– Majd a miniszteri vizsgálat kideríti, hogy miért volt fontosabb neki Ukrajna dicsősége, mint Magyarországé – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a honvédelmi miniszter a NATO helyettes főtitkárát is tájékoztatta Ruszin-Szendi Romulusz ügyéről. Közölte azt is, hogy örülök annak, hogy van önvédelmi képessége a magyar hadseregnek és magyar politikának, és még talán időben sikerült felfedezni az egyik ilyen legnagyobb beépülést. Annak ugyanakkor nem örül, hogy a politika „befúrta magát a katonaságba”. Azzal folytatta, hogy az ő lelkiismerete tiszta, mert nem ő vitte bele a politikát, hanem Ruszin-Szendi kezdte el azzal, hogy a Tisza Párttal politizálni kezdett.

– Amikor fiatal voltam és komcsi idők voltak, akkor talán A tanú című filmben úgy mondták, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik – és valóban – mondta Orbán, így szőve át szót Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának témájára, merthogy „a világban egyre nagyobb az ellentét ezzel kapcsolatban”.

A miniszterelnök a közelgő európai uniós csúcsról azt mondta, hogy az egyik legfontosabb napirendi pont az ukrajnai háború kérdése. Brüsszel szerinte azt képviseli, hogy Ukrajna az Európai Unió előretolt vonala, és az ukránok harcolnak Európa helyett. A kormányfő szerint ebből az következik, hogy az uniós álláspont szerint elkerülhetetlen a háború Moszkvával, ám ez, vélte, helytelen feltevés. Szerinte az nem vitatható, hogy a védelmi képességeket meg kell erősíteni, de nem szabad korlátlan fegyverkezési versenybe belemenni, mert az teljesen felzabálná a költségvetést. – Erről – mondta – megállapodást kell kötni.

Közölte azt is, hogy az Európai Tanács elnökével folytatott egyórás beszélgetést nemrég a témában, s szerinte Magyarország már nincs egyedül, mert Szlovákia épp nemrég döntött úgy, hogy nem szavaz meg semmilyen további szankciót.

– Szerintem meg lehet akadályozni Ukrajna EU-s tagságát, ha bátran beleállunk, és nem engedjük, hogy brüsszeli bábkormány legyen Magyarországon – mondta Orbán Viktor, aki úgy vélekedett: – Ha Magyarországon Brüsszel-párti bábkormány van, akkor az azt jelenti, hogy ukránpárti kormány van és háborúpárti a honvédelmi miniszter – fejtegette Orbán Viktor, aki szerint ezt a Tisza Párt sem rejti véka alá, majd azt mondta, hogy a Tisza Párt és a DK is lényegében nyíltan háborúpárti szervezet. (Azt nem árulta el a mikrofonállványnak, hogy akkor miért nem volt háborúpárti a kormánya, amikor Ruszin-Szendi Romuluszt Ukrajnába küldte... – a szerk.)

Orbán Viktor igyekezett plasztikusan fogalmazni: – A háttérben ott zsizseg, ott kavarog, ott suttog több mint harmincezer bürokrata, az egy óriási erő – mondta annak kapcsán, hogy a „brüsszeli birodalmi gondolat” nyomasztja a tagállamokat, ezért lehet az, hogy a politikai és a társadalmi vélemény eltér Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban az Európai Unió tagállamaiban. Ennek kapcsán felmérésekre hivatkozva azt állította: 11 ország nem támogatja Ukrajna gyorsított tagságát – köztük Franciaország és Németország sem –, és csak tíz állam áll ki emellett határozottan. Hozzátette: a magyar családoknak van vesztenivalójuk, Ukrajna csatlakozása ugyanis szerinte adóemeléssel, kevesebb nyugdíjjal és a rezsicsökkentés eltörlésével járna. – El is veszítjük a sikereinknek, a családi vagyonnak, a családi lehetőségeknek egy jelentős részét, mert a pénzt, mint a szivacs felszívja Ukrajna és kirántja Közép-Európából – közölte a magyar kormányfő.

Szóba került a lengyel választás is, amelynek eredményéről Orbán Viktor azt mondta, hogy Lengyelország nagyon izgalmas ország, mert ugyanazok a viták mennek, mint Magyarországon, csak váltakozó eredménnyel, és ott erős elnöki pozíció is van, és sokkal nehezebb irányt szabni az ország fejlődésének, mint Magyarországon. Szerinte magyar szempontból fantasztikus eredmény született, ő azt olvassa ki belőle, hogy a „washingtoni gyors megérkezett Varsóba”, folytatódik a patrióták menetelése.

Ami a parajdi helyzetet illeti: Magyarország a román kormánnyal együtt készen áll arra, hogy megadja a szükséges segítséget. – Parajd a magyar világ egy erőteljes önkifejeződési pontja, pont az ilyen dolgok tesznek bennünket különlegessé, össze kell, hogy rezdüljenek a gyomoridegeink – mondta.

Ezután éles váltással szóba került a pénteki, tízperces BKV-leállásra is.

– Ami a konkrét intézkedést illeti, azt példátlannak lehet mondani. Az a politikának a kiindulópontja, hogy vannak közszolgáltatások, amelyekre az embereknek szükségük van. Az, hogy a tulajdonosi jogokkal valaki úgy él, hogy nem nyújtok közszolgáltatást, elég különös – mondta, hozzátéve: – Szomorú látni, nem is tudom, mit mondjak, talán vergődést? Ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a város életének mindennapi kihívásaival. Nem könnyű dolog a kormányzás, és Budapest mégis 1 millió 700 ezer ember, vezetői hibák vannak, kollégaként ezt tudom mondani – közölte, majd úgy vélekedett: – Arra nem lehet költségvetést építeni, hogy nem fizetjük be az adót. Nyakig ér a korrupció a városban. Az egész város vezetésért kiált, csak azt tudom mondani, hogy ha kell, szóljanak, segítünk. Budapest többet kap az országtól, mint amennyit ad neki, ha csak számokról beszélünk” – mondta, példaként említve, hogy „idehoztuk a BYD központját” Budapestre, azért pénzt kellett adni. Sokkal többet adunk, mint Budapest – jelentette ki a kormányfő, megismételve: Budapest a leggazdagabb város Magyarországon, „csak nincs vezetve”.

Szó esett a drogstratégiáról is, mert „egy gyorsan felépült hálózatot kell nekünk” visszanyesni (gyorsan épült fel, csak éppen már évek óta létezett a probléma, mire léptek – a szerk.), miután a szociálisan nehéz helyzetben élőknél jelentek meg a dizájndrogok, hiszen az áruk az alkohol ára alá ment. – Az állam összes szigorát be kell vetni, és szét kell zúzni a szervezetet, mert gyerekek halhatnak meg – mondta a miniszterelnök.

(Magyar Hang)