Az alábbi írás eredetileg a Counter-Currents nevű szélsőjobboldali weboldalon jelent meg, ami a fehér identitáspolitikát képviseli. A szerző, Spencer J. Quinn, a feketékkel kapcsolatos genetikai kérdéseket fejtegeti, amit az unz.com is újraközölt.
A Homo erectus rekonstrukciója a németországi Neandervölgyi Múzeumban. Bár állítólag kihalt, amerikai kommentelők a metrón rendszeresen látni vélik (fotó: Neanderthal Museum) |
Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető). Az elmúlt 15 évben a genetikusok az „introgresszió” [hibridizáció, gének átvitele egy másik faj génkészletébe kereszteződés révén - a fordító] kérdését vizsgálták a korai emberek esetében, archaikus hominida populációkkal. Az introgresszió során két különböző populáció tagjai párosodnak és hibrid egyedeket hoznak létre, amelyek aztán valamelyik szülőpopuláció tagjaival párosodnak. Az így létrejövő populáció DNS-e olyan mértékben megőrizheti az introgresszió nyomait, hogy mérhetővé válik, mikor és milyen mértékben történt ez a hibridizáció. A kutatók például már jó ideje tudják, hogy minden nem-afrikai populációban megfigyelhetők a neandervölgyiekkel való kereszteződés jelei, akiknek génjei a nem-afrikai genom mintegy 2%-át teszik ki. További kutatások kimutatták, hogy az óceániai és ausztrál őslakos populációk a génkészletük 4-5%-át örökölték a gyenyiszovai embernek nevezett archaikus populációtól.
A kutatók azt is tudták, hogy a fekete-afrikai populációk genomja esetében nem találhatunk bizonyítékot a fenti két csoport bármelyikével való keveredésre. Ugyanakkor a bizonyítékok egy „szellempopulációval” történő introgresszióra mutatnak, amellyel a keveredés valamikor az elmúlt félmillió évben történt. E rejtélyes populáció genetikai maradványait „feltételezett szellemhaplotípusoknak” nevezik, és sok genetikus szerint az emberiség egy archaikus, már régen kihalt ágára utalnak.
A subspecieist.com szerint 2019-ben Arun Durvasula és Sriram Sankararaman, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársai megerősítették, hogy akár 19% is lehet az archaikus hominida DNS a modern afrikaiaknál. Ezt az őst egy „szellemfajként” írták le, ami lehetséges, hogy a Homo naledi volt, egy „kis agyú hominida”, ami „250 000 évvel ezelőtt élt az afrikai síkságokon”.
Más kutatók az Ausztralopitekuszokra, vagy a Homo ergasterre mutatnak mint lehetséges elődre. Mindettől függetlenül, a következmények kristálytiszták: a Homo sapiens Afrikából való sok tízezer évvel ezelőtti kivonulása után a fekete-afrikai populációk folytatták az introgressziót (a kereszteződést) a kevésbé fejlett archaikus hominida populációkkal, amelyek még a neandervölgyiek megjelenése előtt szakadtak el a modern emberektől.
Mintha a „kis agyú hominida” nem lett volna elég nyers megfogalmazás, a fenti Subspecieist-cikk már az elején kijelenti, hogy Shi Huang genetikus szerint az afrikaiak „genetikailag közelebb állnak a primitív hominidákhoz vagy a csimpánzokhoz” [mint a nem fekete-afrikaiak]. Egy 2020-as Twitter bejegyzésben Shi Huang így részletezte:
Azt, hogy az afrikaiak több ősi (archaikus emberi vagy majom) allélt hordoznak, jól bizonyította a filogenetikai ágak gyökerezése [a génben jelen lévő ősök, illetve egyéb fajok meghatározása - a fordító] Afrikában, mind az autoszómák, mind az egyszülős DNS esetében a külcsoport gyökerezés módszerrel. Mi ennek a biológiai jelentősége? Hallgatás és néma csönd.
Persze mindannyian tudjuk, hogy ez a néma csend mit jelent – egyes művelt embereknek ismét szembesülniük kell az általuk vallott liberális világnézet, valamint a makacs és kényelmetlen tények különbözőségével. Ha a fekete afrikaiak a Homo sapiens Afrikából való távozása után kereszteződtek primitívebb emberekkel, akkor ez sok mindent megmagyaráz, nem igaz? Megmagyarázza a fekete-afrikai négerek viszonylag alacsony intelligenciáját, valamint erőszakos hajlamukat és az impulzuskontroll általános hiányát (ami őszintén szólva csimpánzszerű). A fekete-afrikaiak gyakorlatilag a Homo sapiens egy alfaját alkotják, méghozzá egy sokkal primitívebbet. Ennek a magyarázatnak az eleganciája – egyszerűsége, tömörsége és a nyilvánvaló tényekkel való összhangja – senkit sem hagyhat hidegen, beleértve magukat az őszinte feketéket is. Ám az előbbiek elismerésének politikai ára van, hiszen a tradicionalista, szegregációpárti jobboldalt igazolja. Azok, akik ragaszkodnak a liberális, egalitárius elveikhez, nem szívesen ismernék el a fentieket, ezért a rassz tagadásába fognak – vagy „néma hallgatásba” burkolóznak, remélve, hogy a kérdés eltűnik.
