Osman Sert török kormányszóvivő arról számolt be újságírók előtt, hogy a munkaebéden Ahmet Davutoglu miniszterelnök új javaslatokkal állt elő a migrációs válság rendezésével kapcsolatban.

Névtelenséget kérő uniós diplomaták szerint Ankara többet akar a szíriai menekültek török területen történő ellátásához megígért hárommilliárd eurónál, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások és az uniós vízummentesség felgyorsítását kéri. Törökország ezért cserébe hajlandó lenne visszafogadni azokat a nem szíriai migránsokat, akiknek menedékkérelmét az uniós országokban elutasítják. Ankara eddig csak a területi vizein feltartóztatott menedékkérőket fogadta vissza.

Az uniós országok vezetői az eredeti tervekkel ellentétben este ismét összeülnek Ahmet Davutogluval, miután délután megvitatták az új török javaslatokat. Egyesek szerint éjszakába nyúló tárgyalásokra kell készülni.

Az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozó résztvevői eredetileg a migrációs hullám megfékezéséről az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról terveztek tárgyalni elsősorban. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban lévő menekültek ellátásában.

(MTI)

Emelte a tétet Törökország a brüsszeli EU-csúcstalálkozón. Ankara az eddig megígért 3 helyett 6 milliárd eurót, vízummentességet és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását követeli. Cserébe minden menekültet visszavenne, még azokat is, akiket a tengeren mentenek ki. Ha az EU elfogadja az ajánlatot, magának mond ellent. Ha nem, azzal Görögországra zúdítja a teljes áradatot.

Gyakorlatilag zsarolásba fordult a munkaebédnek tervezett hétfői EU–török csúcstalálkozó. Hiába fogadtak el már tavaly novemberben egy zárónyilatkozatot arról, hogy az unió hárommilliárd euróval támogatja Ankarát, cserébe a törökök nem engedik át a menekülteket, a török miniszterelnök teljesen új javaslatokkal állt elő. Ezzel viszont nehéz helyzet elé állította az EU-t: ha Brüsszel enged, saját magának mond ellent, ha nem, azzal gyakorlatilag Görögországra zúdítja a teljes menekültáradatot.

A találkozóra maguk az állam- és kormányfők sem érkeztek túl pozitívan. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az érkezésekor ismét azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió határait le kell zárni, a menekültek áthelyezéséről szó sem lehet.

A legjobban talán mégis a litván elnök fogalmazta meg a hangulatot:

„A menekültek gyorsabban mozognak, mint ahogy mi cselekszünk” – írta a Twitteren Dalia Grybauskaité.

A törökökkel kötött megállapodás mellett az okozta a legnagyobb vitát, hogy a zárónyilatkozatba be akarják venni: az unió hivatalosan is lezártnak tekinti a menekültek nyugat-balkáni útvonalát. Angela Merkel német kancellár erről például hallani sem akar, a valóságban azonban már mindenhol felhúzták a kerítéseket, és az osztrákok sem engednek be napi 80 embernél többet. Ennek elismerésével azonban az EU gyakorlatilag egyedül hagyná Athént több tízezer, vagy akár több százezer emberrel.

Ahogy várható volt, Törökország is újabb követelésekkel állt elő. Az eredeti megállapodás szerint a hárommilliárd euróért cserébe emberséges körülményeket kellene biztosítaniuk az ország területén élő hárommillió menekültnek, de ennél is fontosabb, hogy csökkenteniük kell az EU-ba tartó hullámot. Néhány ország – köztük Németország és Svédország – azt is megígérte, hogy több tízezer menekültet közvetlenül áthelyez a területére Törökországból.

Az EU azt is elvárja, hogy minden olyan menekültet fogadjanak vissza, aki nem jogosult nemzetközi védelemre, tehát a szíreken kívül tulajdonképpen mindenkit.

Ahmet Davutoglu már eleve úgy érkezett Brüsszelbe, hogy a teljesítéshez a jelenlegi feltételek nem lesznek elegek. A török miniszterelnök nagyon is tisztában van vele, hogy kormánya együttműködése nélkül az EU képtelen lesz legalább ideiglenesen megoldani a menekültválságot. Éppen ezért még több pénzt kért Brüsszeltől, ami azért is problémás, mert a tagállamoknak kellene a zsebükbe nyúlniuk. A novemberben felajánlott 3 milliárd euróból egymilliárdot ad az Európai Bizottság, kettőt pedig a tagállamok. Mivel Brüsszel költségvetése kötött, minden további támogatás csak a nemzeti kormányoktól jöhetne.

Sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke megerősítette, hogy Ankara az eddigi összeg dupláját, 6 milliárd eurót követel Brüsszeltől. A Reuters korábban 20 milliárdról tudott. Cserébe Törökország mindenkit visszavesz a területére, még azokat is, akiket a tengeren mentenek ki.

Ahogy várható volt, Ankara azt is el akarja érni, hogy felgyorsítsák az EU-csatlakozási folyamatot, és a török állampolgárok vízum nélkül utazhassanak az unió területére. Ha a pénzbe bele is egyeznének, ezt biztosan nem fogják elfogadni a tagállamok. Nem véletlen, hogy az eredetileg munkaebédnek tervezett találkozó a késő estébe nyúlt.

A török–EU kapcsolatoknak ráadásul az sem tett jót, hogy a múlt héten pénteken a török kormány gyakorlatilag leváltotta a legnagyobb helyi napilapot is kiadó médiacsoport vezetőségét. Martin Schulz utalt is a sajtótájékoztatóján arra, hogy akármi is történik, egy dolog biztos: Törökországnak be kell tartania az emberi jogokat.

(Origó)