Volker Türk Genfben leszögezte: nem szabad, hogy az erőszak legyen a világban dúló konfliktusok megoldásának eszköze, illetve figyelmeztetett arra, hogy a válságok "emberi jogi pusztaságot" eredményeznek, hozzátéve, hogy 2010 óta a világ dúló fegyveres konfliktusok száma csaknem a kétszeresére nőtt.

Mint mondta, az erőszak nem válhat rendező elvvé a világban, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy sok vezető nem tesz semmit ennek megállítására.

"Ehelyett néhányuk éppen a biztonságunk érdekében létrehozott intézményeket támadja, például az ENSZ-t" - figyelmeztetett.

"A világ nem nézheti tétlenül, amint a nemzetközi humanitárius és emberi jogok építményét a szemünk előtt bontják le" - jelentette ki a főbiztos.

Beszédében kitért Iránra is, mély aggodalmát fejezve ki egy esetleges katonai akció miatt, amely, mint hangsúlyozta, nemcsak a síita államban élő civileket sodorná veszélybe, de az egész régióra hatással lenne, és reményét fejezte ki, hogy "a józan ész győzedelmeskedni fog".

Az Iránban zajló kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban figyelmeztetett, hogy a jelentések szerint a megmozdulások miatt már legkevesebb nyolc embert, köztük két gyermeket ítéltek halálra az iráni hatóságok, és további 30 emberre várhat hasonló ítélet. Felszólította Iránt a halálbüntetés felfüggesztésére.

Türk a nők jogaira világszerte leselkedő veszélyekről is beszélt, kiemelve a nőgyilkosságok emelkedő számát és a szexuális bántalmazásokat, példaként említve a közelmúltban nyilvánosságra hozott Epstein-aktákat.

"A nők elleni erőszak globális vészhelyzet: 2024-ben körülbelül 50 ezer nőt és lánygyermeket öltek meg, többségüket a saját családja" - jelentette ki.

Afganisztánnal kapcsolatban felhívta a figyelmet a tálibok nemrég elfogadott törvénykönyvére, amely "testi fenyítést szab ki több kihágás esetén, valamint törvényesíti a nők és gyermekek elleni erőszakot, és növeli azon törvénysértések számát, amelyekért halálbüntetést is ki lehet szabni". Figyelmeztetett továbbá arra, hogy az új jogszabályok egyebek között büntethetővé teszik a vezetők bírálatát.

A Pakisztán és Afganisztán között a napokban ismét fellángoló összecsapásokkal összefüggésben Türk a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a harcoknak civilek is áldozatul esnek.

Beszédében emellett felhívta a figyelmet egyebek között az ukrajnai energetikai infrastruktúrát érő orosz támadásokra is, amelyek következtében a civil lakosság több helyen áram és fűtés nélkül maradt.

Izraelt azért bírálta, mert "folytatja annexiós politikáját, amellyel megsérti mind a nemzetközi jogot, mind a palesztin nép önrendelkezéshez való jogát".

Kitért a hosszú ideje tartó jemeni polgárháborúra is, amelynek következtében, mint mondta, milliók maradtak fedél nélkül, illetve emlékeztetett arra, hogy a jemeni húszi lázadók még mindig fogva tartják az ENSZ több munkatársát.

A lejárt hatályú, az atomfegyverek szabályozását biztosító amerikai-orosz Új START egyezménnyel kapcsolatban a főbiztos aggodalmát fejezte ki, hogy megállapodás híján "nem lesz felső korlátja" az amerikai és az orosz nukleáris arzenálnak.

Európára kitérve Türk a menekültek és migránsok jogvédelmét hangoztatta, köztük az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogot. Szót emelt a roma kisebbség hátrányos megkülönböztetése ellen, valamint aggasztó tendenciának nevezte, hogy "Magyarországon és Törökországban támadások érik az LMBTQ-közösséghez tartozók jogaiért dolgozókat".

(MTI)