Alább a mai Magyar Nemzetben megjelent, mivel hivatalosan online még nem elérhető, általunk szkennelt Németh György-cikk.
Bár annyira nem "ütős" és jó, mint Némethnek a cigánygyilkosságok ügyében írt nagyszerű sorozata (legutolsó rész ITT), azért jópár dolog kiderül belőle. Különösen a Népszabadság-idézetekre figyeljünk, amelyeket elég szépen cáfol.
Vihar Edelényben: a rágalom funkciói
Amit nem sorolunk egyetlen nép követendő hagyományai közé sem
Ez év június 24-én Edelény város képviselő-testületi ülésén, az utolsó napirendi pont tárgyalásának lezárása előtt Molnár Oszkár polgármester (és nem mellesleg fideszes országgyűlési képviselő) magához vette a szót. Hogy mit mondott, az szeptember 3-án került fel a www.youtube.comra (Kuruc.info: természetesen általunk [tessék ellenőrizni a dátumot ITT (főcikk ITT) ] - de ezt elhallgatja a lap), megfelelően korai időpontban ahhoz, hogy az RTL Klub és az ATV még aznap esti híradójában foglalkozzon vele, ámbár nehezen hihető, hogy erre csak úgy maguktól rátaláltak, és azonnal átlátták annak fontosságát. Ehhez jóakaró kellett. (Kuruc.info: egy frászt. Most, hogy "politikacsinálók" és sok esetben messze a leggyorsabb hírforrás lettünk, az említett médiumok [meg egy sor másiké] szerkesztői is árgus szemekkel figyelik a cikkeinket. Ráadásul az adott cikk egész idő alatt messze a legolvasottabb volt portálunkon - a Top10 napi lista legelső helyén tanyázott, azaz még a vak is belebotlott. Nem kell emögé semmiféle összeesküvés-elméletet szőni - legalábbis ezen alkalommal.)
A Magyar Távirati Iroda (MTI) még aznap, az RTL Klub Híradójára hivatkozva közleményt adott ki. A közleményben többek között az szerepel, hogy „“A cigányok által többségében lakott településeken, például Lakon, Szendrőládon, a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy dupla családi pótlékot tudjanak lehívni” - mondta az edelényi önkormányzat testületi ülésén a polgármester. Az RTL Klub által nyilvánosságra hozott (Kuruc.info: nem igaz, mi voltunk azok, de, ismerve a Magyar Nemzet hozzánk fűződő viszonyát, nem csodálkozunk azon, hogy valahogy nem akarnak megemlíteni bennünket...) felvételen Molnár Oszkár hozzátette: “utánajártam, és igaz, gumikalapáccsal veri a terhes nő a hasát, azért, hogy nyomorék gyereket szüljön.” A testületi ülésen elmondta azt is, hogy kész ebben a témában rendkívüli testületi ülést összehívni. A polgármester, aki egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is, az RTL Híradónak azt mondta, minden szavát vállalja."
Sajnálatos módon azonban nem hagyatkozhatunk teljes mértékben az MTI-re. A YouTube-on látható felvétel ugyanis a következőképpen kezdődik: „Igen, előfordul néhány esetben ilyen sajnálatos bűncselekmény magyar származásúaknál is. De. De az, amit most már tulajdonképpen, az, ami nyílt titok, hogy a környező településeken, a cigányok által többségében lakott településeken..." - innentől az MTI- közlemény stimmel.
Molnár Oszkár két nagyon fontos dolgot mondott. Az általa létezőnek állított jelenség (1) “néhány esetben" és (2) “magyar származásúaknál is" előfordult. Tehát sem azt nem állította, hogy a jelenség általános, sem azt, hogy csak cigány nők között fordul elő. Azt viszont állította, hogy a jelenség létezik, és inkább a cigány nőkre jellemző. (A Népszava hasábjain - szeptember 8., 7. oldal - Andrassew Iván a valóban kimondott szavaktól magát feszélyezve nem érezve azt írta, hogy a polgármester „a környékbeli cigányok között egészen általános gyakorlat"-ról beszélt.)
