Ez ellen védője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője útján kifogással élt, azonban a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a bírságot most nemrégiben hozott végzésével hatályában fenntartotta, így most tárgyalás tartását kérte a védelem indítványozva többek között a budapesti rendőr-főkapitány tanúként történő meghallgatását. A bíróságnak nyilvános tárgyaláson kell elbírálnia az ügyet, ennek folytán és így a teljes nyilvánosság képet kaphat arról, hogy a hatalom ma nem csak a tüntetések helyszínén lép fel sok esetben erőszakosan és a rendőrségre vonatkozó szabályokat és az irányadó emberjogi követelményeket súlyosan megsértve, de az ilyen eseteket követően számos koncepciós eljárást indítanak.

Ilyen eljárás tanúi lehetünk most is, hiszen nyilvánvaló, hogy Vona Gábor az Alkotmány, a nemzetközi dokumentumok és hazai jogszabályok által deklarált gyülekezési jogával élt 2009. július 4-én, amikor csatlakozott a Magyar Gárda melletti spontán tüntetéséhez, amely végig megőrizte békés jellegét. Éppen ezért a rendőrség békés tüntetőkkel szembeni feloszlatási intézkedései nem tekinthetők jogszerűnek. A tüntetés feloszlatásának jogellenességét időközben Szabó Máté, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa is megállapította részletes jelentésében. Nemrégiben pedig Tóth Gábor budapesti rendőr-főkapitány jogvédő szervezetekkel tartott egyeztetésen nyilatkozott akként, hogy maga is elismeri, hogy a július 4-i oszlatás nem volt jogszerű. Ennek fényében tehát kirívóan jogellenes és téves a bíróság azon álláspontja, hogy a több száz békésen ülő gárdistával szembeni rendőri intézkedések nem voltak mérlegelés nélkül kétséget kizáróan jogszerűtlenek. Ezzel szemben nyilvánvaló az, hogy a gyülekezési törvény Európai Emberi Jogok Bírósága által hozott döntésekkel helyesen értelmezett tartalma szerint be nem jelentett békés gyors reagálású spontán tüntetések mindaddig nem oszlathatók fel, amíg a békés jelleget megőrzik. Nemcsak Vona Gábor, hanem meghurcolt hazafiak tucatjai ellen folynak ilyen, és ehhez hasonló eljárások szerte az országban, amelyekben már több esetben (éppen egy július 4-i ügy kapcsán is nemrégiben) a bíróság megállapította, hogy szabálysértés nem történt, így például garázdaságot nem valósít meg, ha a Magyar Gárda öltözetében vesz részt valaki egy tüntetésen vagy jelenik meg közterületen. A hatalom kétségbeesését jelzi, hogy legutóbb tragikomikus módon egy egri gárdista ellen az „Adjon az Isten!” köszöntés miatt indítottak büntetőeljárást egyesülési joggal visszaélés miatt, mondván, ezzel a feloszlatott Gárda vezetésében vett részt. A bíróság nem tekinthet el az ilyen ügyekben irányadó gyülekezési jogi és emberi jogi alapvető szabadságjogokra vonatkozó szabályok helyes alkalmazásától, éppen ezért Vona Gábor ügyében is a megszüntető határozat hozatala lehet az egyetlen jogszerű lépés.

Emlékeztetünk arra, hogy a most Vona Gáborral szemben alkalmazott szabálysértést évek óta jogi gumibotként használja a rendőrség nem kívánatos tüntetéseken való részvétel megtorlásaként. A szabálysértés több tekintetben is alkotmányellenes, megsemmisítése érdekében a Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2007 májusában soron kívüli indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely azonban azóta nem hozott döntést az ügyben. Azóta már több száz hazafit bírságoltak meg ezen alkotmányellenes jogszabály alapján, bár sok esetben a bíróságok már helyrebillentették az önkényes rendőri jogalkalmazásból fakadó egyensúlyt. Vona Gábor a küzdelmet itt sem adja fel, a végsőkig folytatja, egyúttal ezzel is sorsközösséget vállalva mindazon hazafiakkal, akik ott július 4-én kiálltak a Gárdáért, illetve mindazokért, akik védelemre szorulnak az országban. A kétszázat is elérő meghurcolt gárdista és tüntető ügyében pedig a Jobbik jogsegélyszolgálata és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közösen biztosítja a szakszerű és hatékony jogi védelmet annak érdekében, hogy ezen koncepciós eljárások mielőbb az ártatlanok számára kedvezően végződhessenek.

Ajánló: Könyv a Magyar Gárdáról - Az új véderő? (x)