Titus Corlatean román külügyminiszter hétfői budapesti tárgyalásai után a Mediafax román hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Saguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását.
 Andrei Saguna |
"Saguna püspök gyulai szobráról már évek óta tárgyalunk a magyar féllel. Örömmel tapasztaltam, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Martonyi (János) kollégám teljes nyitottságot tanúsítottak a kérdésben" - mondta a Mediafaxnak adott interjújában Corlatean. A román diplomácia vezetője üdvözölte Budapest hozzáállását, amit egy "nagy előrelépésnek" minősített.
Kossuth hazaárulónak nevezte a román főpapot
Az egykori, nagyszebeni ortodox püspök azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki az 1848—49-ben előbb a Habsburg, majd az orosz cári monarchiával is élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdították az erdélyi románokat.
Saguna (Miskolc, 1809. január 20. — Nagyszeben, 1873. június 28.) a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként arra is kísérletet tett, hogy még a Habsburgok előtt részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait Bécs később belső titkos tanácsosi ranggal és más fontos elismerésekkel honorálta.
Kossuth Lajos előbbi tettéért „közönséges hazaárulónak” nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak.
Az egykori, nagyszebeni ortodox püspök azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki az 1848—49-ben előbb a Habsburg, majd az orosz cári monarchiával is élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdították az erdélyi románokat.
Saguna (Miskolc, 1809. január 20. — Nagyszeben, 1873. június 28.) a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként arra is kísérletet tett, hogy még a Habsburgok előtt részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait Bécs később belső titkos tanácsosi ranggal és más fontos elismerésekkel honorálta.
Kossuth Lajos előbbi tettéért „közönséges hazaárulónak” nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak.
Corlatean kiemelte, hogy egy Méhkeréken kialakítandó román kulturális központról is tárgyalt vendéglátóival és üdvözölte azt, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerte el a Román Ortodox Egyházat. A román külügyminiszter ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is vannak megoldásra váró problémák a magyarországi romáság anyanyelvű oktatása, a parlamenti képviselete és a kisebbségi önkormányzatokban jelentkező úgynevezett "etnobiznisz" felszámolása terén.
A romániai magyarság tekintetében Titus Corlatean az interjúban azt hangsúlyozta, fontos, hogy nézetkülönbségeiket közvetlenül és ne a sajtón keresztül üzenve hozzák egymás tudomására.
"Nem titkoljuk, hogy vannak véleménykülönbségek: ezeknél fontos a közvetlen párbeszéd és lehetőleg kerülnünk kell a sajtón keresztül való üzengetést, mert az többet árt, mint használ. Ilyen téma a kollektív jogok kérdése, amelyben bizonyos, hogy különbözik az álláspontunk. Románia alkotmánya és törvényei, de az európai szabványok is a mi olvasatunkban eléggé világosak és az egyéni jogokra helyezik a hangsúlyt, amikor a nemzeti identitás védelméről van szó" - magyarázta a Mediafaxnak adott interjújában Titus Corlatean román külügyminiszter.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
