A bíróság, amely nem nyilatkozott érdemben a civil szervezetek és az izraeli állam közötti vitáról, végzést adott ki az elvben március 1-től hatályos új rendelkezések befagyasztásáról.

A legfelsőbb bírósághoz a héten fordult egy több humanitárius szervezetet képviselő pertársaság, amely kérte a testületet, hogy gyorsított eljárásban, a teljes igazságügyi vizsgálat befejezéséig függessze fel az intézkedés alkalmazását.

"Szeretnénk látni, hogy az állam hogyan értelmezi ezt az utasítást, és ennek következtében kiszélesednek-e a működési lehetőségeink" - mondta Athena Rayburn, a palesztin területeken működő nemzetközi segélyszervezeteket tömörítő AIDA ernyőszervezet igazgatója, a legfelsőbb bírósághoz beadványt benyújtó felek egyike.

"A gázai övezeti helyzet továbbra is katasztrofális. Minden nap, amikor nem dolgozhatunk, emberéletekbe kerül" - tette hozzá az igazgató. A bírósági döntés kapcsán megjegyezte, hogy az "jó irányba tett lépés, akkor is, ha még jó hosszú utat is kell bejárni".

Az izraeli hatóságok december 30-án tájékoztattak 37 szervezetet - közöttük az Orvosok Határok Nélkül (MSF), az Oxfam, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) és a CARE nevű szervezetet - hogy lejárt az engedélyük, és csak akkor hosszabbítják meg, ha közlik a palesztin alkalmazottaik - immár hivatalos biztonsági okokból követelt - névsorát.

Az izraeli kormány két hónapos határidőt adott a civil szervezetnek a lista átadására egy 2025 márciusában elfogadott irányelv alapján, amely szigorú ellenőrzést rendel el a nemzetközi szervezetek palesztin alkalmazottjaival kapcsolatban.

Az ENSZ a direktíva elfogadása után felszólította Izraelt, hogy vonja vissza a döntést a segélyeknek az Izrael és a Hamász iszlamista szervezet között két éve tartó háború pusztításai közepette a Gázai övezetbe történő eljuttatásához nélkülözhetetlen szervezetek esetében.

(MTI)