Fenyegette a rendőröket Nyíregyházán
Nyíregyháza - Rendzavarás miatt szabálysértési őrizetbe vett csütörtökön egy 42 éves férfit a Nyíregyházi Rendőrkapitányság. Az autóst délelőtt közlekedési kihágás miatt állították meg a rendőrök.
A férfi nem volt hajlandó alávetni magát az intézkedésnek, kiabálni kezdett és az egyenruhásokat fenyegette, ezért megbilincselték. Az őrizetbe vett személy ellen már korábban is folyt büntetőeljárás garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak miatt - tudtuk meg Fülöp Gergely rendőr századostól.
(szon; nem kommentálható)
*****************
Rablókat keres a Nyírbátori Rendőrkapitányság
*****************
Rablókat keres a Nyírbátori Rendőrkapitányság
Nyírbogát - A Nyírbátori Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya indított nyomozást ismeretlen tettesek ellen csoportosan elkövetett rablás megalapozott gyanúja miatt.
A rendelkezésre álló adatok szerint három férfi ment be november 27-én a reggeli órákban egy nyírbogáti lakásba, ahol az otthon tartózkodó sértettet két támadó lefogta, a harmadik társuk pedig kést szegezve a férfi torkához azt követelte, hogy pénzt adjon nekik.
A sértett engedett az erőszaknak, így támadói 120.000 Ft-ot zsákmányolva távoztak a helyszínről egy feltehetően sötétkék színű, régebbi évjáratú Opel Vectra típusú személygépkocsival. A sértett által adott személyleírás alapján a feltételezett elkövetőkről grafikai rajz készült. Kérjük, hogy aki a képen látható személyekről érdemleges információval szolgálhat, hívja a Nyírbátori Rendőrkapitányságot a 42/281-105 telefonszámon, vagy a 107 illetve 112 segélyhívószámokat.
(szon; nem kommentálható)
*****************
Újabb „szocpolos” csalás Nagyecseden
A rendelkezésre álló adatok szerint három férfi ment be november 27-én a reggeli órákban egy nyírbogáti lakásba, ahol az otthon tartózkodó sértettet két támadó lefogta, a harmadik társuk pedig kést szegezve a férfi torkához azt követelte, hogy pénzt adjon nekik.
A sértett engedett az erőszaknak, így támadói 120.000 Ft-ot zsákmányolva távoztak a helyszínről egy feltehetően sötétkék színű, régebbi évjáratú Opel Vectra típusú személygépkocsival. A sértett által adott személyleírás alapján a feltételezett elkövetőkről grafikai rajz készült. Kérjük, hogy aki a képen látható személyekről érdemleges információval szolgálhat, hívja a Nyírbátori Rendőrkapitányságot a 42/281-105 telefonszámon, vagy a 107 illetve 112 segélyhívószámokat.
 |
(szon; nem kommentálható)
*****************
Újabb „szocpolos” csalás Nagyecseden
Nagyecsed - A Mátészalkai Rendőrkapitányság Nagyecsedi Rendőrőrse kedden többrendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás, valamint közokirat-hamisítás miatt vett őrizetbe egy férfit.
A nyomozás jelenlegi adatai szerint a 35 éves nagyecsedi lakosnak többen tartoztak százezer forintos nagyságrendű uzsorakölcsönökkel. A nehéz körülmények között élő környékbeli családok nem tudták fizetni a kamatos adósságokat, a gyanúsított ezért arra vette rá őket, hogy fiktív lakásvásárlási szerződéseket kössenek, és felvegyék a gyermekek után járó támogatást. A jogellenesen igénybe vett „szocpol” kedvezmény nagy része ezután a szervező zsebébe vándorolt.
A férfi esetenként kb. tíz százalékot visszajuttatott az igénylőknek is, akik szintén gyanúsítottjai az ügynek. A nyomozók adatai szerint a csalások évek óta folytak, az államot mintegy nyolcmillió forinttal károsították meg. Az eljárásnak az őrizetbe vett személyen kívül jelenleg kilenc gyanúsítottja van, akik öt ingatlannal kapcsolatban követtek el visszaéléseket, de ezek a számok a nyomozás kiterjesztésével feltehetően tovább nőnek.
A férfi esetenként kb. tíz százalékot visszajuttatott az igénylőknek is, akik szintén gyanúsítottjai az ügynek. A nyomozók adatai szerint a csalások évek óta folytak, az államot mintegy nyolcmillió forinttal károsították meg. Az eljárásnak az őrizetbe vett személyen kívül jelenleg kilenc gyanúsítottja van, akik öt ingatlannal kapcsolatban követtek el visszaéléseket, de ezek a számok a nyomozás kiterjesztésével feltehetően tovább nőnek.
