Amióta a titkosszolgálatokat irányítom, mindent tudok, ha akarom (Rogán úr) – ezzel a felirattal a hátán jelent meg a Budapest Környéki Törvényszék hétfő reggeli tárgyalásán a minisztériumokon átívelő korrupciós büntetőügy fővádlottja. Ez az az ügy, amelyben Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.
 |
K. Tamás volt pénzügyminisztériumi munkatárs, az ügy elsőrendű vádlottja Rogán Antal miniszter mellett egy Varga Judit volt igazságügyi minisztertől származó idézetet is a hátára írt. Méghozzá azt, amit Varga volt férje, Magyar Péter rögzített, majd tett közzé. Ezen a felvételen Varga Judit arra utalt, hogy Rogán Antal emberei a Völner–Schadl korrupciós ügyben bementek az ügyészségre, és kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból.
A vádlott – bár a hétfői napra nem idézték – azért jelent meg a bíróságon, mert szerette volna elérni, hogy az ügy bíráját zárják ki az ügyből, elfogultság miatt. Szeretett volna felszólalni is, ám a bíró jelezte, erre csak később lesz lehetősége. Mivel önként nem volt hajlandó távozni, K. Tamást a bíró kérésére biztonsági őrök vezették ki a tárgyalóteremből.
A bíró azt is jelezte, hogy becsületsértés miatt feljelentette az elsőrendű vádlottat a Központi Nyomozó Főügyészségen. Hangsúlyozta, ez nem jelent kizárási okot számára, és nem érzi magát elfogultnak.
 Fotók: Varga Jennifer / 24.hu |
A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) összesen ötvennégy ember ellen emelt vádat februárban. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, ekkor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a tisztviselők kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.
A 24.hu által ismertetett vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melynek segítségével széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe, elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását.
Az ügyészség szerint összesen 108 uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további 8, hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett az ügyben.
A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.
Figyelemre méltó, hogy a vádlottaknak – mint pénzügyminisztériumi tisztviselőknek – az is a feladatkörükbe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsák, és a csalás megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjenek.
A fővádlottak minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket, mégis kiderült, hogy kit neveztek „Faszfejnek”, és kit „Pumuklinak”.
A korrupciós hálózat vezetője akár 10 évre is börtönbe kerülhet, nála és családjánál százmilliós vagyont, BMW-t és Rolex karórát is lefoglaltak. A tárgyalás előtt nem sokkal meg is szólalt a vádlott, aki bolsevik tempóról beszélt. Közölte, hogy szerinte ebben az ügyben érintettek miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, eltüntetett minisztériumi vezetők, köztük olyanok is, akikről senki nem tudja, miért mentették fel őket, egyszerűen csak kimaradtak az ügyből.
A vádlottak közt van Karsai Tamás volt helyettes államtitkár is, aki négy év börtönt kaphat, valamint Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető is, aki öt évre kerülhet rács mögé – ő a havi 2,3 milliós állásáról mondott le, miután vádat emeltek ellene. Rajtuk kívül megvádolták Hadházy Ákos szövetségesét, Vancsura Istvánt is.
A hétfői tárgyalásra kizárólag H. Anita tizennyolcadrendű vádlottat idézték, aki egyezséget kötött a KNYF-fel. Ennek keretében két és fél év fogházbüntetés, valamint kétmillió forint pénzbüntetés kiszabását kezdeményezték, továbbá három évre közügyektől való eltiltást is indítványoztak. Ezt a bíróság jóvá is hagyta az előkészítő tárgyalás első napján.
H. Anita kulcsfigurája az ügynek, ő 2014 óta önállóan, vállalkozóként, pályázatíróként, illetve pályázatmenedzserként tevékenykedett. A vádiratban szereplő pályázati visszaélések esetében többször is fontos figuraként tűnt föl. A vádalku komoly lehetőség a számára, ugyanis az ügyészség szerint az ügyben sok volt a rovásán. A vádak szerint terhére róható:
- tizenegy rendbeli hivatali vesztegetés,
- négy rendbeli, bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette,
- három rendbeli, bűnsegédként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette,
- kettő rendbeli, befolyás vásárlása bűntette,
- huszonhárom rendbeli, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette,
- két rendbeli, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette,
- nyolc rendbeli, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés bűntette,
- két rendbeli, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, mint bűnsegéd,
- valamint hivatali visszaélés bűntette, mint felbujtó.
A vádlott a bíró kérdésére a váddal és az egyezséggel egyezően beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, egyúttal vallomást is tesz, írja a 24.