A balliberális média azonban mindemellett elsiklott. Pedig az tudható volt a YouTube-ról, és így hangzott el az RTL Klubon és az MTV-ben, ellenben a TV2 és az ATV “lecenzúrázta" Molnár Oszkár megszólalásának elejét.
Tudományos szempontból a következő kérdéseink lehetnek: (1) Létezik-e a szóban forgó jelenség? Ha nem létezik, akkor (2) mi az oka annak, hogy Molnár Oszkár mégis létezőnek tételezi? Ha létezik, akkor (3) igaz-e, hogy a cigány nőkrre inkább jellemző? Ha ez igaz, akkor (4) mi ennek az oka?
A reakciókból fenti kérdéseinkre nem kaptunk választ. Olyat viszont hallhattunk, hogy “az elmúlt húsz évben nem volt példa arra, hogy parlamenti politikus vagy polgármester nyilvánosan ilyen nyíltan rasszista, uszító kijelentésre ragadtassa magát. Amíg politikusok így uszíthatnak, addig Magyarország nem lehet minden honfitársunk számára szabad ország." (A Magyar Demokratikus Charta közleménye, szeptember 4.) A környékbeli cigányok hétfői tüntetésén beszédet mondó Daróczi Ágnes, a kitűnő néprajzos (Kuruc.info: "kitűnő"... Ugyan már. A cigány néprajzosok, romológusok mind kamu-foglalkozást űznek, amelyből, finoman szólva, a jég hátán [egy normálisabb országban] nem tudnának megélni. Olyanok, mint a balliberális cociológusok. [Figyelem, akarattal nem írjuk helyesen a "szociológus" szót - ezzel is kifejezve megvetésünket. Tisztelet a nagyon kevés nem ballib-cigányfajvédő kivételnek.]) és a Phralipe elnökhelyettese így fogalmazott: „Edelény neve ma mocskos szájú, gyalázkodó polgármesteréről híres", nemcsak a cigányságot, hanem az egész jogállamot megsértette.
A józanabb balliberális média és a kommentelők bizonyítékot hiányolnak, illetve követelnek. A polgármester biztos a dolgában, azt mondja, azok „adott helyen és időben ott lesznek". Magam is kíváncsi vagyok rájuk. A dolog természeténél fogva e jelenségről olyan orvosok és védőnők tudhatnak, akik annyira bizalmas, sőt meghitt viszonyban vannak cigány (és nem cigány) asszonyokkal, hogy azok lelki megkönnyebbülést keresve merik fülükbe súgni környezetük nyílt titkait. Ha kellően sok és megbízható forrásból érkezik ugyanaz az információ (és nem a környék közismert pletykaterjesztőitől), akkor annak hitelt lehet adni. Biztosan lehet tudni, hogy a jelenség létezik.
De a bűnügyek felderítésének hagyományos eljárásai csődöt mondanak. Az orvos/védőnő nevezze meg hírforrásait (titoktartási ígérete ellenére), akik a nyomozó előtt tagadnák le a történteket, mert miért is tegyenek feljelentést saját környezetük, esetleg rokonaik ellen? De ha tesznek is, az bizonyíthatatlan. A lakásban fellelt gumikalapács, a magzatnak ártó gyógyszer semmit nem bizonyít. Sőt az orvos akkor sem rohanhat a rendőrségre, ha rendelésén egy kismama magzata degenerálttá tételének módozatai iránt érdeklődik, és szándékáról láthatólag nem sikerül lebeszélnie. És az orvost titoktartás is köti. Mulatságos egyes médiák érdeklődése a környék háziorvosaitól, védőnőitől: tudnak-e erről? A válasz persze nem, de lehet is akarna egy életre haragos viszonyba kerülni a környékbeliekkel? (Kuruc.info: gyk. kihívni maga ellen a sorsot, egy újabb cigánylincselés áldozatává válni stb.) És rendre elmondják azt is, ha tudnának is, nem mondhatnák.
