Alain Berset közleményében kiemelte, hogy az emléknap kitűzése döntő lépés volt a "roma" közösségek szenvedésének elismerése, valamint évtizedekig tartó elhallgatása és tagadása elleni küzdelemben.

"Tisztelgünk az áldozatok előtt, és megerősítjük elkötelezettségünket az emlékezés, az igazság és annak érvényesítése mellett" - fogalmazott Berset, majd hozzátette: a befogadás jegyében az Európa Tanács továbbra is előmozdítja az ún. roma holokauszt ismeretét egyebek mellett az oktatáson keresztül.

A főtitkár kijelentette: az emlékezésnek cselekvéshez kell vezetnie. A romaellenesség a rasszizmus továbbra is mélyen gyökerezik Európában - hívta fel a figyelmet. Szembe kell nézni egyebek mellett a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények elleni fellépés megerősítésével, a befogadó oktatás előmozdításával, valamint a roma közösségek támogatásával jogaik és méltóságuk érvényesítése érdekében - jelentette ki.

"Nézzünk szembe a gyűlöletbeszéd, a rasszizmus térnyerésével, valamint azzal, hogy egyre inkább semmibe veszik a második világháború és a holokauszt után létrehozott nemzetközi jogrendet" - tette hozzá közleményében az Európa Tanácsa főtitkára.

Az évforduló alkalmából közös nyilatkozatot adott ki pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Roxana Minzatu szociális jogokért felelős uniós biztos, valamint Hadja Lahbib egyenlőségért felelős európai uniós.

Kijelentették: megerősítik elkötelezettségüket a r"oma és szinti áldozatok" emlékének tiszteletben tartása és a jogaik biztosítása mellett.

"Szenvedésüket soha nem felejtjük el, nem hagyjuk figyelmen kívül, vagy nem kisebbítjük" - fogalmaztak.

Hangsúlyozták: az EU egységesen kiáll a diszkrimináció és a cigányellenesség ellen, amelyek - mint írták - továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a cigány közösségekre. A nyilatkozattevők megerősítették a "roma holokauszt" emlékének megőrzésére tett ígéretüket - mint írták - a vonatkozó oktatás előmozdítása, az emlékezés és a holokauszt tagadásának, vagy torzításának minden formája elleni küzdelem révén.

"Szívünkben őrizzük az áldozatok emlékét, és eltökélten, együtt dolgozunk azon, hogy az emberi méltóság megmaradjon, a sokszínűség ünnepelt legyen, és a gyűlöletnek ne legyen helye" - tették hozzá.

Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, amelyet 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján arra emlékezve, hogy "1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt öltek meg az auschwitzi haláltáborban".

A holokauszt az az esemény, amely emlékeztet minket arra, hogy az embertelenség, a gyűlölet milyen fokig képes eljutni - hangsúlyozta a Belügyminisztérium (BM) társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára a "roma holokauszt" emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen pénteken Budapesten.

Sztojka Attila a Nehru parton található cigányholokauszt-emlékműnél arról beszélt: "az 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka történt tragédia az emberiség egyik legmélyebb és legmegrázóbb sorscsapása". (Talán az egyik szó miatt ez egyszer elnézőek lesznek a legholokausztabb holokausztot elszenvedett zsidók. Talán... - a szerk.)

"A holokauszt utat mutat nekünk, hogy ne csak évente egyszer emlékezzünk, hanem minden egyes nap" - fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: a gyűlöletbeszédnek már a legapróbb csíráját is el kell utasítani, mert a gyűlölködés, a szembenállás, a megosztás mindig tragédiákhoz vezet.

Egy nemzet akkor tud igazán erőssé válni, ha odafigyel a kisebbekre, a gyengébbekre, a nemzetiségeire - emelte ki Sztojka Attila.

Horváth János, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) főigazgatója elmondta, hogy a lovári nyelvben a holokausztot a porajmos szóval illetik, melynek jelentése törés, hasadás. A történelmi tragédia hatására valóban törés, szakadás történt ember és ember között, valamint ember és Isten között - fűzte hozzá.

"Minden olyan eseménytől, ami eltávolít minket embertársainkról vagy a teremtő Istentől, el kell határolódnunk és azon kell dolgoznunk, hogy az ilyen és hasonló dolgok soha többé ne történhessenek meg" - fogalmazott Horváth János.

A jelenleg hivatalos verzió szerint 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban a szövetséges csapatok elől menekülő SS-katonák.

A "nácik által elpusztított mintegy félmillió cigány" közül 21 ezren haltak meg Auschwitzban, a holotörténészek szerint sokan orvosi kísérletek áldozataként.

Augusztus 2. a cigány holokauszt emléknapja, amelyről 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.

(MTI nyomán)