Méhtelek - Rablás bűntettének megalapozott gyanújával indított büntetőeljárást két férfi ellen a Fehérgyarmati Rendőrkapitányság.
Egy 76 éves méhteleki asszony hétfőn tett feljelentést, hogy nyolc nappal korábban a két helybeli lakos bement házába, pálinkát és pénzt követelve. A nénit erőszakkal és késsel fenyegették, végül fél liter pálinkával és párezer forinttal távoztak.
Az idős asszonyt annyira megviselte a lelki terror, hogy csak most mert a hatósághoz fordulni. Az őrizetbe vett gyanúsítottak korábban többször voltak büntetve erőszakos bűncselekmények miatt. (Kuruc.info: V.ö. a cigányok körében a visszaesőség finoman szólva is általános. A hivatalos spanyolországi statisztikákat lásd ITT)
Az idős asszonyt annyira megviselte a lelki terror, hogy csak most mert a hatósághoz fordulni. Az őrizetbe vett gyanúsítottak korábban többször voltak büntetve erőszakos bűncselekmények miatt. (Kuruc.info: V.ö. a cigányok körében a visszaesőség finoman szólva is általános. A hivatalos spanyolországi statisztikákat lásd ITT)
Fatolvajok Idén eddig 10 millió forint értékű kárt okoztak
Bé. Zs.
Szervezett bűnbandák álnéven vásárolják fel a megyei erdőket, hogy aztán kiirtsák őket a magas haszon reményében.
A folyamatos gázáremelések hatására az utóbbi években igencsak megnőtt a tűzifa iránti kereslet. Sokan azonban nem a piacon keresgélnek, hanem egyéni akciókba kezdenek és egyenesen az erdőkből szerzik be a télirevalót.
– Úgy vélem ebben az időszakban minden olyan terület veszélyeztetett, ahol összefüggő erdőállomány található – mondta el Szabó Tibor a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. – Ennek ellenére Bács-Kiskun megyében még mindig jobb a helyzet, mint mondjuk az Északi-középhegység erdeiben. Területünkön idén eddig 75 esetben károsították meg az állományt, közel tíz millió forintos kárt okozva ezzel a vállalatnak. Leggyakoribb áldozat az akác, hiszen ez egy nagyon jól tüzelhető fafaj. Természetesen mindent megteszünk a bűncselekmények megakadályozására. Kerületvezető erdészeink őrző-védő munkát is ellátnak, de mivel nem hatósági személyek, így egy tettenérés esetén a cselekvési lehetőségeik elég korlátozottak. Ezért újabban, a helyi rendőrséggel együttműködve végzik ezt a rajtaütésszerű ellenőrző munkát. Két-három héttel ezelőtt sikerült is lefülelni egy tolvajbandát, akik a császártöltési erdőből próbáltak meg elorozni nagyobb mennyiségű fát. A gyors intézkedésnek hála az illegális szállítmány megmenekült.
Nem mindig alakul azonban ilyen szerencsésen a helyzet. Lévén az elkövetők nagy része megélhetési bűnöző, a polgári károk ritkán térülnek meg.
– Megindító ugyan azoknak a helyzete, akik azért kényszerülnek falopásra, hogy lakhelyüket fűteni tudják, de ettől függetlenül jogilag nem elfogadható – vázolta a tényeket Szabó Ferenc, megyei főügyész-helyettes. – Lopásnak minősül és ez alapján felelősségre kell vonni az elkövetőket, a büntetés pedig az okozott kár mértékéhez viszonyul. Kétszázezer forint alatt szabálysértésről beszélünk, ami pénzbüntetést, közmunkát vagy maximum két évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Ezen összeg felett azonban már bűntettről van szó, amit a törvény nagyon szigorúan vesz és akár három év börtönbüntetés is kiszabható érte. Egy új jelenség is felütötte fejét a megyében. Erre specializálódott bűnbandák hamis személyazonosságra – általában hajléktalanok nevére – veszik meg a tulajdonostól az erdőt, majd tarra nyíratják, hogy a fákat kereskedelmi úton értékesítsék. Sajnos az ilyen jogi manőverezésnél nem lehet lopással vádolni senkit, így csak természetkárosítás miatt állíthatók a törvény elé.
