Határozathozatal nélkül ért véget az a szerda esti aktuális politikai vita, amelyet a magyar demokrácia működéséről tartottak Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén.
Bár a vitában többször is szó volt arról a korábban nyilvánosságra hozott határozati javaslatról, amelyet a képviselők egy csoportja nyújtott be, megfigyelési (monitoring-) eljárás indítását kérve Magyarországgal szemben a Fidesz vezette kormány szerintük demokratikus normákat sértő intézkedései miatt, ez a javaslat szerdán nem került napirendre.
A megfigyelési eljárást támogató Björn von Sydow svéd szocialista képviselő és a frakciók vezérszónokainak felszólalása után a gyér érdeklődés mellett lefolytatott vitában főként a néppárti (EPP) képviselők szólaltak fel, egymás után cáfolva, hogy Magyarországon sérülne a demokrácia. Az EPP tagja a Fidesz is.
Korábban írtuk: A "magyar demokrácia működéséről" kezdett vitát az Európa Tanács (ET): aggódnak a "jogállamisággal, az emberi jogokkal és a demokratikus intézmények magyarországi működésével kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények” miatt. A szocialisták monitoring eljárást kezdeményeznének, amit a néppártiak elutasítanak.
A parlamenti közgyűlés elnöksége a svájci Andreas Gross szocialista frakcióvezető javaslatát elfogadva hétfőn döntött arról, hogy szerdán az aktuális ügyek témájában a magyar demokrácia működéséről rendeznek vitát.
Magyarországgal szembeni monitoring eljárást, azaz ellenőrzést kezdeményezhet az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése - közölte a testület egyik legfontosabb bizottságának, a politikai bizottságnak az elnöke, Björn von Sydow svéd szocialista képviselő. Arról beszélt, hogy a magyar alkotmánybíróság és a választási szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozó szabályok úgy változtak meg, hogy veszélybe került a testületek függetlensége. Az új médiatörvény szerinte "kényszerzubbonyt" húzott a magyar médiára.
Björn von Sydow szerint nem egy törvényről szól a vita, hanem egymáshoz kapcsolódó törvényi változásokról, amelyek megkérdőjelezik azon értékeket és alapelveket, amelyek alapján Magyarország tagja az Európai Tanácsnak. Ezért a parlamenti közgyűlés szerinte kezdeményezheti a monitoring eljárást, amelyben két jelentéstevő állítana össze jelentést a testület vezető szervének, a közgyűlési elnököt, alelnököket, frakcióvezetőket és a bizottsági elnököket tömörítő Irodának és szintén kérnék a Velencei Bizottság együttműködését.
A néppárti (azaz a Fidesszel azonos politikai családba tartozó) felszólalók azonban elutasították a Magyarországgal szembeni monitoring eljárást. A francia Gisele Gautier meglepetését hangoztatta amiatt, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése egyáltalán foglalkozik a magyar médiatörvénnyel, hiszen a témával már az Európai Bizottság is foglalkozik, a magyar kormány pedig megígérte, hogy szükség esetén módosítja a jogszabályt.
A képviselő úgy vélte, nem egy törvény alapján kellene eldönteni, hogy rossz-e az egész rendszer. Hrisztosz Purguridesz ciprusi képviselő szerint szintén korai monitoring eljárásról beszélni, amellyel ráadásul politikailag vissza lehet élni. Közölte: a néppárti frakció ellenzi ezt a lépést.
Magyarország jól működő demokrácia - hangsúlyozta képviselőtársai előtt Braun Márton, a magyar európa tanácsi küldöttség fideszes vezetője. A képviselő többek között szóvá tette, hogy egyes képviselőtársai már a vita előtt megelőlegezték az ítéletet. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy egyes képviselők előzetesen monitoring eljárást kezdeményeztek Magyarország ellen. A médiatörvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország napokon belül válaszol Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiaügyekkel foglalkozó biztosának levelére.
A javaslat aláírói - öt párt 24 képviselője - szerint aggodalomra adnak okot a jogállamisággal, az emberi jogokkal és a demokratikus intézmények magyarországi működésével kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények. Egyelőre nem tudni azonban, hogy ez a határozati javaslat felkerül-e a vita napirendjére. Az Index hírportál szerdai beszámolója szerint az MSZP egyik küldöttje sem vesz részt a szerdai vitán, hetekkel korábban megszervezett külföldi tárgyalások miatt.A jelenleg 45 tagországot számláló, az európai együttműködés szinte minden jelentős kérdésével foglalkozó ET fő célkitűzései közé tartozik többek között a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme. Az ET honlapjáról kiderült, hogy a képviselők egy csoportja - Marietta de Pourbaix-Lundinnak, a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó svéd Mérsékelt Párt politikusának kezdeményezésére - korábban határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kéri a parlamenti közgyűléstől megfigyelési eljárás elindítását Magyarországgal kapcsolatban.
A parlamenti közgyűlés tagjai, akik a nemzeti parlamentek képviselői közül kerülnek ki, 318-an vannak, és minden tagnak van egy helyettese is. Magyarországot hét főtag képviseli. A küldöttséget a fideszes Braun Márton vezeti, aki egyben a közgyűlés egyik alelnöke is. Az MSZP-s főtag Szabó Vilmos, helyettese pedig Harangozó Gábor. Szabó jelenleg Indiában, Harangozó pedig Washingtonban tárgyal.
(MTI nyomán)
