Dr. Bölcskei Gusztáv pöspök, a Zsinat lelkészi elnöke és dr. Nagy Sándor főgondnok, a Zsinat világi elnöke 2007. március 21-ei keltezéssel panaszbeadványt nyújtott be a Budapest-Északi Református Egyházmegye Elnökségéhez, úgyis mint az Egyházmegyei Bíróság Elnöksége címére. Az 53 oldalnyi irat elfogultság miatt került át a Sárbogárd központú Vértesaljai Református Egyházmegye Bíróságához.

Itt a jogtanácsos folytatott előzetes vizsgálatot, melynek során a panaszosokat is meg akarta hallgatni, Bölcskeiék azonban nem jelentek meg (távolmaradásukat utólag, levélben mentették ki), ráadásul ők korábban a Budapest-Északi Református Egyházmegye panaszkiegészítését is megtagadták, mint alább kiderül: nem véletlenül. A jogtanácsos széleskörű vizsgálódása után 460 oldalas előterjesztést tett, az eljárás megszüntetését indítványozva. Míg a tankvezetőnk nevére méltatlan Horváth György, a korábbi, elfogult jogtanácsos egyetlen tanút sem hallgatott meg (ehelyett becsatolt oda nem tartozó, fröcsögő „iratokat” az Árpád-sávos zászlóról, Horthy Miklósról stb.), addig az új jogtanácsos 40 tanú meghallgatása után megállapította: a panasz tényállás- és iratellenes, következésképpen megalapozatlan. Kiderült, hogy szóbeszéden alapult.

Korábban a zsidóbérenc Horváth György a Magyar Talmudista Irodával azt terjesztette: A lelkész kijátszotta azt a református egyházi törvényt is (amit miatta hoztak - a szerk.), miszerint a lelkipásztorok nem lehetnek tagjai politikai pártoknak. Bár kilépett a MIÉP-ből, a Magyar Gárda-tagokat avató rendezvényeken rendre hallatja a hangját - magyarázta az eljárást a finoman szólva filoszemita Horváth, mintha az szabálytalan lenne. A magyarellenes gyűlölködő indítványozta Hegedűs Loránt hivatalvesztését - egyházi nyelven palástvesztését - is, amely a református egyházi törvények szerint azt jelenti, hogy ennek kimondása esetén soha többet nem gyakorolhatta volna lelkipásztori hivatását.

A végül elfogulatlan bírósághoz kerülő per „koronatanúja” a balliberális Der Standard című lap különleges védettséget kérő, német munkatársa volt (a szerkesztőségünkhöz eljuttatott, elsőfokú egyházbírósági határozatban szerepel a neve, de azt a kolléga kérésére nem közöljük), aki egy cikkében két mondatban foglalkozott David Irving magyarországi dedikálásáról. Mint utóbb kiderült, a két mondatban három hamis állítás volt (ezek nem olyan lényegesek, nem is tűnnek szándékos ferdítésnek, inkább a tudósítás színvonaltalanságából adódott – a rasszistázó Bölcskeiék tehát még csak nem is erre a cikkre alapozhattak –, de pl. megállapította a bíróság, hogy ifj. Hegedűs Loránt valójában már nem a MIÉP aktivistája). Végül még a német újságíró tanúvallomása is lelkipásztorunk mellett szólt. A brit történész a Gede Testvérek Bt. meghívására találkozott olvasóival 2007. március 16-án, a tanúk egybehangzó állítása szerint semmilyen rasszista megnyilvánulás nem történt a Szabadság téri Református Egyházközség kibérelt dísztermében, a Szabó Dezső Katakombaszínházban.

Kiderült, hogy Czene Gábor, a Népszabadság és Krug Emília, a 168 Óra firkásza úgy „tudósítottak” a rendezvényről, hogy még csak nem is beszéltek olyannal, aki részt vett volna rajta. Alaptalannak bizonyult az a riogatás is, hogy nemzetközi botrány szélesedett az ügyből. A Der Standard kivételesen nem is olyan botránykeltő sorain kívül ugyanis csak egy néhány száz példányos, egyházi lapban volt szó róla (itt ugyanannak az újságírónak a tudósítását közölték). Megélhetési rasszistázóink egy német és egy svájci telefonálóra hivatkoztak még, azonban a mostani határozat megállapította: „a néhány betelefonálót – akiknek nevét, címét, elérhetőségét egyikük sem tudta közölni – nem lehet nemzetközi visszhangnak tekinteni.”

A Vértesaljai Református Egyházmegye Bíróságának Elnöksége 2008. április 17-én Sukorón kelt határozatát Keresztes Sándor egyházmegyei gondnok és Agyagási István esperes írta alá. Összességében tiszteletünket kell kifejeznünk korrekt és karakán határozatukért, de a hamisan vádló feletteseik „kötelező” mentegetése kicsit belerondít az indokolás végén: e szerint a hamis szóbeszéd „kényszerhelyzetet teremtett az MRE Zsinatának Elnöksége számára, amely ennél fogva szükségszerűen kellett, hogy panaszt tegyenek.”

Az egyházi bíróságok a magyar alkotmány alapján jöttek létre a Pufajkás-kormány idején: az egyház igazgatási és fegyelmi ügyeiben mondhatnak ítéletet. Az egyházi jogalkalmazás történhet első fokon egyházmegyei, másodfokon egyházkerületi szinten. A református egyházmegyék közgyűlései által választott bíróságok minden esetben három tagból, egy világi jogászból, egy lelkészből és egy harmadik, vagy egyházi vagy világi személyből állnak.

Ifj. Hegedűs Loránt május 16-án, pénteken a szarvasi Jobbik meghívásának tesz eleget. Ott vagy máshol: gratuláljunk neki elsőfokú felmentéséhez, melynek – a fentiek ismeretében – jogerős kimenetele sem lehet kétséges!

Meg kell végül jegyeznünk, hogy a cionisták kussoltak, amikor Budapesten könyvet dedikált a nyíltan judeonáci, fajüldöző nézeteket hirdető Naftali Kraus.

Ismeretes: a híres Hegedűs-perben, melyben közösség elleni izgatással vádolták – amiért a kirekesztők kirekesztésére buzdított az Ébresztő c. kerületi pártlaba írt válaszcikkében –, elsőfokon másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott 2002 Mikulására, majd 2003. novemberében jogerősen felmentették. A lap főszerkesztőjét, Metes Györgyöt elsőfokon félmillió forint pénzbüntetésre ítélték, de végül őt is felmentették. Kettőjük peréről írt könyve kölcsönözhető a Csengey Dénes Könyvtárból.

Ugyanakkor folyamatban van Ifj. Hegedűs Loránt ellen egy másik eljárás is, amiért 2007. október 23-án a Szabadság téri templom előtt mondott beszédében egyes gyűlölködő zsidók szerint kirekesztő nézeteket hirdetett. Valójában éppen a kirekesztő, zsidórasszista nézetek, és különösen hazánk izraeli gyarmatosítása ellen szólt. Ekkor felkérésére édesapja, Dr. Hegedűs Loránt dunamelléki nyugalmazott püspök is igét hirdetett, majd Vona Gábor, a Jobbik elnöke leplezte le Wass Albert mellszobrát.