(baon; vannak kommentárok)
*****************
Család van, munka nincs, lopni muszáj – a kukákat is?!
Miskolc – Több olvasónk panaszkodott levélben arról, hogy újabban már a házak elé kihelyezett szemeteseket is félteni kell a tolvajoktól. De mégis kinek áll érdekében meglovasítani – sokszor hulladékkal együtt – a tárolókat?
"A probléma valószínűleg összefüggésben lehet azzal, hogy az utóbbi öt évben az ingatlantulajdonosoknak térítésmentesen adtuk át a szemeteseket" - adta meg a választ Vincze Anikó, az RWE Umwelt Miskolc Kft. értékesítési vezetője. "Azért lophatnak, mert a nem rendeltetésszerűen használt, tönkrement kukák pótlása viszont már nem ingyenes: 8520 forintba kerül. Gyakran találkozunk azzal, hogy leégnek a tárolók, mert például forró hamut öntenek bele" - mondta el. "De a kukalopás nem tömeges jelenség, és azt sem tapasztaltuk az utóbbi időben, hogy megszaporodtak volna az esetek. Hozzánk havonta körülbelül tíz bejelentés érkezik ez ügyben."
A "számozott utcákra" panaszkodnak
Vincze Anikó hozzátette még, hogy a hátrányos helyzetű családok által lakott városrészek környékén viszont sokszor előfordul, hogy hűlt helye lesz a hulladéktárolónak. Egyik olvasónk is jelezte felénk ugyanezt, a "számozott utcák" lakóira panaszkodva. "Valóban létező dolog ez azon a környéken. De nem egymásnak adják el, amit ellopnak, máshol adnak túl rajta" - erősítette meg az értékesítési vezető. S hogy miért jó, ha az ember a "legális" szeméttárolója mellé beszerez egy lopottat is?
"Mert ingyen van. Nem kell díjat fizetni utána. Olyanok is vannak, akik például vizet tárolnak benne. Nehéz kiszűrni az ilyesmit, de próbálkozunk" - fejezte be.
A "számozott utcák" lakóitól azután első kézből szereztünk információkat a "kukabiznisz" részleteiről. Egy laikus számára talán nehéz ugyanis elképzelni, ahogyan a tolvaj a hátára kapott kukával házal, és a kertvárosi házakba becsöngetve megtudakolja, nincs-e véletlenül szüksége az ott lakóknak egy plusz szemetesre. Hamar megtudtuk: nem így működik a dolog.
"Beteszi a személyautóba, oszt kész" - adta meg a velős választ egy idősebb helybéli férfi. "Ezerötszáz-kétezer forintot kaphat érte" - árulta el. És hogy van-e keletje a szokatlan portékának?"Hogyne volna, ha az övéket is ellopták!"
"Hát a Tibié is nem eltűnt? Szeméttel együtt" - magyarázta a férfi az összesereglett embereknek.
Az a baj, hogy van rá igény
"Én is ellopnám a kukát, kedves, mert ebbe a szegénységbe az ember onnan lop, ahonnan tud. Mer munkalehetőség nincs, család meg van, és valamiből enni kell" - vette át a szót valaki más. "Nagy a család, kicsi a fazék" - summázta egy asszony.
Egy neve elhallgatását kérő nyolcvanéves asszony a Bruckner Győző utca lakója. Hozzá három ízben próbáltak már betörni, és sokszor lába kelt a szemetesének is. "A völgyből jönnek fel a fiatalok - mutatta az irányt – és akár a hónuk alatt is elviszik a zsákmányt" - panaszolta. "De a legnagyobb baj az, hogy van, aki megveszi tőlük."
- zsana -
Bé. Zs.
Szervezett bűnbandák álnéven vásárolják fel a megyei erdőket, hogy aztán kiirtsák őket a magas haszon reményében.
A folyamatos gázáremelések hatására az utóbbi években igencsak megnőtt a tűzifa iránti kereslet. Sokan azonban nem a piacon keresgélnek, hanem egyéni akciókba kezdenek és egyenesen az erdőkből szerzik be a télirevalót.
