A fővárosban 2022-ben egy kivételével az összes választókerületet ellenzéki képviselő nyerte, akik közül több jelezte, hogy biztosan újraindul a következő választáson. Ők nyitottak lennének a Tisza Párttal a koordinációra, sőt szükségesnek is tartanák azt a kormányváltás szempontjából. Magyar Péter viszont azt mondta: nem lesz előválasztás, koordináció, választási alku a hivatalban lévő képviselőkkel, még Hadházy Ákossal sem. A 24.hu ellenzéki helyzetképe kevesebb mint másfél évvel a 2026. tavaszi országgyűlési választás előtt, miközben a kormányoldal épp újrarajzolja a körzethatárokat.
- Magyar Péter nem akar alkudozást a régi ellenzék pártok politikusaival, mondván, megvan a felelősségük abban, ahova az országa mára jutott. "Menjenek el dolgozni végre!" – üzente nekik a Tisza Párt elnöke a 24.hu-nak adott villáminterjújában.
- Hadházy Ákos szerint ezen elcsúszhat a kormányváltás.
- Ki az, aki biztosan újraindul, és ki az, aki hezitál?
- És mi igaz a Duna pártról vagy egyesületről bedobott hírekből?
 |
Magyar Pétert arról kérdezte a lap lát-e lehetőséget arra, hogy a jelenlegi, ellenzéki egyéni képviselőkkel – vagy azok egy részével – a 2026-os országgyűlési választáson a Tisza Párt együttműködjön.
– Megkerestek ellenzéki szereplők már az EP-választás környékén és utána is. 2026-ról akartak egyeztetni, hogy hajlandók lennénk-e őket támogatni az egyéni körzetükben. Sőt, az egyik budapesti parlamenti képviselőnő úgy fogalmazott egyszer személyesen: vajon őket is ki akarjuk-e nyírni? Tisztába tettem neki, hogy le szeretnénk váltani a kormányt, ez pedig csak úgy lehetséges, ha új emberekkel tesszük – válaszolta múlt hétfői sajtótájékoztatója után.
Ezt követően derült ki, hogy a kormányoldal teljesen újrarajzolná a budapesti egyéni választókerületek határait, és bár az interjúk és háttérbeszélgetések után benyújtott javaslat a megszólalók alapállását, stratégiáját aligha befolyásolja, feltehetően bonyodalmat okoz majd nekik, főleg ott, ahol többfelé szedik a 2022-ben megnyert körzetet. Ráadásul 18 helyett csak 16 választókerület jut majd a következő választáson Budapestnek, ahol két éve 17 egyéni mandátumot szereztek az ellenzéki politikusok.
Mi a probléma?
Szűk másfél évvel a 2026-os választás előtt a kormányt váltani akarók egyik dilemmája máris adott.
Ha ugyanis a Tisza Párt mind a 106 körzetben saját jelöltet állít, és nem hajlandó koordinálni a jelenlegi és újra indulni akaró ellenzéki képviselőkkel, akkor az a fideszes jelölt győzelmét hozhatja olyan körzetekben is, ahol többen vannak a kormányváltást óhajtók.
A 24 háttérbeszélgetései alapján a balliberális ellenzéki oldalon jelenleg három elképzelés van az egyéni körzeteket illetően:
- külön indulás mindenhol, így Budapesten is: Tisza Párt és Demokratikus Koalíció (e két párt kölcsönösen kizárt bármiféle együttműködést, és a DK is bejelentette már, hogy mind a 106 körzetben saját jelöltet állít);
- a hivatalban lévő egyéni képviselők vagy egy részük elindul 2026-ban: Jámbor András, Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Tordai Bence, Vajda Zoltán – csak néhány példa azok közül, akik jelezték e szándékukat;
- a kivárók, akik egyelőre nem tudják, hogy indulnak-e, vagy taktikai okból nem jelentik be. Ilyen Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs (aki különböző pártok színeiben háromszor győzött már Csepelen) és a momentumos Hajnal Miklós és Orosz Anna is. Az Angyalföldön négy éve a legnagyobb ellenzéki győzelmet arató MSZP-s Hiszékeny Dezső nem akart nyilatkozni a témában.