Mert itt nem marad látható nyom. Az 1920-as évek tiszazugi arzénes „szociális" gyilkosságainak esetén maradt. (Az áldozatok nemcsak öreg szülők és férjek voltak, hanem csecsemők is!) A környékbeli csendőrség régen gyanított valamit, végül egy névtelen levél nyomán kezdett nyomozásba. A bűncselekmények bizonyítását az tette lehetővé, hogy kimutathatóvá vált a holttestekből az arzén. Ha nem kimutatható, csak azt ítélhették volna el, aki magára vall. A korabeli jogvédők pedig tiltakozhattak volna a „raszszista" - a szegény, nyomorult körülmények között élő magyar parasztokat érő - rágalmak miatt, miközben azok templomba járó, istenfélő, a tízparancsolatot betartó emberek.
Révész Sándor, a Népszabadság szerkesztője és publicistája lapjában vezércikket írt A rágalom funkciói címmel (szeptember 9.). Szerinte Molnár Oszkár “lelepleződött" azzal, hogy „Mindkét falu polgármestere elképedve utasította vissza a rágalmat" - nem is tehetnének mást, még akkor sem, ha az ő fülükbe is eljutottak volna a szóbeszédek -, vagy azzal, hogy „a szóban forgó községekben egyáltalán nincs is fogyatékos roma gyerek". (Kuruc.info: Révész természetesen, mint cigányügyben mindig, hazudik. Lásd a megdöbbentő, a Heti Válasz és az ATV által is lehozott 11%-os debil-arányt.) Mert ennek oka a végrehajtás sikertelensége is lehet. A tiszazugi falvak jegyzői vajon mit válaszoltak az újságírók kérdéseire?
Ezért még nem ragadtam volna klaviatúrát. De Révész Sándor személyesen is megszólított. Történt, hogy Tamás Tibor kollégája cikket közölt lapja on-line mutációján (Nol, 2008. augusztus 26.). E cikk már nincs fenn (Kuruc.info: ki kell javítanunk a Szerzőt: fent van, márpedig ITT), azért emlékeim alapján vagyok kénytelen felidézni. A szerző Borsodban járt, ahol több magasan kvalifikált, okos és épeszű emberrel beszélt. Ezek némelyike előadta neki azt, amiről itt szó van. Tamás Tibor ebből azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországon, különösen Borsodban és még a magasan kvalifikált, okos és épeszű emberekben is oly nagy a rasszista előítélet, hogy hitelt adnak ilyen nyilvánvalóan hamis, aljas és mocskos rágalomnak. Tamás Tiborban fel sem merült, hogy ez a jelenség egyes cigány közösségekben létezhet.
Bennem viszont - kutatva emlékeimben - felmerült. Emlékeztem ugyanis egy régi és éppen a Népszabadságban megjelent hosszabb cikkre, amelyet empirikus cigány- és szegénységgel foglalkozó kutató írt. (1998. november 14., Hétvége melléklet) Ennek alapján - talán túlzottan is gunyoros - publicisztikát kerekítettem e hasábokon. (2008. október 30.) A Népszabadság cikke a következőképpen kezdődött (Kuruc.info: az ITTENI írásról van szó):
„- A' nem baj, ha fejlűdési rendellenessíggel születik az a gyerek, akkor legalább megemelt családi pótlík jár - mondta a kísmama, amikor a védőnő a terhesség 16. hetében ajánlott, a genetikai eltérések kimutatását szolgáló, úgynevezett “AFP-vizsgálat” szükségességéről próbálta meggyőzni.
Milyen eltorzult értékrend érvényesül a háttérben? - kérdeztem magamtól, amikor évekkel ezelőtt az előbbi kis történetet hallottam."
Innen már csak egy lépés, hogy azt a helyzetet, amely AFP-vizsgálattal kiszűrhető, magunk idézzük elő. Révész Sándor azt írja: „természetesen egy árva szó sincs arról, hogy bárki készakarva fogyatékossá tette volna a gyermekét, de ezt a jobboldali sajtó olvasóközönsége persze már nem tudja." De azt tudhatja, hogy innen már csak egy lépés. Meg persze a tudományos kutatók is lehetnek rasszisták, akik bizonyítékok nélkül hitelt adnak cigány családokért dolgozó védőnők rágalmainak.
Egyetértek Révész Sándorral abban, hogy a „rágalom uszító funkciója nyilvánvaló, ezért most azt a funkcióját említenénk, ami nem az: a valósággal való szembenézés elszabotálása" - csak éppen egészen mást értünk rágalom és a valósággal való szembenézés alatt. Szerintem Révész Sándor és Tamás Tibor elszabotálja a valósággal való szembenézést, nem úgy, mint az edelényi polgármester, aki legalább egy rendkívüli képviselő-testületi ülésen beszélni akar a problémáról.
Az uszító funkció is nyilvánvaló. Nincs másról szó, mint a 2002-es „köteles beszéd"-stratégia felelevenítéséról (Révész Sándor ezt megvalósító médiaharcos), csak most cigány vonatkozásban. Tudjuk, hogy 2002-ben Kövér László senkit nem fenyegetett akasztással (a mániákus depressziósok gyakori problémamegoldásáról beszélt), de egy tehetséges, feltörekvő, akkor még csak nem is politikus, bizonyos Gyurcsány Ferenc meglátta a nagy PR-lehetőséget.
Utóirat: az edelényi cigánytüntetésen felszólaló Daróczi Ágnes azt mondta, hogy ha elő is fordul a szóban forgó jelenség egyes cigány családokban, azt nem szabad általánosítani a cigányság egészére.
Senki nem általánosított a cigányság egészére, Molnár Oszkár polgármester különösen nem. A néprajzos Daróczi Ágnes pedig pontosan tudja, hogy a nyomor, a kilátástalanság, az elkeseredés néha olyan viselkedést eredményez, amit nem sorolunk egyetlen nép követendő hagyományai közé sem. (Kuruc.info: ezt a nyomor/kilátástalanság/elkeseredés-szöveget nem kellett volna, kedves Németh György... Nagyon "hajaz" mindez a "cigánybűnözés nincs, csak szegénybűnözés" meg "az azonos életszínvonalon élő nemcigányok is ugyanezt csinálják" fajvédő, ezerszer megcáfolt dumájára...)
A szerző közgazdász, szociológus
Bár annyira nem "ütős" és jó, mint Némethnek a cigánygyilkosságok ügyében írt nagyszerű sorozata (legutolsó rész ITT), azért jópár dolog kiderül belőle. Különösen a Népszabadság-idézetekre figyeljünk, amelyeket elég szépen cáfol.
Vihar Edelényben: a rágalom funkciói
Amit nem sorolunk egyetlen nép követendő hagyományai közé sem
Ez év június 24-én Edelény város képviselő-testületi ülésén, az utolsó napirendi pont tárgyalásának lezárása előtt Molnár Oszkár polgármester (és nem mellesleg fideszes országgyűlési képviselő) magához vette a szót. Hogy mit mondott, az szeptember 3-án került fel a www.youtube.comra (Kuruc.info: természetesen általunk [tessék ellenőrizni a dátumot ITT (főcikk ITT) ] - de ezt elhallgatja a lap), megfelelően korai időpontban ahhoz, hogy az RTL Klub és az ATV még aznap esti híradójában foglalkozzon vele, ámbár nehezen hihető, hogy erre csak úgy maguktól rátaláltak, és azonnal átlátták annak fontosságát. Ehhez jóakaró kellett. (Kuruc.info: egy frászt. Most, hogy "politikacsinálók" és sok esetben messze a leggyorsabb hírforrás lettünk, az említett médiumok [meg egy sor másiké] szerkesztői is árgus szemekkel figyelik a cikkeinket. Ráadásul az adott cikk egész idő alatt messze a legolvasottabb volt portálunkon - a Top10 napi lista legelső helyén tanyázott, azaz még a vak is belebotlott. Nem kell emögé semmiféle összeesküvés-elméletet szőni - legalábbis ezen alkalommal.)