– Úgy vélem ebben az időszakban minden olyan terület veszélyeztetett, ahol összefüggő erdőállomány található – mondta el Szabó Tibor a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. – Ennek ellenére Bács-Kiskun megyében még mindig jobb a helyzet, mint mondjuk az Északi-középhegység erdeiben. Területünkön idén eddig 75 esetben károsították meg az állományt, közel tíz millió forintos kárt okozva ezzel a vállalatnak. Leggyakoribb áldozat az akác, hiszen ez egy nagyon jól tüzelhető fafaj. Természetesen mindent megteszünk a bűncselekmények megakadályozására. Kerületvezető erdészeink őrző-védő munkát is ellátnak, de mivel nem hatósági személyek, így egy tettenérés esetén a cselekvési lehetőségeik elég korlátozottak. Ezért újabban, a helyi rendőrséggel együttműködve végzik ezt a rajtaütésszerű ellenőrző munkát. Két-három héttel ezelőtt sikerült is lefülelni egy tolvajbandát, akik a császártöltési erdőből próbáltak meg elorozni nagyobb mennyiségű fát. A gyors intézkedésnek hála az illegális szállítmány megmenekült.
Nem mindig alakul azonban ilyen szerencsésen a helyzet. Lévén az elkövetők nagy része megélhetési bűnöző, a polgári károk ritkán térülnek meg.
– Megindító ugyan azoknak a helyzete, akik azért kényszerülnek falopásra, hogy lakhelyüket fűteni tudják, de ettől függetlenül jogilag nem elfogadható – vázolta a tényeket Szabó Ferenc, megyei főügyész-helyettes. – Lopásnak minősül és ez alapján felelősségre kell vonni az elkövetőket, a büntetés pedig az okozott kár mértékéhez viszonyul. Kétszázezer forint alatt szabálysértésről beszélünk, ami pénzbüntetést, közmunkát vagy maximum két évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Ezen összeg felett azonban már bűntettről van szó, amit a törvény nagyon szigorúan vesz és akár három év börtönbüntetés is kiszabható érte. Egy új jelenség is felütötte fejét a megyében. Erre specializálódott bűnbandák hamis személyazonosságra – általában hajléktalanok nevére – veszik meg a tulajdonostól az erdőt, majd tarra nyíratják, hogy a fákat kereskedelmi úton értékesítsék. Sajnos az ilyen jogi manőverezésnél nem lehet lopással vádolni senkit, így csak természetkárosítás miatt állíthatók a törvény elé.
(baon; vannak kommentárok)
*****************
Család van, munka nincs, lopni muszáj – a kukákat is?!
Miskolc – Több olvasónk panaszkodott levélben arról, hogy újabban már a házak elé kihelyezett szemeteseket is félteni kell a tolvajoktól. De mégis kinek áll érdekében meglovasítani – sokszor hulladékkal együtt – a tárolókat?
"A probléma valószínűleg összefüggésben lehet azzal, hogy az utóbbi öt évben az ingatlantulajdonosoknak térítésmentesen adtuk át a szemeteseket" - adta meg a választ Vincze Anikó, az RWE Umwelt Miskolc Kft. értékesítési vezetője. "Azért lophatnak, mert a nem rendeltetésszerűen használt, tönkrement kukák pótlása viszont már nem ingyenes: 8520 forintba kerül. Gyakran találkozunk azzal, hogy leégnek a tárolók, mert például forró hamut öntenek bele" - mondta el. "De a kukalopás nem tömeges jelenség, és azt sem tapasztaltuk az utóbbi időben, hogy megszaporodtak volna az esetek. Hozzánk havonta körülbelül tíz bejelentés érkezik ez ügyben."
A "számozott utcákra" panaszkodnak
Vincze Anikó hozzátette még, hogy a hátrányos helyzetű családok által lakott városrészek környékén viszont sokszor előfordul, hogy hűlt helye lesz a hulladéktárolónak. Egyik olvasónk is jelezte felénk ugyanezt, a "számozott utcák" lakóira panaszkodva. "Valóban létező dolog ez azon a környéken. De nem egymásnak adják el, amit ellopnak, máshol adnak túl rajta" - erősítette meg az értékesítési vezető. S hogy miért jó, ha az ember a "legális" szeméttárolója mellé beszerez egy lopottat is?
"Mert ingyen van. Nem kell díjat fizetni utána. Olyanok is vannak, akik például vizet tárolnak benne. Nehéz kiszűrni az ilyesmit, de próbálkozunk" - fejezte be.
A "számozott utcák" lakóitól azután első kézből szereztünk információkat a "kukabiznisz" részleteiről. Egy laikus számára talán nehéz ugyanis elképzelni, ahogyan a tolvaj a hátára kapott kukával házal, és a kertvárosi házakba becsöngetve megtudakolja, nincs-e véletlenül szüksége az ott lakóknak egy plusz szemetesre. Hamar megtudtuk: nem így működik a dolog.
"Beteszi a személyautóba, oszt kész" - adta meg a velős választ egy idősebb helybéli férfi. "Ezerötszáz-kétezer forintot kaphat érte" - árulta el. És hogy van-e keletje a szokatlan portékának?"Hogyne volna, ha az övéket is ellopták!"
"Hát a Tibié is nem eltűnt? Szeméttel együtt" - magyarázta a férfi az összesereglett embereknek.
Az a baj, hogy van rá igény
"Én is ellopnám a kukát, kedves, mert ebbe a szegénységbe az ember onnan lop, ahonnan tud. Mer munkalehetőség nincs, család meg van, és valamiből enni kell" - vette át a szót valaki más. "Nagy a család, kicsi a fazék" - summázta egy asszony.
Egy neve elhallgatását kérő nyolcvanéves asszony a Bruckner Győző utca lakója. Hozzá három ízben próbáltak már betörni, és sokszor lába kelt a szemetesének is. "A völgyből jönnek fel a fiatalok - mutatta az irányt – és akár a hónuk alatt is elviszik a zsákmányt" - panaszolta. "De a legnagyobb baj az, hogy van, aki megveszi tőlük."
- zsana -
(szon; vannak kommentárok)
Kuruc.info: ne feledjük, ezen eset kapcsán bukott ki Mohácsi Viktória SZDSZ-es parlamenti képviselőből és hazaárulóból (lásd pl. BBC-s és egyéb, az ország, és ezáltal minden egyes magyar megítélésének, jövőbeli külföldi munkavállalási lehetőségeinek stb. kifejezetten rosszat tevő hazudozásait) a tipikus cigány: rácsodálkozott, hogy ugyan miért ne lophatnák el a kukákat a földijei, és hogy mi ezzel a baj. Hát, le nem tagadhatná Vikike, hogy valóban putriscigány szocializációjú....
*****************
Kuruc.info: ne feledjük, ezen eset kapcsán bukott ki Mohácsi Viktória SZDSZ-es parlamenti képviselőből és hazaárulóból (lásd pl. BBC-s és egyéb, az ország, és ezáltal minden egyes magyar megítélésének, jövőbeli külföldi munkavállalási lehetőségeinek stb. kifejezetten rosszat tevő hazudozásait) a tipikus cigány: rácsodálkozott, hogy ugyan miért ne lophatnák el a kukákat a földijei, és hogy mi ezzel a baj. Hát, le nem tagadhatná Vikike, hogy valóban putriscigány szocializációjú....
*****************
Utalványkiadó cég gyártatta az 54 ezres papírpénzeket
Reklámcélra nyomtatták két évvel ezelőtt azokat az 54 ezer forintos bankjegyeket, amivel a napokban kifizettek egy juhászt Kétpón. Kerekes Zoltán három birkáját adta oda egy 17 éves fiatalembernek, aki cserében két 54 ezer forintos bankóval fizetett. Zoli bácsinak csak a postán tűnt fel, hogy valami nem stimmel, amikor nem akarták elfogadni tőle a pénzt.
A Bors utánajárt, és kiderült: a bankjegyeket még két évvel ezelőtt nyomtatták ki a Sodexho Pass Hungária Kft megbízásából.
Reklámcélra nyomtatták két évvel ezelőtt azokat az 54 ezer forintos bankjegyeket, amivel a napokban kifizettek egy juhászt Kétpón. Kerekes Zoltán három birkáját adta oda egy 17 éves fiatalembernek, aki cserében két 54 ezer forintos bankóval fizetett. Zoli bácsinak csak a postán tűnt fel, hogy valami nem stimmel, amikor nem akarták elfogadni tőle a pénzt.
A Bors utánajárt, és kiderült: a bankjegyeket még két évvel ezelőtt nyomtatták ki a Sodexho Pass Hungária Kft megbízásából.
 Csalás miatt indult eljárás a 17 éves fiatalember ellen - Fotó: Cser Dániel |
A cég marketing osztályán ezt nem is cáfolták, mint kiderült, csak ügyfeleknek küldtek belőle reklám kiadványként. Lapunk információi szerint nemrég selejtezés történt, a bankók egy papírmegsemmisítőbe kerültek, ahol valamelyik munkatárs viccesnek találta a pénz, ezért kicsempészte. A bankjegyet nyomtató cég igazgatója lapunknak leszögezte, ők annak idején teljesítették a megbízást, azóta nem tudnak semmit. A rendőrség átfogó vizsgálatba kezdett. - Csalás miatt indult eljárás a 17 éves fiatalember ellen. Tart a nyomozás, és természetesen azt is vizsgáljuk, miként kerülhettek az utcára ezek a bankjegyek - szögezte le Veress Éva a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.
