Meggyőződésem, hogy magyarnak lenni elsősorban nem genetika. Bennem is van német, olasz, tót és morva. Mégis, a csángó hegedű hangjától „rogytam meg”, nem más nép hangszerétől.

Amikor a Varsói Szerződés majd’ negyed százada megszűnt, amit Antall József miniszterelnök szinte személyes érdemeként könyvelt el, méltán hihette a naiv magyar, hogy most kitör a világbéke. Fokozatosan hitette el velünk a média és a politikai osztály, hogy nem addig a’, mert az még nagyon is rendben van, hogy összeomlott a Szovjetunió, hogy kivonultak végre a ruszkik, hogy nem lesz többé testvéri segítségnyújtás, de az ördög nem alszik, lehetnek még most alig érzékelhető fenyegetések, legkivált a terrorizmus.

Naponta ismétlődő képsorok a híradásokban: afrikai és közel-keleti emberek tömegei lépnek be valamelyik európai állam területére. Hajón nyomorogva Líbiából Olaszországba vagy éppen gyalogosan Szerbiából Magyarországra. Ez az újkori népvándorlás egyre elképesztőbb méreteket ölt, s ahogy a menedéket kérők száma növekszik, úgy nő egyre inkább a gyanú az európai emberekben, hogy itt nem pusztán életüket mentő szerencsétlenek áradatáról, hanem egy új honfoglalásról lehet szó, ami néhány évtizeden belül végveszélybe sodorhatja kontinensünk társadalmát és kultúráját. Ki a felelős? Hogyan reagál az új helyzetre Európa? A Bar!kád ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Zala megyében egyelőre egy olyan település van, amelyet jobbikos polgármester vezet. A Zalaegerszeg és Nagykanizsa között fekvő Bánokszentgyörgy olyan problémákkal küzd, amelyek sok-sok települést érintenek országszerte, azonban Baumgartner László jóvoltából pozitív változások várnak a községre. Bánokszentgyörgy egykor rendőrként dolgozó polgármestere szerint az ország lejtmenetének megállításához radikális változásra van szükség, s ezt a szemléletet szeretné érvényre juttatni a település első embereként is. A radikális változás már a választás másnapján megkezdődött, amikor az egyik háznál egy csapásra elhalkult az addigi hangos dáridó.

Közeledünk a vörösiszap-katasztrófa ötéves fordulójához, azonban a bíróság még az elsőfokú ítéletet sem mondta ki, egyelőre senkit nem ítéltek el az ügyben. A Bar!kád egy cikksorozatban jár utána a történteknek. Kozéky László fizikus segítségével azt próbáljuk kideríteni, hogy mi vezethetett a tragikus eseményig. A szakember már évek óta tanulmányozza a körülményeket, hiszen a korábban a Jobbik által felállított vörösiszap-bizottság szakértője volt.

Népszavazásra készülnek a főváros XII. kerületében. A Hegyvidéken élők Budapest egyik legértékesebb és legszebb területének számító Normafa és környékének jövőjéről dönthetnek május 17-én. A Jobbik a nemmel történő szavazásra bátorítja az embereket, mivel attól tart a fideszes kétharmad által a Parlamentben elfogadott Normafa-törvény alapján, hogy jelentős, köz- helyett magánérdeket szolgáló építkezések lehetnek a természetvédelmi területen. Egy héttel a népszavazás előtt összeállt a Fidesz–MSZP–Együtt-koalíció.

Internetadó helyett az internet áfájának csökkentését lebegtette meg a Fidesz-közeli napilap, a Napi Gazdaság. Ám a tervezet uniós szabályokkal ütközik. A Jobbik szerint fontosabb az ingyenes alapszintű internet, de ha már adócsökkentés, akkor legyen a lehető legalacsonyabb az áfa!

Az úgynevezett trafiktörvény életbe lépése, a nemzeti dohányboltok nyitása után majd’ két évvel sem beszélhetünk a rendszer olajozott működéséről. Addig, amíg a koncessziók ésszerűtlen és kormányközeli csókosoknak való leosztásáról, a kis trafikokat évtizedekig üzemeltető vállalkozók csődjéről vagy a Continental Dohányipari Csoport vezetői és egyes kormánytagok jó viszonyáról volt szó, a téma megmaradhatott a politikai adok-kapok szintjén. Ám az egyre gyakoribb – és áprilisban már emberéletet is követelő – rablások a trafiktémát kiemelték a politika virtuális valóságából. A statisztikák szerint ráadásul a törvény indoklásában foglaltak sem érték el a céljukat: az egészségvédelem jegyében nagyon kevesen szoktak le a dohányzásról.

Múlt hét csütörtökön az Egyesült Királyságban parlamenti választásokat tartottak. Az előzetes várakozások alapján mindenki egy rendkívül szoros küzdelmet várt a kormányzó konzervatívok és az ellenzéki Munkáspárt között. De a valóság végül rácáfolt minden elemzőre és közvélemény-kutatóra egyaránt, miután a Konzervatív Párt David Cameron vezetésével váratlanul nagy győzelmet aratva megszerezte az abszolút többséget a Westminsterben.

Annak ellenére, hogy ma úgy tűnik, a két ország nem egy pályán játszik, szerintem a közös jövőnk sok lehetőséget rejt magában. A közös történelem, a közös szabadságküzdelmek fontos kapcsot jelentenek nemzeteink között. Ezt a lengyelek is szeretik hangoztatni, ez nem magyar önáltatás – nyilatkozta a Bar!kádnak Mitrovits Miklós. A történész, polonista szerint az ukrán válságot a lengyelek egyértelműen másképpen ítélik meg, mint Magyarországon a többség, s úgy látja, ami keleti szomszédunkban zajlik, jóval régebbi történet annál, mint hogy egyszerűen be lehessen sorolni az amerikai–orosz geopolitikai vetélkedések sorába.

Erdélyi vármustráink során már hozzászoktunk ahhoz, hogy gyakran csak térdig érő romokat találunk vagy esetleg azt sem. Főként akkor jár így az utazó, ha Orbán Balázs lelket hevítő sorait olvasva indul egy-egy vár felkeresésére – csakhogy a „legnagyobb székely” kora óta lassan eltelt 150 esztendő, így már az sincs nagyon meg, amit a Habsburgok meghagytak az utókornak várrobbantgatásaik után. Nos, hát ezért is volt meglepő meglátni Léta várát, vagy ahogyan errefelé nevezik, a Géczi-várat a Gyalui-havasok egyik keleti ormán.