Az Országgyűlés 145 igen, 46 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot.

A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához.

A határozat indoklásában a jelenlegi végrehajtási rendszerrel szembeni bizalomvesztés egyik legfontosabb okaként a Schadl-Völner-ügyet nevezik meg, amelyben az ügyészség 2022-ben korrupciós, vagyon elleni bűncselekmények és pénzmosás miatt emelt vádat Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és 21 társa, köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen.

A vizsgálóbizottság feladata lesz annak meghatározása, hogy a végrehajtási rendszer működésével összefüggésben mely állami, felügyeleti, kamarai vagy egyéb intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságok és visszásságok kialakulásáért. A bizottságnak december 31-ig kell jelentést készítenie, illetve javaslatot tennie a szükséges jogalkotási, szervezeti és intézményi intézkedésekre egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítása érdekében.

A vizsgálóbizottság hat képviselőből áll majd, három tagot a Tisza-frakció delegálhat, a maradék hármat pedig a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselőcsoportjai. A bizottság elnökére a Tisza képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz, valamint a Mi Hazánk frakciója tesz javaslatot.

Az Országgyűlés 146 igen, 43 nem és 2 tartózkodó szavazattal elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot.

A Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.

A bizottság kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több százmilliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek. Mivel az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen.

A bizottság feladata megvizsgálni, hogy az MNB korábbi működésében, különösen a jegybanki alapítványok vagyonkezelése, az Optima-csoport befektetési struktúrái, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.

Fel kell tárnia a bizottságnak azt is, hogy az MNB, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplők milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek a kontrollrendszerek gyengüléséhez, az átláthatóság csökkenéséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel ellentétes torzulásaihoz vezethettek.

A bizottság ezen felül meghatározza, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az Optima-csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért, továbbá javaslatot tesz a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdekközpontúbbá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre.

Tevékenységéről a bizottság december 31-ig jelentést készít, amelyet az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

A bizottság tagjai közé a Tisza Párt 3 főt, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk pedig 1-1 főt jelölhet; a grémium elnökére a Tisza képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. Munkájukért a tagok díjazásban nem részesülnek.

Feladatával összefüggésben a bizottság meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.

Elfogadta az Országgyűlés a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot; a kezdeményezést 146 képviselő támogatta, 45 ellenezte, míg ketten tartózkodtak.

A Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője által benyújtott, a frakció félszáz tagja által támogatott javaslatban megjelölt cél a spontán privatizáció történeti, intézményi és politikai felelősségi láncának feltárása, különösen annak bemutatása, hogyan alakította át a pártállami nómenklatúra és a hozzá kapcsolódó gazdasági, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági hálózat a politikai hatalmat tartós gazdasági befolyássá.

A vizsgálat középpontjában az 1987-1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok, majd tágabban az 1988-2000 közötti privatizációs mintázatok állnának - az állami vállalatok átalakítása, vezetői kivásárlások, áron aluli vagyonkiszervezések, adósságok államon hagyása, párt- és szakszervezeti vagyonmozgások, valamint a külföldi vegyesvállalatok és impex hálózatok szerepe. kiárusítását - áll a dokumentumban.

Ugyanakkor hangsúlyozzák: a bizottság feladata nem egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem a nemzeti vagyon lehetővé tevő jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalának kezdeményezése, valamint annak bemutatása, miként alapozták meg ezek a folyamatok az elmúlt évtizedek oligarchikus gazdasági szerkezetét.

Tevékenységéről a bizottságnak december 31-ig kell nyilvános jelentést készítenie, amely magában foglalja a testület által tett megállapítások mellett a vizsgálat során feltárt bizonyítékokat, a meghallgatott személyek nyilatkozatait, valamint javaslatot a testület által szükségesnek tartott intézkedésekre.

A Tisza-frakció delegál elnököt, a Fidesz és a Mi Hazánk egy-egy alelnököt ad a hatfős bizottság élére; a kormányoldal három, a három ellenzéki képviselőcsoport egy-egy tagot ad a testületbe, amelynek tagjai ezen munkájukért külön díjazást nem kapnak.

Az Országgyűlés 147 igen, 42 nem, 2 tartózkodó szavazattal döntött a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról. A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság feladata feltárni, hogy "a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. Endre kegyelmet kaphatott" - olvasható a benyújtott határozati javaslatban.

A vizsgálóbizottság feladata megvizsgálni, hogy a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint a kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendje megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság, a gyermekvédelmi szempontok és a közérdekű állami döntéshozatal követelményeinek.

Feladata továbbá feltárni, hogy kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, továbbá az esetleges külső közbenjárók milyen szerepet játszottak a kegyelmi döntés meghozatalában, milyen informális vagy formális lobbitevékenység érvényesült a döntéshozatali folyamat során, valamint hogy megkerülték-e a rendes hivatali és szakmai döntés-előkészítési mechanizmusokat.

A bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat és iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.

A vizsgálóbizottságnak tevékenységéről december 31-ig jelentést kell készítenie.

A hattagú bizottságba a Tisza Párt képviselőcsoportja 3, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk 1-1 tagot jelölhet. A bizottság elnökére a Tisza Párt, 1-1 alelnökére a Fidesz és a Mi Hazánk tehet javaslatot.

Az Országgyűlés 125 igen, 24 nem, 23 tartózkodó szavazattal elfogadta a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot.

A Tisza-frakció által kezdeményezett, a kegyelmi ügytől elkülönülő, hattagú gyermekvédelmi vizsgálóbizottság célja a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása. A vizsgálat kiindulópontja, hogy több mint 21 ezer gyermek él szakellátásban, miközben a nevelőszülői hálózat kapacitáshiánya, az intézmények alulfinanszírozottsága, a méltatlan infrastruktúra, a szakemberhiány és a jelzőrendszer elégtelen működése súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát és alapvető jogait.

A bizottság feladata nem egyedi büntető- vagy hatósági ügyek vizsgálata, hanem annak feltárása, hogy az állam, a fenntartók, a gyámhatóságok, az egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők közötti együttműködés miért nem képes megelőzni a bántalmazást, elhanyagolást és intézményi kiszolgáltatottságot, valamint hogy a meghirdetett forrásbővítések valódi rendszerszintű javulást eredményeztek, vagy csupán válságkezelő beavatkozások maradnak. A bizottságba három tagot delegál a Tisza és 1-1 tagot a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk, a testület tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít.

Az Országgyűlés kedden nem szavazta meg Kocsis Máté (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését 9 igen, 178 nem és 5 tartózkodás ellenében.

A parlament honlapján közzétett általános indoklás szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, miután az országgyűlési képviselővel szemben nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt egy magánszemély, egy nyugalmazott bíró tett feljelentést januárban.

A feljelentésben az áll, hogy 2025. december 23-án 20.29 órakor egy, a Facebookon megjelent 50 másodperc hosszúságú videóban Kocsis Máté országgyűlési képviselő a feljelentő becsületének csorbítására alkalmas kijelentéseket tett, mint például azt, hogy "ilyen alkoholmámoros bulikon szokta befolyásolni a saját fia érdekében a kollégákat".

A bejegyzésben szereplő videót 2026. január 14-ig mintegy 223 ezer alkalommal tekintették meg.

A feljelentés szerint az idézett közlésrészlet lényegében azt az állítást hordozza, hogy egyes bírósági döntések a sértett jogszerűtlen közrehatása folytán keletkeznek.

Sasi-Nagy Edit (Tisza), a mentelmi bizottság elnöke jelezte: a fejlentett országgyűlési képviselő által tett kijelentések olyan súlyúak, hogy a sértettnek jelentős érdeksérelmeket okozhattak, továbbá sérelmezett állításokban foglalt cselekmények a sértett részéről bűncselekmény elkövetésének gyanúját is sugallták. Ennek ellenére a mentelmi jog fenntartását indítványozta a mentelmi bizottságnak, ami megfelel a bizottság korábbi ciklusokban a magánvádas ügyek nagy részében követett gyakorlatának. Jelezte, meggyőződése, hogy a mentelmi jog kiadását a közvádas büntetőeljárásokra kell fenntartani, ahol az állam lép fel büntető igényével.

A szavazást megelőzően, a mentelmi bizottság keddi ülését követően Sasi-Nagy Edit (Tisza), a testület elnöke az MTI kérdésére elmondta: a bizottság egyhangúlag döntött úgy, hogy azt javasolják a parlamentnek, tartsa fenn a képviselő mentelmi jogát. További kérdésre közölte: a bizottság a jövőben főszabályként azt az eljárást kívánja követni, hogy magánvádas ügyekben fenntartják a mentelmi jogot, míg közvádas ügyekben megfontolják a felfüggesztést.

(MTI nyomán)