Cs.R.
(BORS Online; vannak kommentek)
*****************
A következő cikk öt éves, ennek ellenére érdemes felhívni rá a figyelmet. Igen, még a normálisabb bírók is tudják, hogy nagy általánosságban nagyon nem szabad szóba állni cigányokkal, ha ingatlanokról van szó. Albérletet, lakást stb. kiadni szigorúan tilos, mert az esetek túlnyomó többségében csak kárunk származik a dologból (lásd ezzel kapcsolatban pl. "Főbérlőjét ejtette túszul és verte négy napig egy cigány testvérpár" cikkünket). Természetesen Bársony János (bővebb infó róla és viselt dolgairól ITT) azonnal nekiment, és a bíró kirúgatásáért lobbizott...
Figyelmeztették a cigányozó bírót
Sok bírósági ítélet, vagy indoklás utal arra, hogy a bírák egy része előítéleteket táplál a kisebbségekkel szemben - állítják jogvédők. A debreceni bíróság egy csalási ügy indoklásában kijelentette: a sértettnek oka lett volna gyanakodni, mert a csaló "roma beütéssel rendelkezett". Jogvédők szerint az ilyen eseteket csak úgy lehet elkerülni, ha átalakítják a bírák képzését, hogy ne válhasson bíróvá az, aki nem képes objektíven mérlegelni.
A Debreceni Városi Bíróság három éve hozott ítéletet egy csalási ügyben, ami azért indult, mert a felperes lakásának bérlője eladta az ingatlant. A bíróság helyt adott a keresetnek, és érvénytelenítette az adásvételi szerződést. A bíró az indoklásában kifejtette: az elkövető "barnább bőrű, kissé cigányos beütésű férfi volt". A bíró azt is felsorolta, hogy a lakást megvásárló embernek mit kellett volna figyelembe vennie. Eszerint fokozottabb körültekintésre adhatott volna alapot a vevőnek, hogy a lakást eladó ember nem tudta igazolni magát, továbba "roma beütéssel rendelkezett".
Bársony János, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) jogásza szerint az ítélet indoklása a jogállamiság alapjait sérti. A jogász az [origo]-nak elmondta: az indoklás szövege ellentétes az állampolgári egyenlőségre vonatkozó alkotmányos előírással, ezért az RPA az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) fordult. Az alapítvány azt kéri, hogy az OIT vizsgálja ki az ügyet. Bársony szerint ugyanis bár a másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság észlelte a hibát és a másodfokú ítélet indoklásába már nem került be a kifogásolható rész, eddig semmilyen vizsgálat, vagy eljárás nem indult a cigányozó bíró ellen.
Bársony elmondta, hivatalos felmérés eddig nem készült a bírák és a bíróságok előítéletességéről. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ha a hivatalos iratokban nem is jelennek meg gyakran előítéletek, "a bíróságokon sok minden elhangzik".
Szabóné Kerékgyártó Judit, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke elismerte, hogy a debreceni ügyben első fokon eljáró bíró szakmai hibát követett el. Ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, hogy ez csupán gyakorlatlansága miatt történt, ugyanis az ügy tárgyalásakor még csak három éve praktizált. "Senki nem tudja magától, hogy mit szabad és mit nem szabad" - fogalmazott Kerékgyártó, aki szerint a bíró jóhiszeműségét mutatja, hogy az indoklás következő bekezdésében kijelentette: a férfi roma beütése nem játszott szerepet az ügy büntetőjogi megítélésében.
A megyei bíróság elnöke szerint a kifogásolt megjegyzéseket nem is a bíró találta ki, mert azok szó szerint szerepeltek több tanú vallomásában is. Ennek ellenére elismerte, hogy szerencsésebb lett volna, ha a bíró ezeket a részeket teljesen kihagyja a szöveg indoklásából. Kerékgyártó elmondta azt is, hogy mikor idén tavasszal tudomására jutott az ügy, elbeszélgetett a bíróval. "A megbeszélésen megállapítottuk, hogy a kifogásolt szöveg nem a bíró értékítélete volt" - mondta. A bíró ennek ellenére elnöki figyelmeztetést kapott.
