A Meta felhagy "tényellenőrzési" programjával a hozzá tartozó közösségimédia-felületeken, és enyhít a vélemények szabad kifejtésének korlátain - jelentette be Mark Zuckerberg, a technológiai óriáscég tulajdonos-elnöke kedden.
Zoom
Ez lehet a tavaly novemberi találkozó egyik eredménye - kérdés, mit jelent majd a gyakorlatban
Az üzletember egy videóban közölte, hogy a továbbiakban nem veszik igénybe külsős úgynevezett "tényellenőrök" (fact checkers) munkáját, hanem az X közösségi oldalon alkalmazott "közösségi bejegyzések" (community notes) módszerére térnek át, aminek lényege, hogy maguk a felhasználók jelezhetik, ha egy-egy megjelent tartalmat kifogásolnak.
"Visszatérünk gyökereinkhez, a hibák csökkentésére összpontosítunk, egyszerűsítjük működési politikáinkat, és helyreállítjuk a véleménykifejtés szabadságát felületeinken" - fogalmazott a Facebook alapítója, a Meta tulajdonos-elnöke. A cég a Facebook mellett az Instagram és más közösségi platformok tulajdonosa is.
A Meta a 2016-os amerikai elnökválasztást követően indította el úgynevezett tényellenőrzési programját, amelyben külsősöket alkalmaztak a platformokon megjelent tartalmak kezelésére. Az eljárást komoly viták kísérték, és számos alkalommal érte a közösségi médiumot az a kritika, hogy politikai nyomásra cselekedett, az általa alkalmazott "tényellenőrzés" pedig szelektív, és jórészt a konzervatív vélemények lehalkítására szolgál. A cég vezetői a közelmúltban elismerték, hogy törekvésük "túlságosan messzire ment".
Joel Kaplan, a Meta globális igazgatója a Fox News Digitalnak adott interjúban felidézte, hogy független, külső szereplőkhöz fordultak a tényellenőri program keretében, de kiderült, túl sok a politikai elfogultság abban, hogy mely tartalmakat választanak ki "tényellenőrzésre", és nem minden tartalomra vonatkozik a figyelem.
Elmondta, ahelyett, hogy "úgynevezett szakértőkhöz" fordulnának, a jövőben a közösségre támaszkodnak, arra, hogy a felhasználók maguk tehetnek saját megállapításokat arra, amit olvasnak.
Joel Kaplan arról is beszámolt, hogy módosítanak a Meta belső tartalommoderáló előírásain is, különös tekintettel azokra a szabályokra, amelyekről úgy érzik, "túlságosan megszorítók, és nem engednek elegendő párbeszédet olyan érzékeny témákról, mint a bevándorlás, a transzneműség és a gender".
"Biztosítani akarjuk, hogy a párbeszéd szabadon, a cenzúrától való félelem nélkül történhessen a felületen" - tette hozzá a Meta globális igazgatója.
Kaplan a Trump-adminisztráció közelgő hivatalba lépését igazi lehetőségnek nevezte a változtatások megtételére, mert egy "olyan adminisztráció lép hivatalba, amelytől mi sem áll távolabb, mint hogy vállalkozásokra nyomást gyakoroljon a cenzúra érdekében, és, amely óriási támogatója a szólás szabadságának".
A közösségi tartalomellenőrzésre először a Meta egyesült államokbeli felületein térnek át.
Frissítés: máris visítanak a cenzúraimádó libsik Németországban
A brazil kormány és két német párt bírálta kedden Mark Zuckerberget, a Meta technológiai óriáskonszern vezetőjét amiatt, hogy aznapi bejelentése szerint közösségimédia-platformjain a cég "a szólásszabadság helyreállítása érdekében" felhagy tényellenőrző programjával.
A brazil kormány médiapolitikáért felelős tagja azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök érdekeit szolgálja ezzel. "Ez a bejelentés ízelítő a Trump-kormányhoz, világossá teszi a Meta és az amerikai kormány között alakuló szövetséget az Európai Unió, Brazília és több más olyan ország ellen, amelyek védeni szeretnék az emberek jogait az interneten, és amelyek támogatják a cenzúrát" - tette hozzá Joao Brant.
Az X platform működését a brazil legfelsőbb bíróság tavaly 40 napra felfüggesztette a bírósági végzések figyelmen kívül hagyása miatt. Zuckerberg keddi bejelentésében bírálta is a brazil legfelsőbb bíróságot emiatt, "titkos bíróságnak" nevezte. Brant viszont ezt a minősítést nevezte súlyosnak.
Luiz Inacio Lula da Silva baloldali brazil elnök kormányának minisztere amiatt is bírálta Zuckerberget, hogy a Meta az X-en alkalmazott "közösségi bejegyzések" (community notes) módszerére térne át, aminek lényege, hogy maguk a felhasználók jelezhetik, ha egy-egy megjelent tartalmat kifogásolnak. Brant szerint ez "a szélsőjobboldali aktivizmusnak kedvezne", valamint gyengítené az olyan nemzetközi szervezetek erőfeszítéseit, mint az ENSZ, az UNESCO, a G20-as országcsoport, az OECD az információk hitelességének előmozdítása érdekében.
Zuckerberg bejelentését üdvözölte viszont a korábbi, jobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro tábora. "Elkezdődött a Trump-hatás, és folytatódni is fog, a baloldal pedig vereséget fog szenvedni!" - jelentette ki az X-en Eduardo Bolsonaro parlamenti képviselő, a volt elnök fia.
"Riasztónak" nevezte a Meta tervét a szabályok lazítására a német Szociáldemokrata Párt főtitkára. "A tényellenőrzők leépítése, miközben terjednek az álhírek és a dezinformáció, játék a tűzzel, mivel az álhírek nem a szabad véleménynyilvánítást jelentik, hanem tudatos támadást demokráciánk ellen" - mondta Matthias Miersch a dpa német hírügynökségnek. Úgy tűnik, hogy Mark Zuckerberg konszernvezető Elon Muskéhoz vagy Donald Trumpéhoz hasonló irányt vett - tette hozzá a politikus. Felszólította az Európai Bizottságot, hogy szigorúan tartassa be a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokat.
Bírálta a Meta lépését Robert Habeck német alkancellár, a Zöldek kancellárjelöltje is. "A szabadság nem jelenti a szabályok teljes hiányát, és ez érvényes az együttélésben, a demokráciában, és érvényesnek kell lennie a virtuális térben is. Tévedés azt hinni, hogy több a szabadság, ha mindent szabad" - mondta a politikus kedden egy hamburgi választási rendezvényen.
(MTI)