Európai kezdeményezés indult tavaly az alapjövedelem bevezetéséről, amelyet egy munkacsoport Magyarországon is kidolgozott. Eszerint alanyi jogon járna 25-75 ezer forint minden magyarnak (és persze cigánynak), de az adórendszert át kellene alakítani. Surányi György támogatja a kezdeményezést, de legalább 30 ezer forint különbséget hagyna a minimálbérhez képest.
 Minden cigó álma: miközben egyik oldaláról a másikra fordul, a "paraszt" megkeresi neki a "létpénzt", mert az jár a "létezés jogán" |
A LÉT elnevezésű munkacsoport azt javasolja, hogy Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon meghatározott összegű alapjövedelem. A modellt szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a budapesti Kossuth Klubban.
A javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett "létpénzt" kapnának havonta a Magyar Államkincstártól egyszerűen a "létezés jogán". A javaslatot kidolgozó munkacsoport szerint a költségvetésből finanszírozható lenne az általuk javasolt alapjövedelem, és azt szeretnék, ha arról a következő hetekben társadalmi vita bontakozna ki. A munkacsoport várakozásai szerint az alapjövedelem bevezetésével lényegében - történelmében először - Magyarországon megszűnne a nincstelenség.
Bánfalvi István szociálpolitikus, a szakértői munkacsoport vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani. Bevezetésével egy időben megszűnnének az annál kisebb összegű támogatások, míg az a fölöttiek ennyivel csökkennének, néhány kivétellel. A modell szerint a létpénz bevezetésével ugyanannyival csökkennének is a bruttó bérek, illetve ez az alapjövedelem beépülne a bérekbe.
Surányi György korábbi jegybankelnök szerint érdemes továbbgondolni az ötletet, és meg lehetne próbálni a bevezetését. Az alapjövedelem bevezetése szerinte nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban.
A pénzügyi szakember "statikus megközelítésből" azt mondta, a javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet, és ennek révén ennyi többletkeresletet hozna a gazdaságnak. Surányi azonban a kockázatokról is beszélt "az ördög ügyvédje hálátlan szerepéből". Ilyen például szerinte, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz.
Ferge Zsuzsa szociológus azt mondta, csak a lakosság 3-4 százalékának jövedelme csökkenne a bevezetésével. Szerinte gyakran elhangzó érv ellene az attól való félelem, hogy "akkor ki fog dolgozni", ha bevezetik az alapjövedelmet. Elismerte, hogy "ebben a félelemben van valami jogos, amire oda kellene figyelni".
(MTI)
Frissítés: LÉT-pénz fizetésekor a községházán
Életkép a jövőből.
 |
(Scenic)