Előre kell bocsátani: a Tisza és a hivatalban lévő ellenzéki képviselők újraindulása igazán – a kutatásokból most előrejelezhető – szoros verseny esetén lényeges kérdés. Hadházy Ákos, Zugló független egyéni képviselője egyenesen azt mondja:
ezeken a körzeteken akár el is mehet a Tisza parlamenti többsége.
"Nem tehetem meg, hogy nem indulok újra"
A 24 több olyan ellenzéki képviselővel beszélt az elmúlt hetekben, aki biztosan indul. Jámbor András azt mondja: "Indulok 2026-ban, nincs okom arra, hogy ne így tegyek. Kétszer kaptam a választókerületben felhatalmazást az itt élőktől: 2021-ben az ellenzéki előválasztáson, aztán 2022-ben a parlamentin, amikor legyőztem a Fidesz jelöltjét. A választók nem azzal bíztak meg, hogy önként levonuljak." A Szikra Mozgalom vezetőjét két és fél éve a VIII. és a IX. kerületből álló körzetben választották meg. (A választókerület egy részét, így a József Attila-lakótelepet most másikhoz csatolnák, viszont kiegészülne a körzet a Belváros déli részével.) Hozzáteszi:
Az a kérdés, hogy elő lehet-e mozdítani a rendszerváltást 2026-ban, ha a Tisza Párt itt önálló jelölttel indul. A válaszom pedig határozottan nem.
Jámbor azt mondja: saját választói és a Szikra közössége is elvárja tőle az indulást. "Állok elébe akár a versenynek, akár az előválasztásnak, akár a vitának." Szerinte az nehezen elképzelhető, hogy a Tisza kerít valakit, aki a körzetben jobban beágyazott nála. "Budapesten megnyerni nem lehet a választást, csak elveszíteni, ha nem egy jelölt áll szemben a Fidesszel. A rendszerváltáshoz nem a már megnyert budapesti körzetekbe kell plusz erőforrást rakni, hanem a vidékiekbe" – mondja.
Vajda Zoltán 2022-ben szoros versenyben, kevesebb mint 500 szavazatnyi különbséggel győzte le a fideszes Szathmáry Kristófot. (A beszélgetés után derült ki, hogy a nagyobbrészt a XVI. kerületből álló körzetből a Fidesz elcsatolná az ellenzéki többségű, Vajdát győzelemhez segítő zuglói részeket, és Kőbánya egy részével egészítené azt ki – amint az Átlátszó kiszámolta, 2022-ben ez a felállás már kormánypárti győzelmet eredményezett volna.) Az MSZP-frakcióban ülő politikus azt mondja:
Fel sem merült bennem, hogy ne induljak el. Bennem minden adott, ami egy rendszer- és kormányváltáshoz kell: helyben már legyőztem a Fideszt, van csapatom, van tapasztalatom, vannak eredményeim, van hasznosítható tudásom, folyamatosan jelen vagyok a választókerületemben. Ez pedig annak, aki hozzám hasonlóan kormányváltást akar, támogatandó érték. Egy, a képviselői munkámat bemutató kiadványt juttatok el a választókhoz a hetekben, így a kampányom tulajdonképpen el is startolt.
A XVIII. kerületben, a korábbi 15. számú egyéni választókerületben (amit most több darabra szabdalna a kormányoldal) induló MSZP-s Kunhalmi Ágnes is azt mondja: "Sokat dolgoztam itt, nem teszem fel a kezem, a Fideszt kétszer legyőztem már."
A kormánypártnak akkor van esélye, ha nem egy az egy elleni az indulás, azaz ha többen indulnak ellenzéki oldalról.