Sok olyan ítélet is akad azonban, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a bíráknak komoly előítéleteik vannak - állítja Furman Imre, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) vezetője. Mint az [origo]-nak elmondta: a NEKI jelenleg is több mint tíz olyan üggyel foglalkozik, ahol a bíró bizonyíthatóan elfogult volt. Ezekkel az ügyekkel az OIT-hez, vagy nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordult az iroda. Furman részleteket nem kívánt elárulni arra hivatkozva, hogy jelenleg is folyamatban lévő ügyekről van szó. Mindössze annyit mondott, hogy van olyan ügyük, amelyben új eljárást írtak elő, "de ez is több éves, keserves munka eredménye volt".
Furman szerint komoly problémát jelent, hogy a kifogásolható ítéletek többségében nem nyíltan, hanem csak rejtetten jelennek meg a bírák előítéletei. Legtöbbször az ítélet, vagy az indoklás megfogalmazása durva, vagy kíméletlen, esetleg jogsértő. Az ítéletek egy része pedig nem objektív értékelésen alapul - mondta az [origo]-nak Furman. Példaként említette a szegedi bíróság döntését, amelyben a bíróság arra hivatkozva ítélt meg alacsonyabb kártérítést egy magyarcsanádi testvérpárnak az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött hónapokért, hogy személyiségük az átlagosnál primitívebb, így a fogvatartás nem viselte meg őket annyira.
Furman szerint a bírói előítéletesség ellen úgy lehetne a leghatékonyabban fellépni, ha már a bírák képzésénél és kiválasztásánál is figyelembe vennék ezeket a szempontokat, fellépnének az előítéletek ellen. Furman szerint nagyon fontos a bírói függetlenség tiszteletben tartása. Ugyanakkor, mint fogalmazott, "aki nem tud objektív lenni, az véletlenül se legyen bíró".
Az [origo] szerette volna megkérdezni az ügyről Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Titkárságán először azt a felvilágosítást kaptuk, hogy szerdán nem tud nyilatkozni, mert házon kívül van. Ezután pedig azt mondták, hogy Lomnici nem ismeri a debreceni esetet, ezért nem tud róla mondani semmit.
Lomnici Zoltán az elmúlt hetekben többször védelmébe vette azokat a bírákat, akiket egy-egy kifogásolható ítélet miatt értek támadások a sajtó és különböző közéleti szereplők részéről. Lomnici úgy vélte, hogy a bírák elleni támadások a jogrendet fenyegetik.
Sáling Gergő - origo
A következő cikk öt éves, ennek ellenére érdemes felhívni rá a figyelmet. Igen, még a normálisabb bírók is tudják, hogy nagy általánosságban nagyon nem szabad szóba állni cigányokkal, ha ingatlanokról van szó. Albérletet, lakást stb. kiadni szigorúan tilos, mert az esetek túlnyomó többségében csak kárunk származik a dologból (lásd ezzel kapcsolatban pl. "Főbérlőjét ejtette túszul és verte négy napig egy cigány testvérpár" cikkünket). Természetesen Bársony János (bővebb infó róla és viselt dolgairól ITT) azonnal nekiment, és a bíró kirúgatásáért lobbizott...
Figyelmeztették a cigányozó bírót
Sok bírósági ítélet, vagy indoklás utal arra, hogy a bírák egy része előítéleteket táplál a kisebbségekkel szemben - állítják jogvédők. A debreceni bíróság egy csalási ügy indoklásában kijelentette: a sértettnek oka lett volna gyanakodni, mert a csaló "roma beütéssel rendelkezett". Jogvédők szerint az ilyen eseteket csak úgy lehet elkerülni, ha átalakítják a bírák képzését, hogy ne válhasson bíróvá az, aki nem képes objektíven mérlegelni.
A Debreceni Városi Bíróság három éve hozott ítéletet egy csalási ügyben, ami azért indult, mert a felperes lakásának bérlője eladta az ingatlant. A bíróság helyt adott a keresetnek, és érvénytelenítette az adásvételi szerződést. A bíró az indoklásában kifejtette: az elkövető "barnább bőrű, kissé cigányos beütésű férfi volt". A bíró azt is felsorolta, hogy a lakást megvásárló embernek mit kellett volna figyelembe vennie. Eszerint fokozottabb körültekintésre adhatott volna alapot a vevőnek, hogy a lakást eladó ember nem tudta igazolni magát, továbba "roma beütéssel rendelkezett".