Az a probléma, hogy nem tűnik el. Minél több fekete van közöttünk, annál inkább növekedni fog a probléma, és annál nyilvánvalóbb lesz a különbözőségünk is. Lehet, hogy ezen a ponton az írásaimat ismerő olvasóknak egyértelmű, de a bűnözés, az erőszak, a szegénység, a káosz, a korrupció és a drogfogyasztás, amit a fekete-afrikaiak mindenhová magukkal visznek, komoly terhet jelent minden nem-fekete nemzet számára, amely befogadja őket. Edwin Rubenstein Color of Crime (A bűn színe) című könyve remek kiindulópont a részletek megismeréséhez, melynek 2016-os megjelenése óta a dolgok nem lettek jobbak. 2024-ben a feketék 475 fehéret gyilkoltak meg, annak ellenére, hogy az USA lakosságának körülbelül 13%-át teszik ki, és a rasszok közötti gyilkosságok gyanúsítottjainak 58%-át adják. 2023-ban ez 603, illetve 62% volt.
Hány fehér embert vagyunk még hajlandók feláldozni azért, hogy a faji egyenlőség bizonyítottan hamis és tudománytalan elképzelését fenntartsuk?
Az archaikus emberi introgresszió e legújabb felfedezéseit azonban az teszi olyan figyelemre méltóvá, hogy megmagyarázzák a fekete-afrikaiak gyengébb képességeit. Korábban az idegtudományi és pszichometriai adatok legfeljebb annyit tudtak bizonyítani, hogy gyengébb képességűek, de azt nem, hogy miért. Most már tudjuk az okát. A fekete-afrikai DNS 19%-a elárulja, hogy nagyobb arányban keveredtek az archaikus emberek primitívebb alfajaival, mint azok a Homo sapiensek, akik elhagyták Afrikát.
[Megjegyzés: vannak, akik az Afrikából kirajzás elméletét vitatják, ugyanakkor a legszélesebb körben elterjedt tévhit az, hogy a modern ember az afrikai négerektől származik. A Homo sapiens eredetileg is az európai (vagy közel-keleti) emberre hasonlított leginkább, ami azóta csak minimális, 2%-os hibridizáción ment át a Neandervölgyi emberrel, aminek nagyjából 1600 köbcentis agytérfogata volt (míg a mai embernek kb. 1360 köbcentis, ugyanakkor feltehetőleg nem volt okosabb, mert a gondolkodási képesség a frontális lebeny fejlettségétől függ, de valószínűleg jobb vadász volt, jobb szaglással, látással és hallással). Ami a feketéket illeti, a Homo sapiens egy csoportja dél felé kezdett vándorolni, Fekete-Afrikába, a Szaharától délre. Ezek nagymértékű, 19%-os hibridizáción mentek át, másrészt olyan primitív hominida fajokkal, mint a Homo erectus ergaster vagy Homo naledi, amiknek legfeljebb 880 köbcentis agytérfogatuk volt. Belőlük lettek a négerek, ekkor alakult ki a fekete bőrszín, a göndör haj, a gorillaszerű orr és alacsony intelligencia, amit hibridizációs leromlásnak nevezhetünk - a fordító]
Ennyi. Ha fekete-afrikai vagy, akkor valamelyik távoli ősöd egyike volt azoknak a „kis agyú”, csimpánzszerű hominidáknak, akik több százezer évvel ezelőtt a Serengetin szaladgáltak. Ennek tagadása a tudomány tagadása lenne, amely (ahogyan a korábbi alelnök, Al Gore szereti nekünk mondogatni) már döntésre jutott.
Ha ez a lényegretörő esszé nem elég ahhoz, hogy meggyőzzön a faji különbözőségek tekintetében, akkor nyugodtan tanulmányozhatod a náci eugenikusnak, Arun Durvasulának, és a Ku-Klux-Klan nagymesterének, Sriram Sankararamannak a megállapításait. Ha nem értesz egyet, összevetheted az adataidat az övékkel. Itt van, mit mondanak a módszereikről: „A mai nyugat-afrikai populációk és az archaikus hominidák teljes genomszekvencia-adatait használtuk fel, hogy kiszámítsunk a statisztikai adatokat, amelyek érzékenyek az introgresszióra e populációk történetében. Konkrétabban, táblázatba foglaltuk a származtatott allélok gyakoriságának eloszlását (ahol a származtatott allél egy feltételezett emberi őshöz viszonyítva van meghatározva) az elemzett afrikai populációkban olyan egynukleotid-polimorfizmusok (SNP-k) esetében, amelyeknél egy archaikus egyedből véletlenszerűen vett allél szintén származtatottnak bizonyult.”
És erre a következtetésre jutottak: „Elemzéseink alátámasztják, hogy a mai nyugat-afrikai populációk genetikai állományához egy olyan archaikus szellempopuláció járul hozzá, amelynek eltérése a modern ember őseitől megelőzte a neandervölgyiek és a modern emberek szétválását.”
Alternatívaként megkeresheted a fehér felsőbbrendűség hírhedt képviselőjét, Shi Huangot Twitteren, és megkérdezheted a véleményét. De légy óvatos, kérlek. A sok tudomány láttán még a végén magad is rasszista fehérré válsz.
(Fordította: Doktor Faust - Kuruc.info)