Az Óbudán győztes Szabó Tímea pedig így nyilatkozik: "Az egyéni körzetemben indulok. Jelenleg olyan sok a bizonytalan tényező, hogy nem látom előre, 2026-ban milyen lesz a politikai helyzet, de egyéni képviselőként ez kevésbé is releváns. Nekem az esetleges Tisza-jelölttel nincs dolgom, nem a Tisza a politikai ellenfelem. Az én feladatom a választókörzetemben van, ott van bőven teendő, és majd a választók eldöntik, hogy tisztességesen és hatékonyan képviselem-e az óbudai vagy akár az országos ügyeket. Meggyőződésem, hogy a kormányváltáshoz a Tiszának szüksége lesz majd tisztességes, jól dolgozó és tapasztalt képviselőkre is. Vitás kérdések eldöntésére pedig alkalmas eszköz az előválasztás."
Rajtuk kívül Tordai Bence is megerősítette a 24.hu-nak: újraindul a II. kerületet illetve a III. kerület egy kis részét magába foglaló körzetében. (Ennek és Szabó Tímea választókerületének határain érdemben nem változtatna a Fidesz-javaslat.)
Hadházy Ákos még nem döntött az indulásról
Van ugyanakkor olyan jelölt is, aki még nem tudta megmondani, indul-e újra. "Fogalmam sincs jelenleg. Ez sok minden függvénye" – mondta a jelenleg a Momentum-frakcióban ülő Szabó Szabolcs, aki 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is legyőzte Csepelen a fideszes Németh Szilárdot.
Újbuda momentumos képviselője, Orosz Anna azt mondja: "Én a gyermekek ügyére, ezen belül is az egyházon belüli visszaélésekkel való szembenézésre fordítom az energiáimat. Bő másfél év hátra van a választásig, nem az újraindulásról szeretnék spekulálni, hanem végezni a feladatot, amivel a választók megbíztak." Párttársa, a Hegyvidéket 2022-ben megnyerő Hajnal Miklós pedig így nyilatkozott:
Még nem tudok biztosat mondani, nem tudom, mi lesz a végső stratégia. Hosszútávon nem lennék ellene egy együttműködésnek a Tiszával, de korai erről beszélni, először a pártoknak kell kialakítani az indulás kereteit.
Volt olyan parlamenti képviselő is, aki névtelenséget kérve azt mondta: "Nincs kőbe vésve semmi. Az viszont biztos, hogy nem a mostani pártom jelöltjeként indulok. Függetlenként leginkább, vagy sehogy. Az önkormányzati választáson egyébként nem osztott, nem szorzott, hogy pár kerületben elindultak a Tisza-jelöltek, úgyhogy nem kell tőlük megijedni."
Hadházy Ákos sem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy újraindul-e 2026-ban. "Még nem döntöttem, ez több mindentől függ, van ebben magántermészetű megfontolás is. Ha elindulok, függetlenként tenném" – mondja, hozzátéve, hogy az ellenzéki oldalon "csak olyan szerveződésnek lenne értelme, ami nem a túlélésről szól, van politikai tartalma is. Nagy kérdés, lehetséges-e egy ilyen projekt létrehozása jelenleg.
Magyar Péternek sem lenne érdeke ellen egy olyan második erő a Tisza mellett, mellyel tud együttműködni. Egy olyan választói réteget képviselhetne, amely, bár kormányváltást akar, viszont nem akar valamiért a Tiszára szavazni. Ebből Magyar hosszútávon profitálhatna.
Magyar leváltana mindenkit (is)
Magyar Péter azonban nem hisz Hadházy ötletében. "A budapesti inkumbens ellenzéki képviselőkkel nincs dolgunk. Nem tartoznak a mi politikai közösségünkbe, és ebben a Tisza-támogatók egyetértenek. Ha valaki felvetné az egyeztetést, akkor másnap csökkenne 10 százalékkal a népszerűségünk, mert nem ezt várják tőlünk a szavazók. Egyeztetés nincs is, ezeket én elutasítom. És nem azért, mert gonosz vagyok, hanem mert ezt várják a támogatóink" – mondja.