A Magyar Távirati Iroda (MTI) még aznap, az RTL Klub Híradójára hivatkozva közleményt adott ki. A közleményben többek között az szerepel, hogy „“A cigányok által többségében lakott településeken, például Lakon, Szendrőládon, a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy dupla családi pótlékot tudjanak lehívni” - mondta az edelényi önkormányzat testületi ülésén a polgármester. Az RTL Klub által nyilvánosságra hozott (Kuruc.info: nem igaz, mi voltunk azok, de, ismerve a Magyar Nemzet hozzánk fűződő viszonyát, nem csodálkozunk azon, hogy valahogy nem akarnak megemlíteni bennünket...) felvételen Molnár Oszkár hozzátette: “utánajártam, és igaz, gumikalapáccsal veri a terhes nő a hasát, azért, hogy nyomorék gyereket szüljön.” A testületi ülésen elmondta azt is, hogy kész ebben a témában rendkívüli testületi ülést összehívni. A polgármester, aki egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is, az RTL Híradónak azt mondta, minden szavát vállalja."
Sajnálatos módon azonban nem hagyatkozhatunk teljes mértékben az MTI-re. A YouTube-on látható felvétel ugyanis a következőképpen kezdődik: „Igen, előfordul néhány esetben ilyen sajnálatos bűncselekmény magyar származásúaknál is. De. De az, amit most már tulajdonképpen, az, ami nyílt titok, hogy a környező településeken, a cigányok által többségében lakott településeken..." - innentől az MTI- közlemény stimmel.
Molnár Oszkár két nagyon fontos dolgot mondott. Az általa létezőnek állított jelenség (1) “néhány esetben" és (2) “magyar származásúaknál is" előfordult. Tehát sem azt nem állította, hogy a jelenség általános, sem azt, hogy csak cigány nők között fordul elő. Azt viszont állította, hogy a jelenség létezik, és inkább a cigány nőkre jellemző. (A Népszava hasábjain - szeptember 8., 7. oldal - Andrassew Iván a valóban kimondott szavaktól magát feszélyezve nem érezve azt írta, hogy a polgármester „a környékbeli cigányok között egészen általános gyakorlat"-ról beszélt.)
A balliberális média azonban mindemellett elsiklott. Pedig az tudható volt a YouTube-ról, és így hangzott el az RTL Klubon és az MTV-ben, ellenben a TV2 és az ATV “lecenzúrázta" Molnár Oszkár megszólalásának elejét.
Tudományos szempontból a következő kérdéseink lehetnek: (1) Létezik-e a szóban forgó jelenség? Ha nem létezik, akkor (2) mi az oka annak, hogy Molnár Oszkár mégis létezőnek tételezi? Ha létezik, akkor (3) igaz-e, hogy a cigány nőkrre inkább jellemző? Ha ez igaz, akkor (4) mi ennek az oka?
A reakciókból fenti kérdéseinkre nem kaptunk választ. Olyat viszont hallhattunk, hogy “az elmúlt húsz évben nem volt példa arra, hogy parlamenti politikus vagy polgármester nyilvánosan ilyen nyíltan rasszista, uszító kijelentésre ragadtassa magát. Amíg politikusok így uszíthatnak, addig Magyarország nem lehet minden honfitársunk számára szabad ország." (A Magyar Demokratikus Charta közleménye, szeptember 4.) A környékbeli cigányok hétfői tüntetésén beszédet mondó Daróczi Ágnes, a kitűnő néprajzos (Kuruc.info: "kitűnő"... Ugyan már. A cigány néprajzosok, romológusok mind kamu-foglalkozást űznek, amelyből, finoman szólva, a jég hátán [egy normálisabb országban] nem tudnának megélni. Olyanok, mint a balliberális cociológusok. [Figyelem, akarattal nem írjuk helyesen a "szociológus" szót - ezzel is kifejezve megvetésünket. Tisztelet a nagyon kevés nem ballib-cigányfajvédő kivételnek.]) és a Phralipe elnökhelyettese így fogalmazott: „Edelény neve ma mocskos szájú, gyalázkodó polgármesteréről híres", nemcsak a cigányságot, hanem az egész jogállamot megsértette.
