A szavazatok 98,2 százalékos feldolgozottsága szerint az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok kerültek csekély többségbe 51,3 százalékkal. Erdogan elnök hívei Isztambulban tűzijátékkal ünnepelték az eredményt, amely egyelőre még nem hivatalos részeredmény.

Eközben az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) bejelentette, hogy kérvényezni fogják a szavazatok egy részének újraszámlálását, mert “törvénytelenségeket” tapasztaltak a referendum során. Az M1 Aktuális ankarai tudósítja szerint az újraszámlálás miatt nem biztos, hogy vasárnap lesz végeredmény.

Elégedettségének adott hangot Sigmar Gabriel német külügyminiszter vasárnap azzal kapcsolatban, hogy véget ért az elnöki rendszer bevezetéséről tartott törökországi népszavazás és annak kampánya, illetve nyugalomra intett azzal kapcsolatban, hogy a véglegeshez közeli részeredmények szerint az igen szavazatok szűk többségbe kerültek a referendumon.

Sigmar Gabriel közleményében megjegyezte, hogy a várakozásoknak megfelelően szorosnak ígérkezik a népszavazás eredménye, és hangsúlyozta: végül kiderül a török nép akarata, meg kell őrizni a nyugalmat, és megfontoltan kell előrelépni.

A német politikus jónak nevezte, hogy véget ért a népszavazási kampány, amelyben az elnöki rendszer bevezetésének hívei és ellenfelei – többek között Németországban is – elkeseredett küzdelmet vívtak egymással.

Az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok kerültek többségbe vasárnap a Törökországban az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazáson - jelentette be Binali Yildirim török miniszterelnök hívei ezrei előtt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának erkélyéről tartott beszédében.

Török sajtójelentések szerint az igen szavazatok aránya 51,34 százalék a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett.

A kormányfő úgy fogalmazott: "a nem hivatalos eredmények szerint a népszavazás igennel fejeződött be. Mindenki biztos lehet benne, hogy ezt az eredményt népünk békéje céljából a legjobb módon használjuk majd fel. Ennek a választásnak nincs vesztese, egész Törökország nyert vele. Büszkék vagyunk rá, hogy a nemzet egy nézetet vall velünk" - tette hozzá.

A még nem hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a török szavazók a vasárnapi referendumon jóváhagyták a Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreit jelentősen kiterjesztő alkotmánymódosításokat - erősítette meg az éjjel az ország Legfelsőbb Választási Tanácsa (YSK).

Az “igen” mellett folytatott kampány – a számlálás jelenlegi állása szerint – 1,25 millióval több szavazatot eredményezett, mint a módosításokat elutasítók kampánya, miközben már csak mintegy 600 ezer szavazat összeszámlálása van hátra. Mindez azt jelenti, hogy a módosításokat jóváhagyták – jelentette be ankarai sajtóértekezletén Sadi Güven, a központi választási testület (YSK) elnöke.

Güven újfent elmondta, hogy a beérkezett számos panaszt mérlegelve, a Legfelsőbb Választási Tanács úgy döntött, érvényesnek tekinti azokat a voksokat, amelyeket a testület tisztségviselői által le nem pecsételt szavazólapon adtak le, hacsak nem bizonyítható a csalás ténye.

Az ellenzék állítása szerint az urnák lezárása előtt nem sokkal meghozott döntés kérdésessé teszi a szavazás érvényességét.

Sadi Güven ezzel szemben azt hozta fel, hogy a testület még azelőtt hozta meg döntését, hogy a voksok bekerültek volna a szavazatszámlálás rendszerébe. Emellett a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) és az ellenzék vezető pártjának képviselői szinte minden szavazóhelyiségben jelen voltak, és kézjegyükkel látták el a szavazatszámlálást összesítő jelentéseket.

A Legfelsőbb Választási Tanács elnöke azt mondta, a hivatalos végeredményt várhatóan 11-12 nap múlva teszik közzé.

Kérdéses az elnöki rendszer bevezetéséről tartott törökországi népszavazás törvényessége – jelentette ki vasárnap Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb ellenzéki párt vezetője, bírálva a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK), amiért “vitássá” tette a szavazást.

Kilicdaroglu, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke azt is mondta, hogy a népszavazásra feltett alkotmánymódosítás támogatói minden bizonnyal átlépték a törvényesség határait.

A Legfelsőbb Választási Tanács néhány órával az urnák lezárása előtt úgy döntött, hogy azokat a voksokat is érvényesnek tekinti majd – hacsak nem bizonyítható a csalás ténye -, amelyeket a testület tisztségviselői által le nem pecsételt szavazólapon adtak le.

