Hatalmas kínlódás után, melyről már mi is több alkalommal írtunk, végre megállapodtak az állami közszolgáltató cégek dolgozóinak béremeléséről. Mi természetesen minden pozitív lépést üdvözölni tudunk, nem valamiféle csak azért is fanyalgás és rosszindulat beszél belőlünk, de a tények az mutatják, ez semmire sem lesz elég. Ez az emelés érintette a postát is. Bár az emelést inkább tegyünk idézőjelbe…
A megállapodás értelmében a hároméves bérfejlesztés évenkénti mértéke társaságonként eltérő lehet:
- A MÁV-Volán Csoport 2022-ben és 2023-ban 10–5 százalékkal emeli a béreket.
- A Magyar Postánál 2021-ben 4 százalékkal, 2022-ben 9 százalékkal, 2023-ban pedig 2 százalékkal nő a postások alapbére.
- A Nemzeti Vízműveknél dolgozók alapbére pedig 2021-ben 4, 2022-ben 7, 2023-ban 4 százalékkal emelkedik.
A fentieket olvasva vegyük figyelembe, az említett cégek dolgozói közül nagyon sokan az egyébként sem túl erős magyar átlag alatt vannak fizetés tekintetében (nem ritka a minimálbérhez közeli bérezés), munkájuk viszont nélkülözhetetlenül fontos az ország működését illetően. Ennél jóval többet érdemelnek. Mindezek tükrében kijelenthető, az állandó létszámhiány és sajnos az ebből következő akadozó szolgáltatás a jövőben is éppúgy fenn fog állni, ahogyan napjainkban.
Tapasztalataink szerint ennek sok következménye nem szokott lenni, ehhez képest üde színfoltnak tartjuk, hogy az egyik postás szakszervezet nem fogadta el az ajánlatot. Ez pedig a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ).
Alapvető befolyásoló tényező volt, hogy az előző évhez hasonlóan, az idei évben is rendkívül elhúzódtak a bérfejlesztésről szóló tárgyalások. Ezt akkor is elfogadhatatlannak tartják a munkavállalók, ha mindenki tisztában van a pandémia miatt kialakult helyzettel. Az idei első fél évben a munkavállalók keresetveszteséget szenvedtek el. Mindenki a saját bőrén érzi, mekkora az infláció (májusban 5,3%) – írják.
Az idei évre átcsoportosított egyszeri kifizetést, a lojalitási bónusz, a 300 ezer Ft 50-50%-os mértékű előleg és év végi kifizetés felosztást elfogadták a tagszervezetek, viszont az alapbérfejlesztés mértéke, a 4% és a július 1-jei határnap nem volt elfogadható. Ennek magyarázata egyrészt a munkáltató részére előzetesen megküldött közös szakszervezeti levelekben megküldött igény, másrészt a munkavállalók úgy érzik, a vészhelyzet alatt is mindent megtettek a szolgáltatás ellátása érdekében, de ennek kompenzálása érdemben nem valósult meg – folytatják indoklásukat.
A meghozott döntést nagyban befolyásolta, hogy az idei évi ajánlat után szakszervezetünk tagjai nem látnak biztosítékot a jövő évi bérajánlat 9%-os alapbér konkrét megvalósulására, illetve annak számunkra elfogadható személyre szóló elosztására. Nem ismert a minimál és garantált bér 2022. évi mértéke, valamint bizonytalan a további infláció alakulása. Amennyiben megvalósul a kormányzati kommunikációban megjelent 200 ezer forintos minimálbér, és a vélhetően hasonló mértékben emelkedő garantált bérminimum, ami hasonló mértékű emelés mellet 260 ezer forint lenne, úgy a többi kollégának nem maradna forrás a 9%-os keretből. Maradna az éves egyszeri lojalitási bónusz 100 ezer Ft-ja. A bértorlódás eddig is nagy gondot okozott, éppen ezért kezdeményeztük a régebbi, szakképzett kollégák kiemelt bérfejlesztését a tavalyi évben. Amennyiben ilyen jelentős mértékben nőnek a legalacsonyabb bérek, úgy nem lesz érdemi különbség a 20-30 éve itt dolgozó, szakképzett kolléga bére, és az új munkavállalók bére között. A 2023. évre pedig 2% alapbéremelés és az egyszeri 100 ezer Ft lojalitási bónusz szerepelt az ajánlatban, amelynek elfogadását annak ellenére nem támogatták tagszervezeteink, hogy annak felülvizsgálatára elvi lehetőség biztosított lenne a gazdaság teherbíró képességének függvényében – zárják gondolataikat, és hozzáfűzik, a fentiek miatt nem fogadják el az ajánlatot, és nem írnak alá semmit.
Azt tudni kell, rajtuk kívül még létezik 9 postai szakszervezet, azt gondoljuk, egyiknek sem szabadott volna ezt a nesze semmi, fogd meg jól emelést aláírniuk. Mert ezzel megint csak az volt az illetékesek felé az üzenet, bármit meg lehet csinálni a postásokkal. Aztán ebből annyit fognak látni a jövőben is a kívülállók, tehát ügyfelek, hogy a postai szolgáltatás pocsék, a küldemény elveszik, lassú, és így tovább. Erről pedig nyilván majd a postások tehetnek – mondják ők. Pedig mögötte az van, hogy óriási emberhiány, nem megfelelően szűrt (sehogyan sem) munkavállalók, rossz fizetés, és a kör be is zárult. De mi lesz a vége?
Lantos János – Kuruc.info