A józanabb balliberális média és a kommentelők bizonyítékot hiányolnak, illetve követelnek. A polgármester biztos a dolgában, azt mondja, azok „adott helyen és időben ott lesznek". Magam is kíváncsi vagyok rájuk. A dolog természeténél fogva e jelenségről olyan orvosok és védőnők tudhatnak, akik annyira bizalmas, sőt meghitt viszonyban vannak cigány (és nem cigány) asszonyokkal, hogy azok lelki megkönnyebbülést keresve merik fülükbe súgni környezetük nyílt titkait. Ha kellően sok és megbízható forrásból érkezik ugyanaz az információ (és nem a környék közismert pletykaterjesztőitől), akkor annak hitelt lehet adni. Biztosan lehet tudni, hogy a jelenség létezik.
De a bűnügyek felderítésének hagyományos eljárásai csődöt mondanak. Az orvos/védőnő nevezze meg hírforrásait (titoktartási ígérete ellenére), akik a nyomozó előtt tagadnák le a történteket, mert miért is tegyenek feljelentést saját környezetük, esetleg rokonaik ellen? De ha tesznek is, az bizonyíthatatlan. A lakásban fellelt gumikalapács, a magzatnak ártó gyógyszer semmit nem bizonyít. Sőt az orvos akkor sem rohanhat a rendőrségre, ha rendelésén egy kismama magzata degenerálttá tételének módozatai iránt érdeklődik, és szándékáról láthatólag nem sikerül lebeszélnie. És az orvost titoktartás is köti. Mulatságos egyes médiák érdeklődése a környék háziorvosaitól, védőnőitől: tudnak-e erről? A válasz persze nem, de lehet is akarna egy életre haragos viszonyba kerülni a környékbeliekkel? (Kuruc.info: gyk. kihívni maga ellen a sorsot, egy újabb cigánylincselés áldozatává válni stb.) És rendre elmondják azt is, ha tudnának is, nem mondhatnák.
Mert itt nem marad látható nyom. Az 1920-as évek tiszazugi arzénes „szociális" gyilkosságainak esetén maradt. (Az áldozatok nemcsak öreg szülők és férjek voltak, hanem csecsemők is!) A környékbeli csendőrség régen gyanított valamit, végül egy névtelen levél nyomán kezdett nyomozásba. A bűncselekmények bizonyítását az tette lehetővé, hogy kimutathatóvá vált a holttestekből az arzén. Ha nem kimutatható, csak azt ítélhették volna el, aki magára vall. A korabeli jogvédők pedig tiltakozhattak volna a „raszszista" - a szegény, nyomorult körülmények között élő magyar parasztokat érő - rágalmak miatt, miközben azok templomba járó, istenfélő, a tízparancsolatot betartó emberek.
Révész Sándor, a Népszabadság szerkesztője és publicistája lapjában vezércikket írt A rágalom funkciói címmel (szeptember 9.). Szerinte Molnár Oszkár “lelepleződött" azzal, hogy „Mindkét falu polgármestere elképedve utasította vissza a rágalmat" - nem is tehetnének mást, még akkor sem, ha az ő fülükbe is eljutottak volna a szóbeszédek -, vagy azzal, hogy „a szóban forgó községekben egyáltalán nincs is fogyatékos roma gyerek". (Kuruc.info: Révész természetesen, mint cigányügyben mindig, hazudik. Lásd a megdöbbentő, a Heti Válasz és az ATV által is lehozott 11%-os debil-arányt.) Mert ennek oka a végrehajtás sikertelensége is lehet. A tiszazugi falvak jegyzői vajon mit válaszoltak az újságírók kérdéseire?
Ezért még nem ragadtam volna klaviatúrát. De Révész Sándor személyesen is megszólított. Történt, hogy Tamás Tibor kollégája cikket közölt lapja on-line mutációján (Nol, 2008. augusztus 26.). E cikk már nincs fenn (Kuruc.info: ki kell javítanunk a Szerzőt: fent van, márpedig ITT), azért emlékeim alapján vagyok kénytelen felidézni. A szerző Borsodban járt, ahol több magasan kvalifikált, okos és épeszű emberrel beszélt. Ezek némelyike előadta neki azt, amiről itt szó van. Tamás Tibor ebből azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországon, különösen Borsodban és még a magasan kvalifikált, okos és épeszű emberekben is oly nagy a rasszista előítélet, hogy hitelt adnak ilyen nyilvánvalóan hamis, aljas és mocskos rágalomnak. Tamás Tiborban fel sem merült, hogy ez a jelenség egyes cigány közösségekben létezhet.
