Az incidens Prágában történt. Milos Zeman testőrsége azonnal lefogta a Femen "nőjogi" szervezet aktivistáját, az elnököt pedig kikísérte a szavazóhelyiségből - jelentette a közszolgálati cseh hírtelevízió.

A felforgató nőszemély az újságírók között bújt meg. Amikor az államfő felesége kíséretében belépett a választási helyiségbe, az "ukrán" nő levetette az ingét, és kiabálva Zemanra akarta vetni magát. A testőrök ezt megakadályozták, és az aktivistát a földre teperték. A néger meztelen felsőtestére "Zeman, Putin's slut" - Zeman Putyin szajhája - szavak voltak festve. Az aktivista ezt a jelmondatot kiabálta akkor is, amikor Zemanra akart támadni.

 

A cseh államfőnek nem történt semmi baja, de nagyon zavarodottnak tűnt - láthatóan rosszul lett. A testőrök kísérték ki.

Zeman újságírók előtt azt mondta, hogy a támadás által"megtisztelve érzi magát", hiszen a Femen-aktivisták már a pápát is megpróbálták megtámadni. "Úgy vélem, jó társaságba kerültem" - jegyezte meg az elnök.

A cseh hírügynökség szerint a Femen weboldalán megerősítette, hogy a támadó nő a mozgalom aktivistája. Állítólag ezzel akarták a közvélemény tudomására hozni, hogy a cseh államfő az orosz elnök, Vlagyimir Putyin embere. A Femen szerint a csehek hibát követnek el, ha az "örökösen részeg Zemanra" szavaznak, s ezzel lényegében "annak futtatóját", Putyint is támogatják. A Femen szerint Zeman "a kremli bordélyház legszebb képviselője", s olyan emberekkel állhat egy sorban, mint Silvio Berliusconi volt olasz kormányfő vagy Donald Trump amerikai elnök.

Az őrizetbe vett felforgatót a cseh rendőrség is ukrán állampolgárnak minősítette.

Milos Zeman később visszatért a terembe, és leadta szavazatát.

(MTI - Origó - Twitter nyomán)

Az ország legmagasabb alkotmányos tisztségért kilenc jelölt versenyez. Milos Zeman jelenlegi elnökön kívül a többiek döntően a vállalkozói, tudományos és a kulturális szférában tevékenykedtek. Az első fordulóban a győzelemhez a leadott szavazatok több mint ötven százalékát kell megszerezni, ami tekintettel a jelöltek nagy számára nem tűnik reálisnak. Ha senki sem szerez több mint ötven százalékot, két hét múlva második fordulót tartanak, amelybe az első forduló két legsikeresebb jelöltje jut. A végső győztes az lesz, aki a második fordulóban több szavazatot kap.

A közvetlen elnökválasztást, hosszú viták után 2013-ban vezették be Csehországban. Korábban az államfőt a parlament két háza választotta meg közös ülésen. Öt éve Milos Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg jobboldali politikussal szemben. A 73 éves Milos Zeman most is indul, meg akarja védeni bársonyszékét, s ezúttal is, akárcsak 2013-ban, nyolc ellenfele van.

A közvélemény-kutató intézetek és a prágai sajtó gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a választás első körét Milos Zeman jelenlegi államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot, így második választási fordulót kell tartani. Helyi megfigyelők szerin Zeman mellett leginkább Jirí Drahost, a cseh tudományos akadémia volt elnökét, vagy Michal Horácek vállalkozót, dalszerzőt várja a második körbe, amelyre január 26-án és 27-én kerül sor. Zeman támogatottsága az első forduló előtt 40-45 százalék, Drahosé 35-40 százalék, míg Horáceké 10-20 százalék között mozog.

A további hat jelölt mért támogatottsága minden esetben tíz százalék alatt maradt. Közülük a legismertebb Miroslav Topolánek, volt polgári demokrata miniszterelnök, akihez nevéhez azonban számos korrupciós botrány fűződik, így mai népszerűsége alacsony.

Míg az első forduló esélyese Milos Zeman, a második forduló eredménye teljesen nyitott, s nem kizárt, hogy ha a Zeman elleni tábor összefog, közös erővel legyőzheti a jelenlegi államfőt. A STEM/MARK közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a Zeman-Drahos párharcban a második fordulóban Zemant a megkérdezettek 42 százaléka, míg Drahost 48 százalék választaná, tehát Drahos lehetne az új államfő. Mindezek ellenére a prágai sajtó általában Milos Zemant tartja az államfőválasztás mérsékelt esélyesének.

A választási részvételt 60 százalék felettire várják a felmérések. Cseh politikai és társadalmi körökben erősen megoszlanak a vélemények, hogy helyes volt-e a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Erről gyakorlatilag az 1989-es rendszerváltás óta vita folyik. A pártoknak nyilvánvalóan jobban tetszett a parlamenti államfőválasztás, mert nagyobb volt a lehetőség a kulisszák mögötti megegyezésekre, alkukra.

Miután azonban a parlamenti államfőválasztások a rendszerváltás után sorozatosan botrányos eseményeket produkáltak, a társadalmi nyomás is kikényszerítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését. A jelöltek - és több esetben önjelöltek - sora elég hosszú és színes volt, de nem mindenki tudta teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, ami 50 ezer választói aláírás vagy a képviselők, illetve szenátorok egy csoportjának a támogatása volt.

(MTI)