Az ellenzékieknek is – nemcsak a kormánypártiaknak – van felelősségük abban, hogy Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb tagállama lett az uniónak. Ez a felelősség természetesen nem ugyanakkora, de az emberek a teljes elitet akarják leváltani, ebbe pedig beletartoznak az ellenzéki képviselők is.
Magyar megismétli: a Tisza mind a 106 egyéni körzetben saját jelöltet állít. "2026-ban a döntés az lesz: maradjon-e a Fidesz és a nemzeti együttbűnözés rendszere, vagy jöjjön a Tisza? Nem lesz koordináció, sem visszalépés, és előválasztásra sincsen szükség"– mondja, bár hozzáteszi: ez az ő álláspontja, a pártnak még nincsen hivatalos állásfoglalása. Viszont úgy folytatja:
Kizárt, hogy jelenlegi ellenzéki képviselő a Tisza támogatásával induljon 2026-ban. Remélem, hogy a jelenlegi inkumbens képviselők, akik esetenként már 10–20 éve a politikából élnek, éreznek magukban annyi kurázsit, hogy szereznek munkát, és kipróbálják magukat a magánszférában 2026 után.
Magyar szerint bárki, aki közülük elindul, az azért teszi, hogy gyengítse a kormányváltó erőket. "Aki külön elindul ebben a választási rendszerben a legerősebb ellenzéki párt ellen, ami a Tisza, az Orbán Viktort akarja hatalomban tartani. Aki azt állítja, hogy bármilyen koordinált fellépés erősíti a kormányváltást, az egyszerűen hazudik" – fogalmaz.
Felvetették neki: nem tart-e attól, hogy az egyéniben már többször megválasztott képviselők miatt mégis csak megoszlanak az ellenzéki szavazók, és ezzel elbukhatnak amúgy nyerhető fővárosi körzeteket?
Nem, mert korábban sem a konkrét illetőt akarták megválasztani, hanem a kormányt akarták leváltani. A legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavaztak. Ha júniusban indítottunk volna főpolgármester-jelöltet, nyert volna. Van egy politikai flow a magyar közéletben, ami minden eddigi status quót felborít. Kapuváron éppúgy van esélyünk nyerni, mint egy budapesti körzetben. Az ellenzéki szavazók pedig elég edukáltak választási szempontból ahhoz, hogy tudják, kire kell ikszelni 2026-ban, ha kormányváltást akarnak.
Duna: a hírbe hozottak szerint szó sincs róla
Szeptember végén Magyar Péter egy interjúban azt mondta, hogy Duna Egyesület néven szervezkednek ellenzéki képviselők a Tisza ellen. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője név szerint említette a párbeszédes Szabó Tímeát, Hadházy Ákost és Hajnal Miklóst. A három megnevezett viszont tagadta a 24.hu-nak, hogy lenne vagy lett volna ilyen projekt. Ezt megelőzően még az LMP-s Ungár Péter hintette el egy interjúban, hogy "az ellenzék budapesti egyéni országgyűlési képviselői, akiknek a pártjai 2026-ban már valószínűleg nem jutnak be a parlamentbe, arra készülnek, hogy létrehozzák a Duna Egyesületet, ami majd koordinál a Tisza Párttal, így azt remélik, újrázni tudnának anélkül is, hogy be kellene lépniük a Tisza Pártba."
Hajnal szerint viszont "Ungár célja az volt, hogy bármilyen ellenzéki együttműködésnek már csak a lehetőségét is úgy keretezze, hogy az a Tisza ellenében lehetséges csak. Erre jó a Duna fantázianév, amely előre hitelteleníti azt, aki valamilyen kooperációt emleget. Ebben a formában tehát ez szándékos félrevezetés és konfliktusgenerálás." Hadházy pedig azt mondja: "Semmi értelmét nem látom a Duna Pártnak, ez Ungár Péter találmánya annak érdekében, hogy hiteltelenítse az inkumbens ellenzékieket."
