Vizsgálatot indít az Európai Bizottság a magyar felsőoktatási törvény előző heti módosításával kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) – jelentette be szerdán Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke.
 Juncker és hűséges szolgája, Frans Timmermans |
Timmermans közlése szerint a szervezet azt fogja vizsgálni, hogy a törvénymódosítás összhangban áll-e az Európai Unió alapértékeivel. Mint mondta, a lépés érinthet uniós jogot, meg kell vizsgálni például, hogy a törvény sérti-e a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Hozzátette, az objektív, tényeken alapuló vizsgálatot a lehető leghamarabb le akarják zárni.
Az alelnök emellett arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság saját válasszal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára.
Timmermans azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében, még áprilisban döntés várható a következő lépésekről, de a testület szerint az unió alapértékei továbbra sincsenek veszélyben Magyarországon.
Közölte: az Európai Bizottság szerint aggodalomra ad okot a magyarországi helyzet, értékelni kell, hogy a magyar hatóságok közelmúltbeli lépései összhangban vannak-e az uniós joggal. Mint mondta, a bizottság igyekszik reagálni a Magyarországgal kapcsolatban felmerült jogi aggályokra április végéig, és ezt követően meg kell vizsgálni, milyen eszközök vannak az uniós értékek betartatásához. Timmermans aláhúzta: időszerű, hogy a bizottság politikai párbeszédet kezdjen a magyar kormánnyal. Többször is hangsúlyozta a holland politikus, hogy a magyar kormány eddig mindig nyitott volt a párbeszédre és az együttműködésre.
Timmermans a sajtótájékoztatón kitért arra is: Orbán Viktor miniszterelnök várhatóan részt fog venni az Európai Parlament április végi plenáris ülésén Brüsszelben, hogy elmondja az álláspontját a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakról.
Mint mondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar hatóságok a nézetkülönbségek ellenére is mindig készek a párbeszédre, és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdésekben. A bizottság egy átfogó vizsgálattal képet szeretne kapni arról, hogy Orbán Viktor milyen irányba kormányozza Magyarországot. Hozzátette, véleménye szerint ez mindenki számára hasznos lenne – emelte ki.
Timmermans kiemelte, úgy gondolja, hogy megoldást tudnak majd találni a vitás kérdésekre, ha nem, akkor pedig az Európai Unió Bírósága fog dönteni az egyes ügyekben.
Frissítés: a lengyelek kiállnak mellettünk, Szijjártó szánalmas vádaskodásnak minősítette Timmermans fellépését
Lengyelország elutasítja az Európai Bizottság (EB) mindenfajta zsarolását, a testület messzemenően túllép hatáskörén - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szerdán Varsóban annak kapcsán, hogy Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke a nap folyamán Brüsszelben lépéseket helyezett kilátásba az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében.
“Lengyelország sokszor hangsúlyozta, hogy nem egyezik bele az ilyen típusú zsarolásokba az EB részéről” – mondta el Waszczykowski. Úgy fogalmazott: az EB-nek őrködnie kellene az alapszerződésekben rögzített négy uniós szabadságelv felett, “de nem kellene olyan széles hatáskörrel rendelkeznie, mely révén a tagállamok minden történését felügyeli”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek ”szánalmas vádaskodásnak” minősítette Timmermans fellépését. Az EB alelnöke – mint a miniszter fogalmazott - ”az elmúlt két évben azért támadta Magyarországot, mert a bizottság és az ő személyes álláspontja ellenére is képesek voltunk eredményes választ adni az illegális bevándorlásra”.
(MTI)
