Jóváhagyta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azokat a törvénymódosításokat, amelyek büntetőjogi felelősséget állapítanak meg a szovjet nép ellen elkövetett népirtás bűnének tagadásáért, illetve a genocídium áldozatai emlékműveinek meggyalázásáért; a jogszabályok megsértőire öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Az eredeti módosítási javaslatokat február 2-án terjesztette elő a kormánypárt, az Egységes Oroszország képviselőcsoportja Olga Zanko vezetésével. Ezek értelmében az orosz büntető törvénykönyvnek a "nácizmus rehabilitációjának retorziójáról" rendelkező cikkébe fel kellett venni a "szovjet nép elleni népirtás áldozatai emlékének megsértése" és a "népirtás tagadása" rendelkezést.
Az említett cikk büntetést ír elő a nürnbergi törvényszék ítéleteinek elutasításáért, a "náci bűncselekmények helyesléséért" és a Szovjetunió második világháború alatti tevékenységről szóló "hamis információk" nyilvános terjesztéséért. A magyarázó jegyzetben a képviselők rámutattak, hogy a nürnbergi törvényszék ítéletében nem szerepel a "genocídium" kifejezés. Ez azt jelenti, hogy a "szovjet nép ellen elkövetett népirtást tagadó állampolgárokat" a büntető törvénykönyv akkor hatályos cikke alapján nem lehetett büntetni.
A módosítások a katonai sírok és emlékművek megsemmisítésének büntetéséről rendelkező cikket érintették, amelyet kiegészítettek a "genocídium áldozatainak emlékét megörökítő" emlékművek megrongálásáért és sírjaik meggyalázásáért való felelősségre vonással.
A kezdeményezés második olvasatban történő tárgyalása során Irina Jarovaja kormánypárti képviselő javasolta, hogy a törvénybe vegyék fel a "népirtás helyeslésének" büntetését is. A törvényjavaslatot harmadik olvasatban ebben a formában fogadták el március 24-én.
(MTI nyomán)
