A hízottszárnyas-vágás újbóli beindítását szeretnék elérni a szentesi Hungerit Zrt. dolgozói, akik péntek délután demonstrációt tartottak az osztrák székhelyű Négy Mancs alapítvány budapesti irodája előtt. A cég képviselői egy 6400 aláírást tartalmazó petíciót adtak át az állatvédő alapítvány képviselőjének.

Az ügy előzménye, hogy az állatvédő szervezet feketelistájára tette a szentesi céget, mivel az (érvelésük szerint) nem megfelelő bánásmóddal kezeli az állatokat, és embertelennek nevezték a libatömés folyamatát. A Hungerit hízottszárnyas-kereskedését ezzel Európában ellehetetlenítették, a cég kénytelen volt megszüntetni ezt a tevékenységét, és 200 dolgozójától meg kellett válnia. A cég képviselői egy 6400 aláírást tartalmazó petíciót adtak át az állatvédő alapítvány képviselőjének. A tiltakozó ívet az elbocsátott és még aktív dolgozók, termelők, beszállítók, valamint a hazai baromfitermelők nagy része, a két szakszervezet és az MSZOSZ is aláírta.

„Sem az állatot, sem az embert nem véditek! Nézzetek a szemünkbe! Magyar libamáj helyett inkább a kínai áru behozatalát akarjátok elérni?” – Többek között ilyen transzparensekkel vonult a Hungerit Zrt. mintegy száz dolgozója az osztrák székhelyű Négy Mancs alapítvány budapesti irodája elé. A cég dolgozói és az őket képviselő két szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a jó minőségű magyar baromfiból előállított húsáru, valamint a világhírű magyar libamáj-előállítás ne szenvedjen csorbát, továbbá azt, hogy a szentesi székhelyű cégnél a hízottszárnyas-vágást újból be tudják indítani – mondta el a petíciót átadó Krausz Jánosné, a szakszervezet bizottsági titkára.

A cég számos kifogást megfogalmazott az állatvédő szervezet működésével szemben. Elsősorban azt, hogy bár hetekkel ezelőtt beszüntették a hízottszárnyas-vágást, a Négy Mancs ennek ellenére nem vette le a Hungerit Zrt.-t feketelistájáról, további hitelrontást okozva a cégnek. „Ezek a folyamatok nemcsak az itt jelen lévő száz-kétszáz ember egzisztenciáját, megélhetését befolyásolják, hanem ha a libatermelőket és a beszállítókat is figyelembe vesszük, akkor mintegy ötezer emberről beszélünk. Nem mellékesen az amúgy is sanyarú körülmények között tengődő hazai baromfiipar egészét veszélyeztetheti, ha bármely szereplőjének rossz hírét keltik” – érvelt a szakszervezet képviselője.

Az MNO kérdésére, miszerint a Négy Mancs miért éppen a magyar Hungeritet pécézte ki magának, amikor tudvalevő, hogy Franciaországban lényegesen rosszabb körülmények között végeznek libatömést, Gergely Zsófia a Négy Mancs alapítvány szóvivője elmondta: Franciaországban önkéntes etikai kódex szabályozza a libatömést, itthon is javasolták egy ilyen kidolgozását, de a Négy Mancs ezt nem támogatja. Azzal viszont egyetértenének, ha címke kerülne a kényszertömött állatokból készített termékekre, ehhez viszont törvényre lenne szükség. A vágóállatok védelméről szóló EU-s direktíva Magyarországra is vonatkozik, és eszerint 15 éven belül rendezni kell itthon a kényszertömés kérdését – tette hozzá a programvezető. Arra a kérdésünkre viszont, hogy mit gondolnak az „embervédelemről”, vagyis hogy az alapítvány tevékenysége miatt több százan kerültek utcára és ezrek egzisztenciája került veszélybe – már nem kaptunk választ.

„Bízunk benne, hogy lesz foganatja a mai megmozdulásunknak, és több ezer ember akarata elindít egy folyamatot, aminek a vége az lesz, hogy törvény által biztosítanak garanciákat a magyar baromfitermelésnek. Mi ebben partnerek vagyunk, és reméljük, hogy a tárgyalóasztal mellett minél hamarabb sikerül a feleknek megegyezni!” – mondták a szakszervezet képviselői.

(MNO)