Bő egy hete még bizonytalannak tűnt, hogy a 150-200 millió euró értékű segélyhitelből pontosan mekkora összeget biztosít Magyarország Csád számára, ám mostanra minden kétséget eloszlatott a kormány.
A kedd éjszakai Magyar Közlönyben megjelent határozat ugyanis kimondja, hogy a kormány 200 millió euró keretösszegű kötött segélyhitel felajánlásával vízgazdálkodási, mezőgazdálkodási, élelmiszeripari és információs technológiai projektek megvalósítására, de hozzáteszik, hogy az ütemezést úgy kell elvégezni, hogy az ne veszélyeztesse a Magyarország stabilitásáról szóló keretszám betartását. A hitelt az Eximbank biztosítja.
A csádi elnök szeptember elején járt Magyarországon. Mahamat Idriss Déby Itnó a Pekingben megrendezett Kína–Afrika-csúcstalálkozó után utazott Budapestre, hogy a Csád és Magyarország közötti biztonsági együttműködési megállapodásokat véglegesítésék. Később Szijjártó Péter beszélt a csádi–magyar együttműködésről, melynek része a segélyhitelprogram, valamint biztonsági megállapodások is.
A biztonsági megállapodások részeként nagyjából száz magyar katonát küldenének Csádba a helyi biztonsági erők kiképzésére. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly október 13-án jelentette be, hogy a kormány 200 magyar katonát küld a polgárháborús Csádba a Száhel-övezeti migrációs válság megfékezése érdekében. A parlament tavaly november 6-án szavazta meg a katonai missziót, de már hetekkel a bejelentés – és parlamenti szavazás – előtt arról döntött a kormány, hogy 817 millió forintot ad egy csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására.
A honvédelmi miniszter kabinetjének tagjaként a csádi katonai misszió előkészítésében részt vett Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár is. Arról még nincs döntés, hogy pontosan mikor indulnak Csádba a magyar katonák. Hogy mi lehet a magyar kormány célja a csádi misszióval, arról szakértők is csak találgatnak. A VSquare oknyomozó portál információi szerint a magyar kormány katonai hírszerző központot akar létrehozni Csádban, írja a Telex.