A CHP előzőleg azt hangoztatta, hogy követelni fogja a voksok akár 60 százalékának újraszámlálását is.

Török sajtójelentések szerint az elnöki hatalom átfogó kiterjesztését célzó alkotmánymódosítások támogatóinak aránya 51,34 százalék volt a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett. A részvételi arány 86 százalék volt a vasárnap megtartott népszavazáson.

A németországi törökök közel kétharmada igennel szavazott a Recep Tayyip Erdogan hatalmát jelentősen kiterjesztő elnöki rendszer bevezetésére – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség hétfőre virradó éjjel.

A vasárnapi népszavazás külföldön leadott szavazatainak majdnem teljes összeszámlálása alapján Ausztriában ennél is magasabb, 73,5 százalék volt az igennel szavazók aránya, de Hollandiában is az ott élő törökök 71 százaléka támogatta az elnöki rendszer bevezetését célzó alkotmánymódosításokat.

Európában a legmagasabb arányban, 75,1 százalékban a belgiumi törökök szavaztak igennel, míg Svájcban 38 százalékkal egyértelmű kisebbségben maradt a támogatók tábora.

A török népszavazás kampánya idején különösen Németország és Hollandia viszonya vált feszültté Ankarával, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek az alkotmánymódosítások mellett kampányoljanak az ott élő török kisebbség körében. Válaszul Erdogan és más török vezetők többször “náci módszerek” alkalmazásával vádolták, illetve idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat.

Az Anadolu által közölt számok alapján a külföldön élő törökök összesen 59,2 százaléka voksolt igennel, míg az otthoniaknak csak 51,2 százaléka.

A hírügynökség a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) adataira hivatkozott. A testület szerint külföldön 2,9 millió választásra jogosult török regisztráltatta magát, felük Németországban. A külföldön élő törökök az összes választásra jogosult török mintegy 5 százalékát teszik ki.

Törökországnak széles nemzeti konszenzus kialakítására kell törekednie az alkotmány tervezett módosításaival kapcsolatban, tekintettel azok kiterjedt hatására, valamint arra, hogy a módosításokat csak szűk többség támogatja – hangoztatta vasárnap az Európai Bizottság.

A vasárnapi török népszavazás nem hivatalos eredménye szerint a szavazók 51,25 százaléka támogatta a Recep Tayyip Erdogan elnököt jelentős új jogkörökkel felruházó módosításokat. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) ugyanakkor vitatja az eredményt, és közölte, hogy újraszámlálást fog kérvényezni.

“Tekintettel a szoros népszavazási eredményre, valamint az alkotmánymódosítások nagy horderejére, mi is arra szólítjuk a török hatóságokat, hogy azok megvalósításában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus kialakítására törekedjenek” – áll az Európai Unió döntés-előkészítő és végrehajtó szervének nyilatkozatában.

A NATO-tag Törökország, amely 12 éve, 2005-ben kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait, az elmúlt években az unió kulcsfontosságú partnere és zsarolója lett a szíriai polgárháború elől menekülők millióinak befogadásával. Recep Tayyip Erdogan elnöknek a tavaly júliusi törökországi puccskísérlet nyomán bevezetett elnyomó intézkedéseit azonban számos európai ország elítélte.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a testület két másik vezetője által aláírt, vasárnap éjjel kiadott nyilatkozat szerint a brüsszeli testület értesült a török népszavazás eredményéről, és a nemzetközi megfigyelő misszió értékelésére vár egyebek mellett “az állítólagos szabálytalanságokra tekintettel”.

A most megszavaztatott alkotmánymódosításokat Brüsszelben Törökország uniós tagjelöltként és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elvei felett őrködő 47 tagú Európa Tanács egyik tagállamaként vállalt kötelezettségei fényében fogják értékelni – hangoztatják az aláírók.

“Arra biztatjuk Törökországot, hogy foglalkozzon az Európa Tanács által megfogalmazott aggodalmakkal és ajánlásokkal, egyebek között a rendkívüli állapotra vonatkozóan” – fogalmaz az Európai Bizottság vasárnap kiadott nyilatkozata.

Előzőleg Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is arra kérte a török vezetést, hogy tekintettel a vasárnapi török népszavazás szoros eredményére, alaposan fontolja meg további lépéseit. Nyilatkozatában Jagland úgy fogalmazott, hogy a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban “kiemelkedő jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása”.

