A következő cikk megdöbbentő: aláhúzza, mekkora hatalom van a hazugságokat sulykoló média kezében, és mennyire nem lehet az így emberekbe döngölt "igazságot" korrigálni.
"Miért nehéz megváltoztatni az emberek gondolkodását?
sarosip, 2008, október 8 - 15:54
Az Alternet portál beszámol egy nemrég publikált tanulmányról, melynek címe “Amikor a korrekció megbukik: a téves politikai felfogás szívósságáról”. Az amerikai kutatók többek között áttekintették egy a Yale Egyetemen végzett kísérlet eredményeit. Ennek során az alanyoknak egy olyan reklámot mutattak, amellyel egy abortusz-párti csoport kampányolt az abortusz-ellenes John Robert bíró Legfelsőbb Bíróságba történő beválasztása ellen. A reklámról később kiderült, hogy tévesen vádolta azzal Robertet, hogy támogatott egy abortuszklinikát felrobbantó bűnözőt. Mielőtt a reklámot a demokrata szavazókból álló vizsgálati csoportnak megmutatták, 56%-uk elutasította Robert jelölését. A reklám bemutatása után az ellenzők tábora 80%-ra ugrott. Miután azonban a csoport előtt felfedték, hogy a filmben megfogalmazott vádak hamisak, Robert ellenzőinek aránya nem állt vissza az eredeti 56%-ra – csupán 72%-ra csökkent! A reklám által kiváltott emocionális hatás tehát nagyobb súllyal esett latba, mint a tények korrekciója.
Egy másik kutatás során az alanyoknak hamis híreket mutattak, például arról, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket birtokolt az amerikai támadás előtt. Később bemutatták nekik a gazdagon dokumentált Duelfer Jelentést, amely bebizonyította, hogy a Bush-kormányzat valótlanul állította, hogy Szaddám tömegpusztító fegyvereket birtokolt. Azok az emberek azonban, akiket a tömegpusztító fegyverekről szóló propaganda meggyőzött, még a bizonyítékokkal szembesülve sem ismerték el tévedésüket – ehelyett magyarázó teóriákat gyártottak arról, hogy a bizonyítékokat az iraki kormány tüntette el még azelőtt, hogy az amerikaiak Irakba érkeztek volna. A kutatók szerint a téves információk korrigálása önmagában nem vezet az elfogultságok és előítéletek megszűnéséhez, sőt, gyakran még rá is erősítenek a tévképzetekre. Sajnos azzal kapcsolatban nem állnak elő javaslatokkal, hogy mi lehet a meggyőzés hatékony módszere. A Washington Post publicistája, Shankar Vedantam szerint az, ha cáfolatunkat olyan megfogalmazásba csomagoljuk, amely megkíméli a meggyőzendő személy önbecsülését. Ezt valószínűleg a drogpolitikai viták során is érdemes szem előtt tartanunk."
(drogriporter.hu)
sarosip, 2008, október 8 - 15:54
Az Alternet portál beszámol egy nemrég publikált tanulmányról, melynek címe “Amikor a korrekció megbukik: a téves politikai felfogás szívósságáról”. Az amerikai kutatók többek között áttekintették egy a Yale Egyetemen végzett kísérlet eredményeit. Ennek során az alanyoknak egy olyan reklámot mutattak, amellyel egy abortusz-párti csoport kampányolt az abortusz-ellenes John Robert bíró Legfelsőbb Bíróságba történő beválasztása ellen. A reklámról később kiderült, hogy tévesen vádolta azzal Robertet, hogy támogatott egy abortuszklinikát felrobbantó bűnözőt. Mielőtt a reklámot a demokrata szavazókból álló vizsgálati csoportnak megmutatták, 56%-uk elutasította Robert jelölését. A reklám bemutatása után az ellenzők tábora 80%-ra ugrott. Miután azonban a csoport előtt felfedték, hogy a filmben megfogalmazott vádak hamisak, Robert ellenzőinek aránya nem állt vissza az eredeti 56%-ra – csupán 72%-ra csökkent! A reklám által kiváltott emocionális hatás tehát nagyobb súllyal esett latba, mint a tények korrekciója.
Egy másik kutatás során az alanyoknak hamis híreket mutattak, például arról, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket birtokolt az amerikai támadás előtt. Később bemutatták nekik a gazdagon dokumentált Duelfer Jelentést, amely bebizonyította, hogy a Bush-kormányzat valótlanul állította, hogy Szaddám tömegpusztító fegyvereket birtokolt. Azok az emberek azonban, akiket a tömegpusztító fegyverekről szóló propaganda meggyőzött, még a bizonyítékokkal szembesülve sem ismerték el tévedésüket – ehelyett magyarázó teóriákat gyártottak arról, hogy a bizonyítékokat az iraki kormány tüntette el még azelőtt, hogy az amerikaiak Irakba érkeztek volna. A kutatók szerint a téves információk korrigálása önmagában nem vezet az elfogultságok és előítéletek megszűnéséhez, sőt, gyakran még rá is erősítenek a tévképzetekre. Sajnos azzal kapcsolatban nem állnak elő javaslatokkal, hogy mi lehet a meggyőzés hatékony módszere. A Washington Post publicistája, Shankar Vedantam szerint az, ha cáfolatunkat olyan megfogalmazásba csomagoljuk, amely megkíméli a meggyőzendő személy önbecsülését. Ezt valószínűleg a drogpolitikai viták során is érdemes szem előtt tartanunk."
(drogriporter.hu)
