Mi a közös a csehországi Rumburkban, Novy Borban és Varnsdorfban? Akik a kapcsolódó, legújabb cikkeinket (EZT és EZT) olvasták, tudják a választ: a cigánybűnözés.
A (rémisztő) helyzetet az alább olvasható, friss cikk is bemutatja. Kicsit polkorrekt az anyag, pl. szélsőjobbozik egy jót, de azt azért elismeri, hogy a cigányterrortól szenvedő helyiek megmentőként tekintenek a gaz nácikra. (Lásd: „a betiltott-újraszervezett, radikális jobboldali Munkáspárt aktivistái vitték a prímet, a helyiek lelkes asszisztálása mellett”.) Igen, a csehek ugyanúgy gyűlölik ezt a génhibás, gyilkos söpredéket, mint kivétel nélkül minden másik nép, és ezért sorakoznak fel a „gonosznácik” mellett. Talán nem egészen ok nélkül...
A teljes cikk:
A (rémisztő) helyzetet az alább olvasható, friss cikk is bemutatja. Kicsit polkorrekt az anyag, pl. szélsőjobbozik egy jót, de azt azért elismeri, hogy a cigányterrortól szenvedő helyiek megmentőként tekintenek a gaz nácikra. (Lásd: „a betiltott-újraszervezett, radikális jobboldali Munkáspárt aktivistái vitték a prímet, a helyiek lelkes asszisztálása mellett”.) Igen, a csehek ugyanúgy gyűlölik ezt a génhibás, gyilkos söpredéket, mint kivétel nélkül minden másik nép, és ezért sorakoznak fel a „gonosznácik” mellett. Talán nem egészen ok nélkül...
A teljes cikk:
Romakérdés, csehül
Hetek óta tartanak a demonstrációk Csehország északi csücskében a helyi romák ellen. A Németországba beékelődő Sluknovsko régióban augusztusban két, egymástól teljesen független, de egyaránt romák által elkövetett erőszakos bűncselekmény szította fel az indulatokat.
Novy Borban egy csoport egy játékterem három vendégét támadta meg kardokkal; Rumburkban pedig néhány fiatalt egy 20 fős társaság vert össze a helyi diszkó közelében.
A tüntetések azonban nem pusztán a kirívó incidensek miatt kezdődtek. A régióba, mely eleve magas munkanélküliséggel küzd, több száz roma érkezik évente az ország minden részéről. A polgármesterek egy része szervezett beköltöztetésekről beszél: az mindenesetre biztos, hogy a régióban, melynek városai ma is kisebbek, mint német lakosságuk 1945 utáni kitelepítése előtt, rendkívül alacsonyak az ingatlanárak. Nagy viszont a munkanélküliség, és ez a betelepülő romákra is vonatkozik. A közbiztonság pedig ezzel párhuzamosan romlóban van: Sluknovban például egy év alatt 250%-al nőtt a lopások száma.
A kezdetben békés hangvételű, civil tüntetésekre hamar rátelepedett a csehországi szélsőjobb. Az augusztus végi tüntetéssorozat esetében a kiküldött rohamrendőrök és a helyi szervezetek közös fellépése ugyan még többé-kevésbé meg tudta akadályozni a demonstrációk elfajulását, most szombaton a betelepülésekben szintén érintett Varnsdorfban már egyértelműen a betiltott-újraszervezett, radikális jobboldali Munkáspárt aktivistái vitték a prímet, a helyiek lelkes asszisztálása mellett.
Az önkormányzatok nagyrészt tehetetlenek. Bejelentett intézkedéseik – a rendőrség megerősítése, az utcai alkoholfogyasztás betiltása és hasonlók – maximum korlátozott tüneti kezelésre lesznek elegendőek, a konfliktus okainak feloldására aligha.
Egyáltalán nem véletlen, hogy a romák pont ebben a leszakadt, határ menti régióban jelentek meg. Eleve a társadalom perifériáján élő elemként indultak el korábbi lakhelyükről, ez pedig az új körülmények között sem változott. Sluknovsko 65 év alatt sem tudta teljesen kiheverni a kitelepítések és az izoláció sokkját. Az ilyen diszfunkcionális területekre – egykori bányavidékekre, a tanyavilágba, zsákfalvakba – pedig előbb-utóbb marginális közösségek, régiónkban elsősorban romák, költöznek.
A nehézségekkel küszködő régiók és integrálatlan csoportok kombinációja robbanékony elegyet hoz létre, melynek kezeléséhez a szélsőjobb láthatóan jobban ért, mint bárki más. (Kuruc.info: értene bárki más is, ha nem lenne megkötve a keze vagy nem lenne rajvédő. Százezres nagyságrendben Tent City / önellátó, tehát semmiképp nem luxusbörtön-férőhelyek; a törvények betartatása és a bűnözők fajtafüggetlen lesittelése stb. - ezzel kellene kezdeni, máris leállna a cigányság...) A fent látottakhoz hasonló tüneti kezelések képtelenek kellő egyensúlyt teremteni ezzel a kihívással szemben. Hirtelen születnek, az azonnali teljesítési kényszer terhe alatt, éppen ezért csak a felszínt, a látható jelenségeket próbálják feljavítani.
A helyi lakosság radikalizációjának tendenciáját nem lehet pusztán a romakérdés rendezésével megoldani: csupán a regionális felzárkóztatással közös romapolitika képezhet megfelelő ellensúlyt. Azt ugyanis, hogy mit jelent társadalmilag egy-egy késelés, mindig az adott közösség saját állapota határozza meg.
(új szó)
Hetek óta tartanak a demonstrációk Csehország északi csücskében a helyi romák ellen. A Németországba beékelődő Sluknovsko régióban augusztusban két, egymástól teljesen független, de egyaránt romák által elkövetett erőszakos bűncselekmény szította fel az indulatokat.
Novy Borban egy csoport egy játékterem három vendégét támadta meg kardokkal; Rumburkban pedig néhány fiatalt egy 20 fős társaság vert össze a helyi diszkó közelében.
A tüntetések azonban nem pusztán a kirívó incidensek miatt kezdődtek. A régióba, mely eleve magas munkanélküliséggel küzd, több száz roma érkezik évente az ország minden részéről. A polgármesterek egy része szervezett beköltöztetésekről beszél: az mindenesetre biztos, hogy a régióban, melynek városai ma is kisebbek, mint német lakosságuk 1945 utáni kitelepítése előtt, rendkívül alacsonyak az ingatlanárak. Nagy viszont a munkanélküliség, és ez a betelepülő romákra is vonatkozik. A közbiztonság pedig ezzel párhuzamosan romlóban van: Sluknovban például egy év alatt 250%-al nőtt a lopások száma.
A kezdetben békés hangvételű, civil tüntetésekre hamar rátelepedett a csehországi szélsőjobb. Az augusztus végi tüntetéssorozat esetében a kiküldött rohamrendőrök és a helyi szervezetek közös fellépése ugyan még többé-kevésbé meg tudta akadályozni a demonstrációk elfajulását, most szombaton a betelepülésekben szintén érintett Varnsdorfban már egyértelműen a betiltott-újraszervezett, radikális jobboldali Munkáspárt aktivistái vitték a prímet, a helyiek lelkes asszisztálása mellett.
Az önkormányzatok nagyrészt tehetetlenek. Bejelentett intézkedéseik – a rendőrség megerősítése, az utcai alkoholfogyasztás betiltása és hasonlók – maximum korlátozott tüneti kezelésre lesznek elegendőek, a konfliktus okainak feloldására aligha.
Egyáltalán nem véletlen, hogy a romák pont ebben a leszakadt, határ menti régióban jelentek meg. Eleve a társadalom perifériáján élő elemként indultak el korábbi lakhelyükről, ez pedig az új körülmények között sem változott. Sluknovsko 65 év alatt sem tudta teljesen kiheverni a kitelepítések és az izoláció sokkját. Az ilyen diszfunkcionális területekre – egykori bányavidékekre, a tanyavilágba, zsákfalvakba – pedig előbb-utóbb marginális közösségek, régiónkban elsősorban romák, költöznek.
A nehézségekkel küszködő régiók és integrálatlan csoportok kombinációja robbanékony elegyet hoz létre, melynek kezeléséhez a szélsőjobb láthatóan jobban ért, mint bárki más. (Kuruc.info: értene bárki más is, ha nem lenne megkötve a keze vagy nem lenne rajvédő. Százezres nagyságrendben Tent City / önellátó, tehát semmiképp nem luxusbörtön-férőhelyek; a törvények betartatása és a bűnözők fajtafüggetlen lesittelése stb. - ezzel kellene kezdeni, máris leállna a cigányság...) A fent látottakhoz hasonló tüneti kezelések képtelenek kellő egyensúlyt teremteni ezzel a kihívással szemben. Hirtelen születnek, az azonnali teljesítési kényszer terhe alatt, éppen ezért csak a felszínt, a látható jelenségeket próbálják feljavítani.
A helyi lakosság radikalizációjának tendenciáját nem lehet pusztán a romakérdés rendezésével megoldani: csupán a regionális felzárkóztatással közös romapolitika képezhet megfelelő ellensúlyt. Azt ugyanis, hogy mit jelent társadalmilag egy-egy késelés, mindig az adott közösség saját állapota határozza meg.
(új szó)
