Ukrajna válságos napjaiban a magyar nemzet felelőssége a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösséggel szemben megnő. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a mai Kárpátalja többségi népéről, a mai Ukrajnában még kisebbségi státussal sem rendelkező ruszin népről.
Felelősen gondolkodó magyar nemzettársainknak ismételten figyelmébe ajánljuk Dr. Popovics Tibor Miklós, a Magyarországi Ruszin Kutató Intézet igazgatójának tanulmányát, amely a Magyarok VIII. Világkongresszusán hangzott el, és teljes terjedelmében olvasható a világhálón: A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, „gens fidelissima”. (A jelenlegi "magyar" kormány bezzeg a kárpátaljai magyar kisebbséghez sem hűséges - szerk.)
Figyelemfelkeltésként álljon itt egy pár idézet Dr. Popovics Tibor Miklós tanulmányából:
„A Szent Korona országa, a Szentkorona-tan, a Szentkorona-eszme meghatározó szerepet játszott a ruszin nép, a ruszin etnikum létrejöttének több évszázados, mintegy ezeréves folyamatában.”
„A lényeg az, hogy a mai ruszinok etnikai keveredés folytán jöttek létre, és a ruszinok őseit elsősorban a magyarok, a magyar állam fogadta be… A ruszinoknak nincs anyaországuk, de nevelőanyjuk mindig a magyar állam volt.”
„A Szent Korona igenis összefogta a ruszinokat és a többi, a magyarokkal együtt élő népeket.”
„A több mint ezer éves együttélés során a Szent Korona országában a ruszinok mindenben osztoztak a magyarokkal, mind sikerekben, mind bajban.”
„Nem véletlen, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem meghatódva „gens fidelissima”, azaz leghűségesebb népének nevezte a ruszinokat.”
„A Szentkorona-eszme ruszin és magyar összefogásának szép példája volt a magyarországi ruszinok részvétele a magyarokkal együtt az 1848-49-es szabadságharcban és forradalomban az osztrák elnyomók ellen… Mintegy 20 ezer magyarországi ruszin harcolt a magyarok oldalán az 1848-49-es szabadságharcban és forradalomban.”
„Az első világháború éveiben a magyarországi ruszinok hősiesen harcoltak a magyarokkal együtt mind az orosz, mind az olasz fronton.”
Kárpátalja mintegy 1.250.000 lakosából ma 150.000 magyar és 800.000 ruszin, állítja a ruszin kutató.
Kárpátalja XX. századi sorsa hányatott volt: 1920-ban Trianon Csehszlovákiához csatolta, 1939-ben előbb az önálló Szlovákia része lett, majd nemsokára a bevonuló magyar csapatok elfoglalták és visszacsatolták a Szent Korona országához.
1947-ben a Párizsi béke a Szovjetunióhoz csatolja, majd 1993-ban Ukrajnához került.
Igazi senki földje.
 A térkép az itthon.ma portálon található magyar nevekkel korrigált változata |
(MVSZ Sajtószolgálat)
