Toroczkai László az Interparlamentáris Unió Magyar-Öböl-térség Országai Baráti Tagozatának alelnökeként olyan történelmi kezdeményezésnek nevezte a pártja főszervezésével és az Öböl Menti Együttműködési Tanács országai (Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szaúd-Arábia) politikai és gazdasági szereplőinek meghívásával életre hívott Hungulf Expó és Konferencia nevű rendezvényt, amilyenre korábban még nem került sor, ilyet - mint fogalmazott - parlamenti párt korábban még nem tett.
 (Képek: Dúró Dóra Twitter-oldala) |
A politikus az 1990-ben létrehozott, a termelőket és a vásárlókat összekötő MDF-piacokhoz hasonlította az eseményt. Az a cél, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak segítsenek eljutni egy unión kívüli, folyamatosan fejlődő piacra, az Öböl-menti országokba - mondta.
Kiemelte, hogy manapság a világ már nemcsak Európából, az Európai Unióból áll, másutt is számos olyan lehetőség áll rendelkezésre, amelynek segítségével egy erős, független gazdaság építhető ki.
Ez csak a kezdet
Toroczkai László közölte, az első konferencia csak a kezdet, ezt követően minden évben egyre nagyobb kapcsolatrendszerre épülő rendezvényre készülnek; ez alkalommal 90 magyar kiállító mutatkozik be.
Felidézte, hogy másfél évvel ezelőtt részt vett a világszervezet 146. közgyűlésén Bahreinben, ahol elképesztően dinamikus gazdasági fejlődést tapasztalt, majd Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben is a hagyománytiszteletet és a rendet látta.
A pártelnök a határozott és jól szervezett vezetést a fejlődés egyik titkának nevezte.
Azt hangsúlyozta, hogy mi, magyarok a többi között szorgalommal és tehetséggel "a Kárpát-medence természeti adottságait tudjuk kihasználni". Külön megemlítette a magyar gazdák által előállított, GMO-mentes élelmiszereket, amelyek számos jó minőségű termék előállításához szolgáltatnak alapanyagot.
A magyar tudás
A magyar tudásnak köszönhetően kiemelkedő teljesítmény adtunk a világnak - hangoztatta, hozzátéve, hogy az innováció és a kreativitás területén sem állunk rosszul, de az exporthoz állami segítségre van szükség.
Magyarország és az Öböl-menti országok közötti kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre és előnyökre kell építeni - mondta Toroczkai László, aki reméli, hogy ez a konferencia új fejezetet nyit és hosszú távú fejlődést alapoz meg.
 |
Apáti István, az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke a konferencián a Magyarországon legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsök - alma, meggy, dió - prémium minőségére hívta fel a figyelmet.
Ismertetése szerint almát mintegy 80 ezer hektáron termesztenek Magyarországon. Emellett hazánk Európa harmadik legnagyobb meggybefőtt-előállítója, a fagyasztott meggyből mintegy 70 százalékos a részesedés, az itt megtermelt dió pedig minden tekintetben abszolút prémium minőséget képvisel.
Északkelet-Magyarország, ezen belül is különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye az ország "édenkertje" lehetne, de a lehetőségeket eddig kevésbé aknáztuk ki - fogalmazott, hozzáfűzve, az elsőrendű érdek az új piacok megtalálása, így a gazdák uniós forrásoktól való függését is csökkenteni lehetne.
Dócs Dávid, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a hungarikum bizottságnak a tagja a konferencia résztvevőit arról tájékoztatta, hogy a hungarikum egy gyűjtőfogalom, amely a magyarságra jellemző értéket, illetve a magyarság csúcstermékét jelöli, és ezek között 100 kimagasló érték található.
Európán kívüli megoldás
A Mi Hazánk képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország jelentős élelmiszer-exportőr volt a középkorban is, Európa számos országát látta el minőségi termékekkel, sok esetben hungarikumokkal.
Hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszerek ma már mennyiségben kevésbé, de minőségben annál inkább felveszik a versenyt a nagyobb országokéval.
Dócs Dávid kiemelte, hogy ma már a magyar élelmiszer-kereskedelem túlnyomórészt az uniós országokkal zajlik, ám ennek az előnyök mellett veszélyei is vannak, a nehézségekre pedig Európán kívül kell keresni megoldásokat.
Kapcsolódó:
