Román-magyar együttműködés: sok terv, semmi konkrétum. Ezzel a szalagcímmel indította a Romania Libera bukaresti napilap a szegedi román-magyar kormányülésről szóló beszámolóját.

A megvitatott témák szűkszavú összefoglalója után a lap Salat Levente kolozsvári politológus professzort idézte, aki szerint ezek a kormányülések látványosak ugyan, de nem alkalmasok arra, hogy feloldják a románok és magyarok közötti bizalmatlanság, gyanakvás és vádaskodás hangulatát.

A professzor egy szociológiai felmérésre hivatkozott, mely szerint az erdélyi románok és magyarok jól megértik egymást, ha nem érintik beszélgetéseikben a kényes témákat. Ezt úgy értelmezte, hogy a román és a magyar állam megbékélésének nincsenek szilárd alapjai.

Salat Levente a módszeresen elhallgatott témák közé sorolta a két nép történelmének a közös szemléletét és a kulturális autonómia kérdését. Szerinte nem sikerült megértetni, hogy ez utóbbi nem egy elkülönülési, hanem éppen egy integrálási forma.

A Gandul című napilap azt emelte ki beszámolójában, hogy a magyar szélsőségesek ellenállása miatt nem teljesült a tavalyi nagyszebeni közös kormányülés egyik határozata. Akkor arról egyeztek meg a felek, hogy Gyulán szobrot állítanak Andrei Saguna egykori görög-keleti érseknek.

A Jurnalul National azt emelte ki tudósításában, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Szegedről üzent haza az Észak-Erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel társaságnak, elégedetlenségét fejezvén ki a munkálatok lassú üteme miatt.

Több lap is lecsapta azt a kommunikációs magaslabdát, hogy a miniszterelnökök a szegedi városháza házasságkötő termében válaszoltak az újságírók kérdéseire. A bukaresti Új Magyar Szó egyenesen azt adta beszámolója címének, hogy "Közös ülések után házasságkötés Szegeden".

Egyeztetések a szoborról

Gyulán egyeztetések kezdődnek Andrei Saguna szobráról. A román ortodox püspök nagy hatású egyházi személyiség volt, azonban ismert magyarellenessége is. Andrei Saguna születésének jövőre lesz a 200. évfordulója, a szobrot ebből az alkalomból, a román fél kérésére állítanák fel a Békés megyei városban. A tervet azonban Magyarországon tiltakozással fogadták, ezért az alapkőletételt elhalasztották - mondta el az InfoRádiónak Gyula polgármestere, Perjési Klára.