Bársony János, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) jogásza szerint az ítélet indoklása a jogállamiság alapjait sérti. A jogász az [origo]-nak elmondta: az indoklás szövege ellentétes az állampolgári egyenlőségre vonatkozó alkotmányos előírással, ezért az RPA az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) fordult. Az alapítvány azt kéri, hogy az OIT vizsgálja ki az ügyet. Bársony szerint ugyanis bár a másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság észlelte a hibát és a másodfokú ítélet indoklásába már nem került be a kifogásolható rész, eddig semmilyen vizsgálat, vagy eljárás nem indult a cigányozó bíró ellen.
Bársony elmondta, hivatalos felmérés eddig nem készült a bírák és a bíróságok előítéletességéről. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ha a hivatalos iratokban nem is jelennek meg gyakran előítéletek, "a bíróságokon sok minden elhangzik".
Szabóné Kerékgyártó Judit, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke elismerte, hogy a debreceni ügyben első fokon eljáró bíró szakmai hibát követett el. Ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, hogy ez csupán gyakorlatlansága miatt történt, ugyanis az ügy tárgyalásakor még csak három éve praktizált. "Senki nem tudja magától, hogy mit szabad és mit nem szabad" - fogalmazott Kerékgyártó, aki szerint a bíró jóhiszeműségét mutatja, hogy az indoklás következő bekezdésében kijelentette: a férfi roma beütése nem játszott szerepet az ügy büntetőjogi megítélésében.
A megyei bíróság elnöke szerint a kifogásolt megjegyzéseket nem is a bíró találta ki, mert azok szó szerint szerepeltek több tanú vallomásában is. Ennek ellenére elismerte, hogy szerencsésebb lett volna, ha a bíró ezeket a részeket teljesen kihagyja a szöveg indoklásából. Kerékgyártó elmondta azt is, hogy mikor idén tavasszal tudomására jutott az ügy, elbeszélgetett a bíróval. "A megbeszélésen megállapítottuk, hogy a kifogásolt szöveg nem a bíró értékítélete volt" - mondta. A bíró ennek ellenére elnöki figyelmeztetést kapott.
Sok olyan ítélet is akad azonban, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a bíráknak komoly előítéleteik vannak - állítja Furman Imre, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) vezetője. Mint az [origo]-nak elmondta: a NEKI jelenleg is több mint tíz olyan üggyel foglalkozik, ahol a bíró bizonyíthatóan elfogult volt. Ezekkel az ügyekkel az OIT-hez, vagy nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordult az iroda. Furman részleteket nem kívánt elárulni arra hivatkozva, hogy jelenleg is folyamatban lévő ügyekről van szó. Mindössze annyit mondott, hogy van olyan ügyük, amelyben új eljárást írtak elő, "de ez is több éves, keserves munka eredménye volt".
Furman szerint komoly problémát jelent, hogy a kifogásolható ítéletek többségében nem nyíltan, hanem csak rejtetten jelennek meg a bírák előítéletei. Legtöbbször az ítélet, vagy az indoklás megfogalmazása durva, vagy kíméletlen, esetleg jogsértő. Az ítéletek egy része pedig nem objektív értékelésen alapul - mondta az [origo]-nak Furman. Példaként említette a szegedi bíróság döntését, amelyben a bíróság arra hivatkozva ítélt meg alacsonyabb kártérítést egy magyarcsanádi testvérpárnak az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött hónapokért, hogy személyiségük az átlagosnál primitívebb, így a fogvatartás nem viselte meg őket annyira.
Furman szerint a bírói előítéletesség ellen úgy lehetne a leghatékonyabban fellépni, ha már a bírák képzésénél és kiválasztásánál is figyelembe vennék ezeket a szempontokat, fellépnének az előítéletek ellen. Furman szerint nagyon fontos a bírói függetlenség tiszteletben tartása. Ugyanakkor, mint fogalmazott, "aki nem tud objektív lenni, az véletlenül se legyen bíró".
Az [origo] szerette volna megkérdezni az ügyről Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Titkárságán először azt a felvilágosítást kaptuk, hogy szerdán nem tud nyilatkozni, mert házon kívül van. Ezután pedig azt mondták, hogy Lomnici nem ismeri a debreceni esetet, ezért nem tud róla mondani semmit.
Lomnici Zoltán az elmúlt hetekben többször védelmébe vette azokat a bírákat, akiket egy-egy kifogásolható ítélet miatt értek támadások a sajtó és különböző közéleti szereplők részéről. Lomnici úgy vélte, hogy a bírák elleni támadások a jogrendet fenyegetik.
Sáling Gergő - origo
