A katolikus egyházfő felemelte a szavát az "állítólagosan elkerülhetetlen" "fejlesztési modell ellen, amely kizár és diszkriminál, miközben egyetlen lehetőségként állítja be magát".

"Mennyi szenvedést, mennyi halálos áldozatot, mennyi társadalmi és környezeti katasztrófát okoz ez a kizsákmányolási logika?" - tette fel a kérdést a pápa Joao Lourenco angolai államfővel folytatott találkozóján.

XIV. Leó arról is bírálóan szólt, hogy Afrikára sokan még mindig úgy tekintenek, mint arra a helyre, ahonnan leginkább csak "elvenni" lehet.

"Az érdekeknek ezt a körforgását meg kell törni!" - hangoztatta az egyházfő, aki beszédében többször is utalt Angolának a gyarmati kizsákmányolás és a polgárháború által terhelt történelmére.

A 38 milliós lélekszámú Angola 1975-ben nyerte el függetlenségét a gyarmattartó Portugáliától. A függetlenné válás után azonnal polgárháború robbant ki, amely a következő 27 évben váltakozó intenzitással zajlott. Éveken keresztül az angolai polgárháború hidegháborús proxykonfliktus volt, amelyben az Egyesült Államok és a Dél-afrikai Köztársaság az egyik, a Szovjetunió és Kuba pedig a másik oldalt támogatta.

A harcok 2002-ben értek véget. A konfliktusban több mint félmillió ember halt meg, és az ország máig magán viseli a polgárháború sebeit.

Angola ma Afrika negyedik legnagyobb olajkitermelője, világszinten a 20 legjelentősebb kitermelő csoportjában van. Ezenkívül a világ harmadik legnagyobb gyémántkitermelője is, és jelentős készletei vannak aranyból és egyéb különösen keresett ásványi anyagokból. A természeti erőforrások gazdagsága ellenére a Világbank 2023-as becslése szerint az angolai népesség több mint 30 százaléka napi kevesebb mint 2,15 dollárból él.

Jose Eduardo dos Santos, Angola előző államfője, aki 1979 és 2017 között állt az ország élén, a vádak szerint több milliárd dollár közpénzt sikkasztott el, nagyrészt az ország olajbevételéből. Lourenco hivatalba lépése után azt ígérte, felszámolja a korrupciót és visszaszerzi az ellopott vagyonokat.

XIV. Leó angolai útjának legnagyobb várakozással övezett programpontja a Luandától délre fekvő Muxima város katolikus zarándokhelyére tervezett látogatása lesz vasárnap. A muximai Miasszonyunk-templomot portugál gyarmatosítók építették a 16. század végén egy kiterjedt erődítmény részeként, és egykor a rabszolga-kereskedelem egyik központja volt.

Angola népességének több mint 90 százaléka keresztény, és nagyjából 58 százaléka katolikus.

(MTI)