A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapnak készített vizsgálatában az Allensbach közvélemény-kutató intézet kimutatta, hogy a német lakosság jelentős része az utóbbi hetekben csak a családi, baráti körben folytatott beszélgetéseken merte őszintén kifejteni a menekültválságról alkotott véleményét. A felnőtt lakosság 43 százaléka most is úgy gondolja, hogy Németországban az emberek nem mondhatják el szabadon a véleményüket a menekülthelyzetről.

A kutatók szerint ez a jelenség részben annak tulajdonítható, hogy sokan félnek a "szélsőjobboldaliság és az idegenellenesség bélyegétől". Azzal is összefügg, hogy sokan úgy érzik, nem jelennek meg kellőképpen a menekültválságból fakadó kockázatok a politikai diskurzusban és a sajtóban.

A sajtó a német lakosság 47 százaléka szerint egyoldalúan tudósít a válságról, és csupán minden harmadik felnőtt németországi lakos érzi kiegyensúlyozottnak a menekülthelyzetről szóló sajtóbeszámolókat. Ez azért is figyelemre méltó, mert a többség a sajtó működését általában véve megfelelőnek tartja.

Fontos tényező az is, hogy az uralkodó lakossági véleményáramlat szerint a bajor konzervatív CSU-t leszámítva a parlamenti pártok vitái csak részletkérdésekről szólnak, és nem érintik az alapvető ügyeket, a kapacitások korlátozottságának és a menekültválság révén kibontakozó folyamatok politikai irányíthatóságának kérdését. Az emberek úgy érzik, hogy a politikai osztály adós azzal a sürgősen lefolytatandó vitával, hogy mennyi "menekültet" képes befogadni Németország, és milyen következmények adódnak a kapacitások korlátozottságából.

A lakosság az utóbbi hónapokban azzal szembesült, hogy a politika szintjén csaknem teljes az egyetértés a válság kezelését illetően. Ezt jelzi például, hogy a kormány menekültügyi reformcsomagját még a tartományokat képviselő Bundesratban is nagy többséggel fogadták el, holott a kormánypártok ott nincsenek többségben.

A pártokon átívelő konszenzussal szemben a lakosságban - úgyszintén pártpolitikai oldalakat átívelő - aggodalom tapasztalható. Augusztusban a lakosság 40 százaléka aggódott erősen a menekültválság miatt, szeptemberben ez az arány 44 százalékra, októberben 54 százalékra emelkedett.

A valamelyest és az erősen aggódók arányát együttvéve még világosabb a kép: ez augusztustól októberig 85 százalékról 92 százalékra emelkedett. Az egyáltalán nem aggódók aránya 11 százalékról 7 százalékra csökkent.

Pártszimpátia szerinti bontásban - a Bundestag pártjait tekintve - nincs lényeges eltérés az aggódók arányában, egyedül az ellenzéki Zöldek lógnak ki a sorból, de az ő bázisukban is tízből négy embert aggodalommal tölt el a menekültválság.

A lakosság túlnyomó része szerint a menekülthullám rövid távon inkább kockázatot képvisel, és csupán 6 százaléka véli úgy, hogy a menedékkérők beáramlása több új esélyt, lehetőséget kínál az országnak, mint amekkora kockázatot rejt magában.

A lakosság 46 százaléka hosszabb távon is inkább kockázatosnak tartja a folyamatot, és 18 százaléka véli úgy, hogy több a lehetőség, mint a kockázat.

A legtöbben a társadalmi következmények miatt aggódnak. A többség azzal számol, hogy a válság révén nagymértékben emelkedik a muzulmánok száma, és a felnőtt lakosság kétharmada szerint a menekülthullám miatt erősen megváltozik Németország.

A kétharmadot közelíti - 62 százalékot tesz ki - mindazok számaránya, akik attól tartanak, hogy a "menekültek" között terroristák szivároghatnak be az országba.

A reprezentatív felmérésben megkérdezettek többsége szerint Németország elérkezett befogadókapacitása határához, és 57 százaléka szerint teljes egészében kicsúszott az ellenőrzés alól a menekülthullám, már senki nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik az országba.

Szintén 57 százaléknyi válaszoló szerint a pártok teljesen tanácstalanok a helyzet kezelését illetően. Minden második németországi lakos úgy érzi, hogy a politika elveszítette a kapcsolatot a valósággal, és csaknem 50 százalékuk szerint a politika túl kevéssé veszi figyelembe a lakosság érdekeit.

Mindazonáltal a lakosság nagy többsége szerint vannak lehetőségek a folyamatok irányítására, bár azt is tudják, hogy a legtöbb lehetséges intézkedés csak hosszabb távon fejt ki hatást.

A megkérdezettek 71 százaléka szerint a válságot kiváltó okok egy része németországi eredetű, a hullámot a "menekülteket" Németországba vonzó tényezők is erősítik. Ezzel összefüggésben a lakosság 60 százaléka megfelelőnek tartaná, ha a menedékkérők csak természetbeni juttatásokat kapnának, és megszüntetnék a készpénzjuttatást.

A német lakosság túlnyomó többsége szerint a háborús övezetekből származó menekültek ellátására kell összpontosítani, a többi menedékkérő jelentős részét pedig gyorsan és határozottan vissza kell szállítani hazájába.

Ugyancsak többségi vélemény, hogy a menekülthullám tartós csillapítása a menekültek hazájában dúló konfliktusok rendezésétől és az válságrégiók stabilizálásától függ. Mindeközben a háborúk, polgárháborúk és egyéb válságok rendezésére irányuló törekvések nem elégségesek ahhoz, hogy Németország úrrá legyen a határain belül kialakult helyzeten. Ehhez a német lakosság 56 százaléka szerint az is szükséges, hogy meghatározzák a befogadható "menekültek" maximális számát.

(MTI nyomán)