A török nagyvárosok közül Isztambulban és Ankarában is előnyre tettek szert a nem szavazatok. A Boszporusz-parti metropoliszban 50,9, a fővárosban pedig 50,1 százalékon állnak az elnöki rendszer bevezetése elleni voksok.

Izmirben is a nemek tábora van többségben 68,5 százalékkal a részeredmények szerint, csakúgy mint Antalyában és Adanában, valamint a többségében kurdok lakta délkeleti Diyarbakirban, ahol szintén többen szavaztak az elnöki rendszer bevezetése ellen. Bursában 53,2 százalékkal az igenek vezetnek.

Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes a Habertürk című tekintélyes napilap jelentése szerint úgy nyilatkozott, hogy az igen szavazatok elmaradnak a várt aránytól, de így is vezetnek.

A Habertürk adatai alapján a részvételi arány 86,7 százalékos volt.

A szavazatok 25 százalékos feldolgozottsága mellett az alkotmánymódosításokat támogató voksok aránya 63 százalék. Más források is hasonló számokat tettek közzé: a CNN-Türk televízióban az első részeredmények szerint az igenek aránya 62 százalék, a voksok 27 százalékos feldolgozottsága mellett.

Az ország 32 keleti tartományában reggel 7 és délután 16 óra, míg 49 nyugati tartományában reggel 8 és délután 17 óra között lehetett voksolni. Valamennyi tartományban elkezdték összeszámolni a szavazatokat.

A referendum egy incidenstől eltekintve nyugalomban folyt. A Dogan török hírügynökség jelentése szerint a tragédia a főként kurdok lakta délkeleti Diyarbakir tartomány Cermik körzetének egy kis falusi szavazóhelyiségénél történt. Az iskola udvarán politikai nézeteltérés miatt két rokoni kapcsolatban álló csoport összeszólalkozott, és a vitában szúró-, illetve lőfegyverek is előkerültek. A csetepatéban szerzett sérüléseik következtében hárman életüket vesztették. A csendőrség teremtett rendet a helyszínen. Az esettel kapcsolatban két embert őrizetbe vettek.

A népszavazás biztonságáért országszerte 380 ezer rendőr és csendőr felelt.

A szavazócédulákon az elnöki rendszer bevezetését támogató "igen" felirat fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző "nem" pedig barna háttér előtt szerepelt. A választók pecséttel jelölték meg a lap preferált felét.

Szintén a Dogan számolt be arról, hogy a Szíriával határos dél-törökországi Hatay tartomány Reyhanli körzetében több szavazóhelyiségben "igen" felirat szerepelt a pecséteken. A körzeti választási tanács döntése nyomán az érintett pecséteket begyűjtötték, és az "igen" feliratot a többi pecséten is szereplő "választás" feliratra cserélték. A voksolás ez idő alatt szünetelt.

Később a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven azt nyilatkozta, hogy az "igen" feliratú pecsétekkel megjelölt szavazólapok is érvényesnek számítanak.

Az YSK határozata értelmében helyi idő szerint reggel 6 órától éjfélig tilos alkoholos italt árusítani, továbbá nyilvános helyen alkoholt fogyasztani Törökországban. Az urnazárást követő első órában, tehát este 6 óráig tilos a népszavazás eredményére vonatkozó hír, becslés, vélemény közzététele a sajtóban. Ezután is egészen 9 óráig csak a YSK által közölt információkat lehet nyilvánosságra hozni.

Az elnöki rendszer bevezetéséről döntő referendumon belföldön 55,3 millió, külföldön nem egészen 3 millió választásra jogosult török állampolgár adhatta le voksát.

A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén Törökországban megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át.

Tizennyolc olyan alkotmánymódosításról döntenek a választópolgárok, amelyeknek értelmében nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje az országban, a kormányfői tisztség meg is szűnne.

A referendumon 55,3 millió belföldön élő és nem egészen 3 millió külföldön élő török adhatja le voksát.

Recep Tayyip Erdogan török elnök célja évek óta a kormányzati berendezkedés megváltoztatása. Azt állítja, hogy ez nem az ő személyes céljait szolgálja, hanem az elnöki rendszer erősebbé és biztonságosabbá tenné országát.

A legutóbbi közvélemény-kutatások nagyrészt az alkotmánymódosítás mellett szavazók szűk, 51-52 százalékos győzelmét vetítik előre, köztük a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárthoz (CHP) közeli Gezici nevű cég is. Egyúttal van olyan felmérés, amely 60 százalék feletti eredményt jósol a támogató szavazatoknak.

(MTI nyomán)