A Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) körülbelül egy héttel azelőtt fejezte be a jelentést, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megindította volna az Irán elleni háborút. A szervezet a tizennyolc amerikai hírszerző ügynökség kollektív szakértelmét összefogva készíti el az elemzéseit. A titkosított dokumentum tartalmát három, az ügyben beavatott forrás is megerősítette a lapnak.

Az elemzés két lehetséges forgatókönyvet vizsgált meg. Az egyik egy szűkebb, célzott művelet volt az iráni vezetők ellen, a másik pedig egy átfogóbb támadás a teljes vezetési és intézményi struktúra ellen. A hírszerzés mindkét esetben arra a következtetésre jutott, hogy Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének megölése esetén is a hatalom folytonosságának biztosítására kidolgozott protokollok szerint járna el az iráni vallási és katonai vezetés.

Ezenfelül a széttagolt iráni ellenzék hatalomátvételét a dokumentum "valószínűtlennek" minősítette.

A Fehér Ház nem közölte, hogy Donald Trump elnököt tájékoztatták-e az értékelésről a hadművelet jóváhagyása előtt. Az "Epic Fury" kódnevű katonai akció azóta jelentősen kiterjedt. Keleten tengeralattjáró-hadviselés zajlik az Indiai-óceánon, nyugaton pedig rakétaelhárítási műveletek folynak a NATO-tag Törökország közelében. Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője szerint a kormányzat céljai világosak. Ide tartozik Irán ballisztikusrakéta-képességeinek megsemmisítése, haditengerészetének felszámolása, a proxyerők felfegyverzésének gátolása, valamint az atomfegyverek beszerzésének megakadályozása.

Suzanne Maloney, a Brookings Intézet Irán-szakértője rámutatott, hogy az elemzés az iráni rendszer és intézményeinek alapos ismeretén nyugszik. A NIC által előrejelzett utódlási folyamat a valóságban is megindult, bár az amerikai és izraeli légi, illetve tengeri bombázások rendkívüli nyomás alá helyezték a rendszert.

A titkosított jelentés ugyanakkor nem vizsgált meg minden lehetséges forgatókönyvet. Nem tért ki például az amerikai szárazföldi csapatok Iránba küldésére, vagy az iráni kurd kisebbség felfegyverzésére sem. Jelenleg az sem tisztázott, hogy a dokumentumban elemzett nagyszabású hadművelet pontosan megegyezik-e a jelenleg is zajló katonai akciókkal.

Az NBC News exkluzív értesülése szerint Donald Trump amerikai elnök zárt körben komolyan fontolóra vette, hogy amerikai szárazföldi csapatokat küldjön Iránba - jelentette a Sky News.

Az elnök több alkalommal is megvitatta az ötletet tanácsadóival, valamint a Fehér Házon kívüli tisztségviselőkkel. Az NBC ezt két jelenlegi és egy volt amerikai tisztviselőre, továbbá egy, a beszélgetéseket ismerő forrásra hivatkozva állítja. A források szerint Trump nem egy nagyszabású szárazföldi invázióról beszélt.

Ehelyett egy kisebb katonai kontingens bevetését tervezte, amelyet konkrét stratégiai célokra alkalmaznának. (A fentiek fényében ezt se javasolná az említett hírszerzési elemzés - a szerk.)

A megbeszélések során az elnök állítólag felvázolta egy háború utáni Irán vízióját. Ebben egy új iráni vezetés az Egyesült Államokkal együttműködve termelne kőolajat. Ez a modell Washington és Venezuela jelenlegi viszonyához lenne hasonló.

A Fehér Ház sajtószóvivője, Karoline Leavitt közleményben cáfolta a beszámoló hitelességét. Azt írta, hogy a hír "olyan névtelen források feltételezésein alapul, akik nem tagjai az elnök nemzetbiztonsági csapatának, és nyilvánvalóan nincsenek beavatva ezekbe a tárgyalásokba".

Az értesülés különös hangsúlyt kap annak fényében, hogy Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter csütörtökön az NBC-nek nyilatkozva kijelentette: országa felkészült egy esetleges amerikai szárazföldi támadásra. Amikor arról kérdezték, tart-e az amerikai inváziótól, a miniszter így fogalmazott: "Nem, várjuk őket... Mert biztosak vagyunk benne, hogy szembe tudunk szállni velük, és ez számukra hatalmas katasztrófa lenne."

Donald Trump amerikai elnök még súlyosabb támadásokat helyezett kilátásba szombatra Irán ellen eddig nem támadott célpontokkal azok után, hogy az amerikai és az izraeli erők már eddig is "agyba-főbe verték" az országot.

Az elnök a saját közösségi oldalán helyi idő szerint reggel megjelent bejegyzésében a "Közel-Kelet vesztesének" nevezte Iránt, és megerősítette, hogy megadást vár el, ellenkező esetben a "teljes összeomlás" jön.

"Komoly megfontolás tárgya a teljes megsemmisítés, végzetes következményekkel. Irán gonosz viselkedése miatt olyan területek és személyek is célponttá válnak, amelyek és akik eddig a pillanatig nem voltak azok" - fogalmazott Donald Trump.

Az elnök egyúttal kifejtette, hogy Irán a kitartó amerikai-izraeli katonai nyomás alatt a bocsánatkérést választotta közel-keleti szomszédaival szemben. Arra utalt, hogy Maszúd Peszeskján iráni államfő közölte: leállítják a környező államok elleni támadásaikat.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szintén fokozódó katonai csapásokat helyezett kilátásba iráni célpontok ellen. A miniszter a Fox Business gazdasági televíziónak pénteken este adott interjújában kifejtette, hogy miután Irán a katonai fronton kudarcot vallott, arra kényszerül, hogy megpróbálja a "gazdasági kártyát" kijátszani, és megkísérel káoszt előidézni a Hormuzi-szoroson keresztül haladó hajóforgalom akadályozásával, amely a világ kőolajszállításának ötödét teszi ki békeidőben.

Miután az iráni konfliktus kitörését követően a biztosítók felmondták minden arra haladó szállítmány biztosítását, Trump elnök a héten azt ígérte, hogy kormánya fog kockázati biztosítást garantálni a szállításokra, valamint bejelentette, hogy a kőolajszállítmányokat amerikai hadihajók kísérhetik a jövőben.

Szombaton katonai tiszteletadás mellett fogadják annak a hat amerikai katonának a holttestét a Delaware állambeli Dover támaszpontján, aki iráni légitámadásban Kuvaitban vesztette életét a háború első napjaiban. A háború első amerikai áldozatainak fogadásán az elnök és felesége is részt vesz.

(Portfólió - MTI)