottak el a Pilisben húzódó német-magyar vonalakig.
Erre a hősi eposzra emlékezn(é)ek évente a Budapestre látogató hazafiak, ha a 10 éve regnáló "nemzeti kormány" hagyná.
(Kuruc.info)
