Emlékeztettek rá, hogy január 1-jén magyar idő szerint 6 órakor lejárt az orosz földgáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára vonatkozó szerződések érvényessége, és miután az ukrán fél elzárkózott a megállapodások meghosszabbításától, az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz földgázszállítás a megállapodások lejártával egyidejűleg leállt.

Az ukrajnai földgáztranzit leállása elsősorban az útvonalra történelmi, földrajzi és infrastrukturális okokból ráutalt kelet-közép-európai régió egyes tengerparttal nem rendelkező országait, elsősorban Ausztriát és Szlovákiát érinti, melyek alternatív földgázbeszerzési források és útvonalak után kénytelenek nézni.

Kiemelték, hogy Szlovákia hatalmas kárt szenved el. Ausztria elsősorban Németország és Olaszország irányából érkező importtal igyekszik pótolni az ukrajnai tranzit megszűnése nyomán kiesett földgázmennyiséget. Szlovákia a nyugatról történő import mellett Magyarország felől juthat alternatív földgázforrásokhoz. Az ukrajnai tranzit megszűnése jelentős károkat okoz Szlovákiának: a szlovák piaci szereplők összesen körülbelül 177 millió euró tranzitfelárat kénytelenek fizetni az alternatív gázszállítmányok után, miközben az ország elesik az Ukrajnából Szlovákián keresztül nyugati irányba történő földgázgáztranzitból származó korábbi, évi 500 millió euróra becsült bevételtől is, ez pedig felhajthatja a rendszerhasználat tarifáját.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a magyar felhasználók ellátása nem függ az ukrajnai tranzittól. Magyarország földgázellátása ukrajnai tranzitnak való kitettsége 2021. október 1-jén megszűnt a Török Áramlatra és a Balkáni Áramlatra csatlakozó szerb-magyar interkonnektor üzembe helyezésével és az MVM CEEnergy-Gazprom Export magyar piaci új hosszú távú szerződéses mennyiségének oda történő leszállításával. A déli irányból érkező importnak és a magas, 67 százalékos hazai tárolói töltöttségi szintnek köszönhetően az ukrajnai tranzit megszűnése hazánkban nem jár ellátásbiztonsági kihívással. Mi több, a közelmúltbeli infrastruktúra-fejlesztési lépéseinknek köszönhetően - kiemelten a dél-észak irányú földgázszállítást elősegítő vezetékes kapacitásaink növelésével - Magyarország tovább erősítheti pozitív szerepvállalását a régió ellátásbiztonságának megteremtésében.

Amióta december közepétől világossá vált, hogy 2025. január 1-jével leállhat az ukrajnai földgáztranzit, az ezzel járó régiós kínálatcsökkenés kilátása egyéb tényezőkkel, az időjárás hidegebbre fordulásával, az európai tárolói töltöttség gyorsabb csökkenésével és a cseppfolyósított gáz (LNG) globálisan feszesebb kínálatával, érdemben hozzájárult az európai földgáz-nagykereskedelmi referenciaár hollandiai gáztőzsde (TTF) árszintjének december 16. és január 2. között megfigyelt, megawattóránként 40 euróról 50 euró fölé emelkedéséhez.

Tekintettel az ukrajnai tranzittal leszállított földgáz kiesése okán felmerült áremelkedésre és a fenti egyéb, régión belüli költségekre, a tranzit leállásának hatásaként valószínűsíthető, hogy felár jelenik meg a földgáz árában - mutattak rá.

Hangsúlyozták azt is, hogy a szokásosnál gyorsabban apadnak az európai gáztárolók készletei. A földgázfelárakkal kapcsolatban problémás, hogy a földgáz kereskedelmi ára Európában még mindig jelentősen meghaladja a történelmi átlagos árszintet és az uniós versenytársak földgázárainak szintjét. Az európai versenyképesség alakulásában ugyanis meghatározó a földgázárak szintje, így a rendelkezésre álló földgázkínálat bármilyen szűkülés, illetve bármilyen további árfelhajtó hatás negatívan hat az európai ipari versenyképességre. Tekintettel az előző évekhez képest eddig hidegebb télre, az európai gáztárolók töltöttségi szintje a korábbiaknál gyorsabb tempóban apad, ami a 2025/26-os fűtési szezonra való felkészülés során a tavalyinál nagyobb importkeresletet és magasabb árakat hozhat.

(MTI)