Egy évvel ezelőtt rendhagyó résszel jelentkezett a magyar történelmi szereplőket felvonultató Hősök csarnoka rovatunk. A sorozat során először egy harcos női életutat, Zrínyi Ilonáét mutattuk be, most pedig egy esztendővel később ugyanezt a jó szokást folytatjuk. A soron következő személy azonban három másik szempontból is rendhagyó a sorozatban. Először is, Kapisztránhoz hasonlóan nem magyar származású, de kiemelt szerepet játszott Magyarország történetében, másodszor, Szent Gellérthez hasonlóan nem a kard miatt nevezhetjük hősnek, végül pedig az államalapítás ünnepének okán személye nagyon is aktuális. Ő Gizella, Szent István királyunk hitvese.
 Boldog Gizella királyné sírja Passauban (forrás: indafoto.hu) |
Liudolf, vagy Bajor Gizella 984 körül született a bajorországi Bad Abbachban, II. (Civakodó) Henrik bajor herceg leányaként. A 973-as quedlinburgi birodalmi gyűlést követően Géza fejedelem békére törekedett a nyugatiakkal, ennek egyik fontos állomása volt Vajk fiának megkeresztelése, illetőleg Gizella feleségül kérése szintén István számára. Az esküvőt 996-ban tartották a kölni dómban, ezt követően Gizella Magyarországra távozott újdonsült férjével és németországi kíséretével.
A 997-ben elhunyt Géza remekül számított. A bajorokkal való szövetség megerősítette ő és családja helyzetét, a német lovagok pedig nélkülözhetetlen erőnek bizonyultak a Koppány elleni harcokban. Mindezeken túl a komoly európai szövetséges a magyarság helyzetét is megszilárdította Európában, megnyílt az út István megkoronázása és a keresztény Európába való beilleszkedés felé.
A kapcsolatok erősítésében és a kereszténység terjesztésében Gizellának is nagy szerepe volt, kiváló társnak bizonyult István számára. Gizella adományozott a templomoknak, támogatta az egyházat, sőt, férje mellett társalapítója volt az óbudai apácakolostornak és az óbudai Szent Péter és Szent Pál-templomnak. Jelezvén, hogy Gizella milyen komolyan kötődik a kereszténységhez, királynéi székhelyül Veszprémet kapta, egyik legjelentősebb egyházi központunkat.
Gizella vezetésével készült (alkotásában ő maga, saját kezével is részt vett) az a miseruha, melyet férjével a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott 1031-ben, s amely a koronázó helyszínné váló bazilikában végül a koronázási palást lett valószínűleg a 12. század végétől. Ez az egyetlen fennmaradt egykorú koronázási jelvényünk. A félkör alakú, kékeslilás, aranyfonalakkal készített díszöltözetet 1030 körül készíthették a veszprémi apácakolostorban, Székesfehérváron vagy Esztergomban. A bazilikának 1031. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének napján ajándékozták a gyönyörű tárgyat. A paláston található István, Imre herceg és Gizella egyetlen hiteles, korabeli portréja, sőt, hímzés formájában ez az egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolásuk. A királyné egyébként készített oltárterítőket, templomi kegy- és szertartási tárgyakat is.
 Gizella ábrázolása a koronázási paláston, kezében a székesfehérvári bazilika modelljével (forrás: Wikipédia) |
Magyar tragédia, hogy a királyi párnak két fia is született, ám egyik sem jutott el a trónig. Ottó gyerekként elhunyt, Imre sorsa ismeretes. Mivel az egyenesági trónöröklés István halála után lehetetlenné vált, az ország meggyengült, csekélyebb személyek harcoltak a trónért. A királyné helyzete is rosszra fordult, 1044-ben menekülnie kellett az országból.
Visszatért Bajorországba, Passauban telepedett le, belépett a Niedernburg-apácakolostorba, később a rendház főnökasszonya lett. Ebben a minőségben hunyt el 1065-ben. Apátnőként imádsághoz használt keresztjét Gizella-kereszt néven emlegetjük, Münchenben őrzik.
Gizellát Passauban, a kolostorban temették el. Sírja népszerű zarándokhellyé, búcsúhellyé vált, jómagam is jártam ott hosszú évekkel ezelőtt. Hivatalosan 1911-ben avatta boldoggá X. Piusz pápa.
Gizella személye megkerülhetetlen a keresztény Magyarország születésében. Buzgó keresztény hite, a kereszténység aktív terjesztése, és nem utolsósorban a vele kötött házasság (politikai) jelentősége világosan megmutatja, hogy többek között neki is köszönhető, hogy augusztus 20-án a keresztény magyar állam megszületését ünnepelhetjük. Gizella és német kapcsolatai nélkül Magyarország nem, vagy csak jóval nehezebben tudott volna integrálódni a korabeli Európába. Ellenkező esetben a magyarság léte és történelmi küldetése is veszélybe kerül, ám a királyné segítségével Magyarország helyzete megszilárdult, hogy hosszú évszázadokon keresztül a térség geopolitikájának egyik fő irányítója legyen.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Pár korábbi rész:
