 |
A legújabb pótcselekvés lényege: úgy tűnik, hogy tesznek valamit a gyalázatos évfordulón, nem engedve át a teret a "szélsőségeseknek", valójában azonban újabb impotens lépéssel gazdagodunk, hiszen összetartozásról és "határokon átívelő nemzetegyesítésről" eddig is beszéltek épp eleget (csakhogy ez nem elég), s ismét a lényeg, a bajok gyökere, maga Trianon marad ki az összetartozás napjának még a nevéből is. Arról nem is beszélve, hogy a törvényjavaslat elismeri és szentesíti a diktátum által szabott határokat, tehát lemond az ország 2/3-áról, leszögezve, hogy a 90 éves határok megváltoztathatatlanok, csak az azokat tiszteletben tartó belső önrendelkezés lehet a megoldás, elkövetve ugyanazt a végezetes hibát, sőt, bűnt, amit Antallék az ukrán-magyar alapszerződéssel és az ún. Szlovákia elismerésével.
A parlament honlapján olvasható, szerdán benyújtott, A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő előterjesztés szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására – olvasható az indítványban.
A javaslat kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló – szabadsága s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. (Kiemelés tőlünk - a szerk.)
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
Az előterjesztés szerint az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.
A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.
Utalnak arra, hogy Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A törvény a békediktátum aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépne hatályba.
(MTI nyomán)
