A két évig tartó munkával összeállított program az SPD “menetrendje Németország jövőjéhez” – hangsúlyozta Martin Schulz pártelnök-kancellárjelölt a 6500 küldött és vendég részvételével tartott rendkívüli kongresszust záró beszédében.

“Nekünk van programunk, a többieknek nincs, és akinek nincs programja, annak mondanivalója sincs” – tette hozzá.

A program nem a szociáldemokratákról szól, hanem “a népünkről, a nemzetünkről és Európáról” – mondta Martin Schulz.

Kiemelte, hogy az SPD mindig is “az első sorban harcolt”, amikor meg kellett védeni a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás értékét, és most is ezt teszi, és “megőrzi Németország erejét, de mindig azzal a céllal, hogy erőssé tegye Európát”.

Európa az “eszköz, amellyel a globalizált világban civilizálni lehet az elszabadult erőket”, hogy a technológiai innováció és a gazdasági fejlődés társadalmi igazságosságot eredményezzen nemzeti, európai és globális szinten – mondta Martin Schulz.

Az SPD a programja alapján a migráció területén továbbra is azt a régi törekvését hangsúlyozza, hogy szét kell választani a menekültügyet és a gazdasági bevándorlást egy kanadai mintájú bevándorlási törvény révén. Az elképzelés szerint Németország így nem passzívan elviselné, hanem a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően szabályozná az EU-n kívülről érkező munkavállalók bevándorlását, a menekültügyben pedig az EU-s együttműködést és a menekülésre késztető okok megszüntetését helyezné a középpontba.

A külpolitikában az EU megerősítését, az integráció elmélyítését sürgetik. Támogatják Emmanuel Macron francia államfő elképzelését a közös euróövezeti költségvetés és kormányzat kialakításáról.

A védelempolitikában azt az álláspontot képviselik, miszerint félreértés, hogy a NATO-tagországoknak a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre kell emelniük védelmi kiadásaikat. Ez csupán irányadó érték, amelyet közelíteni kell, és nem szabad egyoldalúan a kiadásokra összepontosítani. A konfliktusok megelőzése, illetve a konfliktusok elszenvedőinek támogatása és a konfliktusok utáni rendezés legalább annyira fontos, mint a védelmi képességek fejlesztése, és ezt mind figyelembe kell venni a kiadások számbavételénél – vallják a német szociáldemokraták.

Az SPD az állami beruházások nagyszabású élénkítését irányozza elő programjában, amely szerint mindenekelőtt az oktatási és a közlekedési rendszer, valamint a szélessávú internet infrastruktúrájának modernizációjára, illetve kiépítésére kell több közpénzt fordítani, és el kell érni, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított állami és magánforrások összege 2025-re elérje a GDP 3,5 százalékát.

Az SPD a közbiztonságra és a terror elleni harcra is többet költene, tervezik a többi között 15 ezer új állás létrehozását a rendőri szerveknél.

Választási győzelme esetére az alacsony és a közepes jövedelemmel rendelkező rétegek közterheinek csökkentését ígéri, és azt is, hogy egyenlően adóztatják a munkából és a tőkéből származó jövedelmet.

A szociális rendszerben a többi között ígérik egy új típusú munkanélküli segély bevezetését, amelyet a továbbképzésben vagy átképzésben részt vevő állástalanok kaphatnak. A nyugdíjrendszerben a legfőbb ígéret a nyugdíjszínvonal (a 45 évi járulékfizetés után az állami nyugdíjrendszerből járó ellátás átlagos összege az átlagkeresethez viszonyítva) és a nyugdíjkorhatár stabilizálása a jelenlegi 47,9 százalékos szinten, illetve a fokozatosan – az először az 1964-es születésűeknél – elérendő 67 évnél.

A német szociáldemokraták a családpolitikában kiállnak homokosok házasságának bevezetése mellett, elhatározták, hogy nem lépnek kormányra, ha a kormányprogram nem rögzíti a házasság intézményének megnyitását az azonos nemű "párok" előtt.

Martin Schulz a programot ismertető beszédében kiemelte, hogy az SPD a politika tartalmi elemeit akarja a választási kampány középpontjába helyezni, szemben az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel, amelynek nincs programja és el akarja kerülni a vitát Németország jövőjéről. Ezzel azt akarják elérni, hogy minél alacsonyabb legyen a választási részvétel, mert az nekik használ. Ezt “berlini körökben aszimmetrikus demobilizációnak” – az ellenfél szavazótáborának távolmaradására irányuló törekvésnek – nevezik, holott valójában “merénylet a demokrácia ellen” – mondta az SPD vezetője.

Megjegyzését a CDU/CSU részéről visszautasították. Martin Schulz szavai azt jelentik, hogy az SPD a felméréseket látva “kétségbeesetten” kampányol – írta a Twitteren Peter Tauber, a CDU főtitkára. Andreas Scheuer, a bajor testvérpárt, a CSU főtitkára szerint a szociáldemokraták azért bírálják alaptalanul Angela Merkelt, mert “tanácstalanok”, nem találnak eszközt támogatottságuk zuhanásának megállítására.

Az SPD vasárnap ismertetett közvélemény-kutatás adatok szerint 24 százalékon áll, elmaradva a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 25,7 százaléktól. A CDU/CSU 39 százalékon áll, megközelítve a 2013-ban elért 41,5 százalékot.

A február-márciusi időszakban még fej-fej mellett állt az SPD és a CDU/CSU. A Bundestag-választást 13 hét múlva, szeptember 24-én tartják.

Gerhard Schröder volt kancellár a dortmundi kongresszuson elmondott beszédében felidézte a 2005-ös kampányt, amelyben az SPD a vezetésével néhány hét alatt csaknem 20 százalékpontos hátrányt dolgozott le. Meg lehet fordítani a közhangulatot és meg lehet nyerni a választást, “még nem dőlt el semmi” – hangoztatta Gerhard Schröder.

(MTI nyomán)