A mai plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Parlament (EP) az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást, így hamarosan ideiglenesen életbe léphet. Távolról sincs még azonban lefutva a meccs.
 Tüntetők egy felfújt trójai falóval tiltakoznak a Európai Unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodás (CETA) ellen az Európai Parlament strassburgi épülete előtt 2017. február 15-én |
Kiábrándítónak nevezte Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programfelelőse az európai parlamenti képviselők szerdai döntését az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA). Az európai honatyák ugyanis nem sokkal dél után 408 igen szavazattal, 254 ellenében, 33 tartózkodás mellett elfogadták azt az egyezményt, amelyet sokan csak az Egyesült Államok és az EU között tervezett és sokat bírált transzatlanti partnerség, a TTIP „kisöccsének” tartanak.
– A CETA ratifikálásával az Európai Parlament még több hatalommal ruházza fel a nagyvállalatokat, az emberek és a környezet védelmének szükségességével szemben. A testület egyébként az európai polgárok millióinak követelésével is szembemegy, és csak tovább erodálja az uniós intézményekbe vetett hitet – tette hozzá a szakértő, emlékeztetve arra, hogy a CETA ellenzői egy európai polgári kezdeményezés keretében 3,5 millió aláírást gyűjtöttek össze az EP jóváhagyása ellen.
Mint emlékezetes, a CETA-t hétéves egyeztetést követően, tavaly októberben írták alá az Európai Unió (EU) képviselői és a kanadai miniszterelnök, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után. Az egyezmény keretében a több mint 500 millió fős unió és a mindössze 36 milliós Kanada bontja le az egymás közti kereskedelem előtt álló vám- és nem vámjellegű akadályokat. A támogatók szerint mindez elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában egyaránt. Átfogó gazdasági elemzés azonban alig született a témában, a kölcsönös gazdasági előnyök pedig még a legoptimistább verziók szerint is kétségesek. Ami miatt azonban igazán jelentős össztűz zúdult az utóbbi időben a CETA-ra, az a szabályozók lebontásával kapcsolatos. Itt elsősorban a környezetvédelmi, az egészségügyi, a fogyasztóvédelmi és az élelmiszer-biztonsági korlátokra kell gondolni, amelyek az emberek és a természet érdekében szabnak gátat egyes nagyvállalatok önös érdekeinek. Az ellenzők szerint az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
– Nincs még azonban lefutva a meccs, az egyezmény teljes hatályba lépéséhez az Európai Parlament hozzájárulásán kívül szükség van a 38 regionális és nemzeti parlament jóváhagyására is, ami egyáltalán nem vehető biztosra – szögezte le Fidrich Róbert. Az EP-döntést követően tehát az egyezmény egyes részei (kivéve például a sokat vitatott befektetési bíróságok rendszerét) csak ideiglenesen lépnek hatályba, egyes feltételezések szerint március, mások szerint április elejétől. – Úgy gondoljuk, hogy mostantól – többek között – a magyar parlamenten van a sor, hogy megállítsa az egyezmény ratifikálási folyamatát, és ezzel elejét vegye az esetlegesen bekövetkező károknak – tette hozzá a szakember. Az is késleltetheti a ratifikációs folyamatot, hogy Belgium megígérte: az Európai Bíróságtól kér majd értelmezést a befektetési bíróságok rendszere, és az európai jog összhangjáról. Vagyis amíg a folyamat teljesen le nem zárul, addig a CETA-tárgyalásoknak sincs végük, és már egyetlen tagállami vétó is útját állhatja az egyezmény teljes körű hatályba lépésének.
A Fidesz EP-képviselője, Szájer József a szavazást követően közleményt adott ki. Mint írta, a magyar néppárti képviselők Szijjártó Péter kérésére az európai néppárti frakció szavazólistájával egyezően támogatták a javaslatot. Az előkészítő folyamat során két kérdést tartottak különösen fontosnak: a GMO-szabályozást és a vitarendezés ügyét. Álláspontja szerint a beadott módosító indítványaiknak köszönhetően pozitív irányú elmozdulás történt ezeken a területeken. A változtatások hosszas mérlegelés után elfogadhatóvá tették számukra a kompromisszumos szöveget.
Szájer József is hangsúlyozta, hogy a végső döntés a nemzeti parlamentek kezében lesz.
Jobbik: A CETA elfogadása a globális cégek érdekeit szolgálja
Az Európai Parlament mai ülésén heves vitát követően elfogadta az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA). Ennek egyes részei már a tagállami ratifikációkat megelőzően hatályba fognak lépni.
A Jobbik képviselői elutasították a megállapodást, mivel az veszélyezteti az uniós környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági normákat, a munkaügyi vívmányokat, a fenntartható európai mezőgazdaságot, a multilaterális beruházásvédelmi bíróság intézménye pedig csorbítja a tagállami szuverenitást. A CETA előnyei között említik az uniós kis- és középvállalkozások számára megnyíló kanadai lehetőségeket. A valóság az, hogy európai kis- és középvállalkozások 87 százaléka belső felhasználásra termel, nem ők fognak kijutni a kanadai piacra, hanem az ottani tőkeerős vállalkozások fogják érvényesíteni erőfölényüket az uniós piacon. Az USA-székhelyű cégek pedig kanadai leányvállalataik révén, kerülő úton, a CETA által nyújtott kedvezményeket élvezve juthatnak be az uniós piacra.
Az EP honlapja büszkén hirdeti: Az Európai Parlament 751 képviselője Önöket, a polgárokat képviseli.” Szégyen, hogy ennek a parlamentnek a többsége, élén az Európai Néppárttal, elfogadta ezt, a globális cégek érdekeit szolgáló megállapodást - szögezi le közleményében Balczó Zoltán, a Jobbik EP-delegációjának vezetője.
(MNO nyomán)
Kapcsolódó: A CETA hatályba lépésének megakadályozását kérik Orbántól a természetvédők - nagyon rossz helyen kopogtatnak
Orbánék és a CETA:
