Katalánok és baszkok kölcsönösen támogatják egymás minél nagyobb autonómiára irányuló, sőt függetlenségi törekvéseit. A madridi alkotmánybíróság már előre érvénytelennek nyilvánította a katalán kormány által október 1-jére kiírt függetlenségi népszavazást. Az alkotmánybíróság döntése ellen tüntettek Baszkföld fővárosa, Bilbao utcáin.
Spanyolországban két olyan kisebbség van, amelyeknek erősek a függetlenségi törekvései: a katalánok és a baszkok. Baszkföldön sokáig az ETA szeparatista terrorszervezet fegyveres akciókkal és merényletekkel akarta elérni a függetlenséget. 2017 márciusában a hosszú ideje már passzív ETA végleg felszámolta utolsó titkos fegyverraktárait, és bejelentette megszűnését. Baszkföld mint Spanyolország egyik régiója széleskörű autonómiát élvez, de a baszkok közül sokan gondolják, hogy szeretnének elszakadni Spanyolországtól egyrészt nemzeti büszkeségből, másrészt gazdasági okokból, mert fejlett iparú, gazdag országrészről van szó.
Katalónia szintén széleskörű autonómiát kapott, de újra és újra előkerül az önálló katalán állam megteremtésének kérdése. A katalán kormány október 1-jére népszavazást hirdetett meg a függetlenségről, és az összes madridi hatóság tiltakozása ellenére kitart szándéka mellett. A baszkok nem élnek egy tömbben (még Franciaországban is él belőlük negyedmillió), ezért valószínűtlen, hogy sikeres lehetne számukra egy függetlenségi népszavazás. Ennek ellenére kiállnak a katalánok próbálkozása mellett.
A Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazás támogatói nagy tömegben tüntettek Bilbaóban. A demonstráció résztvevői a spanyol alkotmánybíróság döntése ellen tiltakoznak, amellyel felfüggesztették a Spanyolországtól való elszakadásról szóló október 1-jére kiírt katalán függetlenségi népszavazást. A katalán kormány annak ellenére készül a népszavazás megrendezésére, hogy a spanyol alkotmánybíróság korábban minden erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánított.
(MTI)
