2018. január 24., szerda, Timót, Surány napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
12:09 Orbán hozhatta össze Tiborczot Simicskával11:32 Volner: Orbán távol fogja tartani magát a rendkívüli üléstől11:28 Magas importvámokról rendelkezett Trump10:55 Itt az Orbán-kormány valódi migránsprogramja10:10 Az indiai oktatási miniszter megdöntötte az evolúció mítoszát: "senki nem látott még majmot emberré változni"09:44 Tízmilliós értékű gitárokat loptak el - majd akarták eladni a jogos tulajdonosnak09:30 Lakatos Krisztofer kereket oldott09:23 Moszkva betiltotta a Sztálin halála című filmet, mert "befeketíti a fasizmust legyőző polgáraik emlékét"08:58 Február közepén indul az eddiginél is durvább Fidesz-kampány08:38 "Mindannyian mások vagyunk", "Egy új élet kezdete" - így pénzeli a kormány a sáskatenyésztő "civileket"08:03 Zeman újra Babist nevezi ki kormányfőnek07:35 Miközben itthon megy a soroscivilezés, Brüsszelben a velük való együttműködést támogatják a fideszesek07:01 Trump állami látogatásra hívta meg Macront06:49 Oroszország saját űrállomást szeretne22:08 Egyiptomban gondoskodnak arról, hogy ne legyen kihívója az államfőnek
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

A cseh államfőre támadt egy magamutogató Femen-ribanc - az "ukrán" hisztérika szerint Zeman Putyin kurvája

A cseh államfőre támadt egy magamutogató Femen-ribanc, amikor pénteken délután Prágában le akarta adni voksát az elnökválasztáson.
Az incidens Prágában történt. Milos Zeman testőrsége azonnal lefogta a Femen "nőjogi" szervezet aktivistáját, az elnököt pedig kikísérte a szavazóhelyiségből - jelentette a közszolgálati cseh hírtelevízió.
Zoom
A felforgató nőszemély az újságírók között bújt meg. Amikor az államfő felesége kíséretében belépett a választási helyiségbe, az "ukrán" nő levetette az ingét, és kiabálva Zemanra akarta vetni magát. A testőrök ezt megakadályozták, és az aktivistát a földre teperték. A néger meztelen felsőtestére "Zeman, Putin's slut" - Zeman Putyin szajhája - szavak voltak festve. Az aktivista ezt a jelmondatot kiabálta akkor is, amikor Zemanra akart támadni.
 
A cseh államfőnek nem történt semmi baja, de nagyon zavarodottnak tűnt - láthatóan rosszul lett. A testőrök kísérték ki.
Zeman újságírók előtt azt mondta, hogy a támadás által"megtisztelve érzi magát", hiszen a Femen-aktivisták már a pápát is megpróbálták megtámadni. "Úgy vélem, jó társaságba kerültem" - jegyezte meg az elnök.
Zoom
Angelina Diash, az "ukrán" Femen-aktivista
A cseh hírügynökség szerint a Femen weboldalán megerősítette, hogy a támadó nő a mozgalom aktivistája. Állítólag ezzel akarták a közvélemény tudomására hozni, hogy a cseh államfő az orosz elnök, Vlagyimir Putyin embere. A Femen szerint a csehek hibát követnek el, ha az "örökösen részeg Zemanra" szavaznak, s ezzel lényegében "annak futtatóját", Putyint is támogatják. A Femen szerint Zeman "a kremli bordélyház legszebb képviselője", s olyan emberekkel állhat egy sorban, mint Silvio Berliusconi volt olasz kormányfő vagy Donald Trump amerikai elnök.
Az őrizetbe vett felforgatót a cseh rendőrség is ukrán állampolgárnak minősítette.
Milos Zeman később visszatért a terembe, és leadta szavazatát.
(MTI - Origó - Twitter nyomán)
Korábban írtuk: Államfőválasztás kezdődött Csehországban - a voksolás két napig tart
Államfőválasztás kezdődött pénteken Csehországban. A voksolás két napig tart. A választási helységek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton reggel nyolctól délután kettőig lesznek nyitva.
Az ország legmagasabb alkotmányos tisztségért kilenc jelölt versenyez. Milos Zeman jelenlegi elnökön kívül a többiek döntően a vállalkozói, tudományos és a kulturális szférában tevékenykedtek. Az első fordulóban a győzelemhez a leadott szavazatok több mint ötven százalékát kell megszerezni, ami tekintettel a jelöltek nagy számára nem tűnik reálisnak. Ha senki sem szerez több mint ötven százalékot, két hét múlva második fordulót tartanak, amelybe az első forduló két legsikeresebb jelöltje jut. A végső győztes az lesz, aki a második fordulóban több szavazatot kap.
A közvetlen elnökválasztást, hosszú viták után 2013-ban vezették be Csehországban. Korábban az államfőt a parlament két háza választotta meg közös ülésen. Öt éve Milos Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg jobboldali politikussal szemben. A 73 éves Milos Zeman most is indul, meg akarja védeni bársonyszékét, s ezúttal is, akárcsak 2013-ban, nyolc ellenfele van.
A közvélemény-kutató intézetek és a prágai sajtó gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a választás első körét Milos Zeman jelenlegi államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot, így második választási fordulót kell tartani. Helyi megfigyelők szerin Zeman mellett leginkább Jirí Drahost, a cseh tudományos akadémia volt elnökét, vagy Michal Horácek vállalkozót, dalszerzőt várja a második körbe, amelyre január 26-án és 27-én kerül sor. Zeman támogatottsága az első forduló előtt 40-45 százalék, Drahosé 35-40 százalék, míg Horáceké 10-20 százalék között mozog.
A további hat jelölt mért támogatottsága minden esetben tíz százalék alatt maradt. Közülük a legismertebb Miroslav Topolánek, volt polgári demokrata miniszterelnök, akihez nevéhez azonban számos korrupciós botrány fűződik, így mai népszerűsége alacsony.
Míg az első forduló esélyese Milos Zeman, a második forduló eredménye teljesen nyitott, s nem kizárt, hogy ha a Zeman elleni tábor összefog, közös erővel legyőzheti a jelenlegi államfőt. A STEM/MARK közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a Zeman-Drahos párharcban a második fordulóban Zemant a megkérdezettek 42 százaléka, míg Drahost 48 százalék választaná, tehát Drahos lehetne az új államfő. Mindezek ellenére a prágai sajtó általában Milos Zemant tartja az államfőválasztás mérsékelt esélyesének.
A választási részvételt 60 százalék felettire várják a felmérések. Cseh politikai és társadalmi körökben erősen megoszlanak a vélemények, hogy helyes volt-e a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Erről gyakorlatilag az 1989-es rendszerváltás óta vita folyik. A pártoknak nyilvánvalóan jobban tetszett a parlamenti államfőválasztás, mert nagyobb volt a lehetőség a kulisszák mögötti megegyezésekre, alkukra.
Miután azonban a parlamenti államfőválasztások a rendszerváltás után sorozatosan botrányos eseményeket produkáltak, a társadalmi nyomás is kikényszerítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését. A jelöltek - és több esetben önjelöltek - sora elég hosszú és színes volt, de nem mindenki tudta teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, ami 50 ezer választói aláírás vagy a képviselők, illetve szenátorok egy csoportjának a támogatása volt.
(MTI)



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready