Tehát a NAIH szerint minden vizsgált esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor bevetették a kémszoftvert, újságírók, gazdasági vezetők és a kormány számára kellemetlen szereplőkkel szemben. Ugyanakkor a NAIH feljelentést tesz azért, mert esetleg törvénysértően szivárogtak ki a Pegasusszal megcélzott telefonszámok.

Péterfalvi nem árulta el, összesen hányszor használta a Pegasust az állam, de a NAIH minden ügyet vizsgált, ami névvel megjelent a sajtóban, és ezután is hivatalból eljárást indítanak minden nyilvánosságra került esetben.

Péterfalvi augusztus elején, hetekkel a Pegasus-botrány kirobbanása után rendelt el vizsgálatot. Eleinte novemberre ígérte az eljárás végét, de már szeptemberben jelezte, hogy az ügy egyes részletei jelentős mértékben titkosak, és ezeket nem fogják nyilvánosságra hozni.

Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke szeptemberben azt mondta a Direkt36-nak, hogy Péterfalvi elment a kihelyezett ülésre, amit a megfigyeléseket végző Nemzetbiztonsági Szolgálatnál tartottak, de nem tett fel érdemi kérdéseket a szolgálat munkatársainak. Péterfalvi erről most azt mondta, azért, mert külön eljárásban tették fel a kérdéseiket.

A részletes jelentést 2050-ig titkosították.

A telefonszámokat tartalmazó adatbázist a Forbidden Stories újságíróhálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerezte meg, majd egy nemzetközi nyomozás keretében 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról a Direkt36 – közösen dolgozta fel. A célpontok közt korábban újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, kormányzati és nemzetbiztonsági tisztviselőket is azonosítottak.