Bennem viszont - kutatva emlékeimben - felmerült. Emlékeztem ugyanis egy régi és éppen a Népszabadságban megjelent hosszabb cikkre, amelyet empirikus cigány- és szegénységgel foglalkozó kutató írt. (1998. november 14., Hétvége melléklet) Ennek alapján - talán túlzottan is gunyoros - publicisztikát kerekítettem e hasábokon. (2008. október 30.) A Népszabadság cikke a következőképpen kezdődött (Kuruc.info: az ITTENI írásról van szó):
„- A' nem baj, ha fejlűdési rendellenessíggel születik az a gyerek, akkor legalább megemelt családi pótlík jár - mondta a kísmama, amikor a védőnő a terhesség 16. hetében ajánlott, a genetikai eltérések kimutatását szolgáló, úgynevezett “AFP-vizsgálat” szükségességéről próbálta meggyőzni.
Milyen eltorzult értékrend érvényesül a háttérben? - kérdeztem magamtól, amikor évekkel ezelőtt az előbbi kis történetet hallottam."
Innen már csak egy lépés, hogy azt a helyzetet, amely AFP-vizsgálattal kiszűrhető, magunk idézzük elő. Révész Sándor azt írja: „természetesen egy árva szó sincs arról, hogy bárki készakarva fogyatékossá tette volna a gyermekét, de ezt a jobboldali sajtó olvasóközönsége persze már nem tudja." De azt tudhatja, hogy innen már csak egy lépés. Meg persze a tudományos kutatók is lehetnek rasszisták, akik bizonyítékok nélkül hitelt adnak cigány családokért dolgozó védőnők rágalmainak.
Egyetértek Révész Sándorral abban, hogy a „rágalom uszító funkciója nyilvánvaló, ezért most azt a funkcióját említenénk, ami nem az: a valósággal való szembenézés elszabotálása" - csak éppen egészen mást értünk rágalom és a valósággal való szembenézés alatt. Szerintem Révész Sándor és Tamás Tibor elszabotálja a valósággal való szembenézést, nem úgy, mint az edelényi polgármester, aki legalább egy rendkívüli képviselő-testületi ülésen beszélni akar a problémáról.
Az uszító funkció is nyilvánvaló. Nincs másról szó, mint a 2002-es „köteles beszéd"-stratégia felelevenítéséról (Révész Sándor ezt megvalósító médiaharcos), csak most cigány vonatkozásban. Tudjuk, hogy 2002-ben Kövér László senkit nem fenyegetett akasztással (a mániákus depressziósok gyakori problémamegoldásáról beszélt), de egy tehetséges, feltörekvő, akkor még csak nem is politikus, bizonyos Gyurcsány Ferenc meglátta a nagy PR-lehetőséget.
Utóirat: az edelényi cigánytüntetésen felszólaló Daróczi Ágnes azt mondta, hogy ha elő is fordul a szóban forgó jelenség egyes cigány családokban, azt nem szabad általánosítani a cigányság egészére.
Senki nem általánosított a cigányság egészére, Molnár Oszkár polgármester különösen nem. A néprajzos Daróczi Ágnes pedig pontosan tudja, hogy a nyomor, a kilátástalanság, az elkeseredés néha olyan viselkedést eredményez, amit nem sorolunk egyetlen nép követendő hagyományai közé sem. (Kuruc.info: ezt a nyomor/kilátástalanság/elkeseredés-szöveget nem kellett volna, kedves Németh György... Nagyon "hajaz" mindez a "cigánybűnözés nincs, csak szegénybűnözés" meg "az azonos életszínvonalon élő nemcigányok is ugyanezt csinálják" fajvédő, ezerszer megcáfolt dumájára...)
A szerző közgazdász, szociológus
