 Buzánszky Jenő |
A Prima Primissima díjat a sport kategóriában megérdemelten elnyert, a 86. életévében levő Buzánszky Jenő a díjátadás utáni rövid köszönő beszédében a fényes előadóterem dobogóján olyasmiket mondott, amihez nem szokott hozzá, s amit nem is szível a budapesti posztkommunista „úri” osztály siserahada.
Előbb keresetlen szavakkal szólt a magyarság és a haza iránti szeretetről, majd elmondta Pap-Váry Elemérné manapság is nagyon időszerű Hitvallásának kezdő és egyben lezáró szakát, amelyet szüleink korosztályának magyarjai még minden reggel elmondtak az iskolában: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában / Hiszek egy isteni örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában./
 Buzánszky Jenő a gyimesbükki ezeréves határon |
Jenő bácsit ismerve tudjuk, hogy a Magyar Hiszekegy örök értékű sorait a maga hitvallásaként is azért mondta el az Ország Házában a határon túli és belüli magyarok megnyomorítására, elnémítására törvényeket hozó politikusok, a magyarságot mocskoló újságírók, a nemzetet kirabló, az 1956-os forradalom hőseit bitófára juttató Kádár János emléke előtt ma is változatlan szeretettel tisztelgő cégéres gazemberek gyülekezete előtt, hogy – Illyés Gyula szavaival élve – „ne legyen béke, ne legyen derű / a bearanyozott, fennen / finom, elzárt zeneteremben, / míg nincs a jaj-sötét szívekben!”
Buzánszky Jenő üzenetének ez volt a lényege és az időszerűsége. Mi pedig azt kívánjuk, hogy az Isten éltesse sokáig, tartsa meg jó egészségben Jenő bácsit! Azért is, hogy még jó néhányszor emlékeztesse a magyarságot és nemzetünk gyűlölőit a saját és Pap-Váry Elemérné Hitvallására.
Hering József – Kuruc.info
