Egy új gyár betelepülése és egy 300 férőhelyes munkásszálló felépítése minden településen éles vitákat robbant ki, nincs ez másképp Maglódon sem, ahol a korábbi városvezetés megpróbálta elhallgatni egy koreai gyár betelepülését. Azonban a helyiek nyomására november 11-ére lakossági fórumot hívott össze Kérges László, Maglód új polgármestere.
2023. november 16-án Maglód akkori, független polgármestere – akinek alpolgármestere a jelenlegi önkormányzat vezetője, Kérges László volt – „Országúti dűlő fejlesztése” címmel benyújtott egy előterjesztést, amelyből kiderült, hogy a városvezetés már évek óta egyeztet a települést az M0-s autóúttal összekötő, rendkívül forgalmas 31-es út (később Jászberényi út) melletti terület tulajdonosával, a Zemplén Market Zrt.-vel (a vállalat neve jelenleg Thomay Zrt.). A cég pedig már szerződést is kötött Samwon Industrial Co., Ltd. nevű dél-koreai céggel egy ipari park létrehozására Maglódon.
Az elsősorban autóalkatrészek gyártásával foglalkozó koreai cég a tervek szerint első lépésben egy 6000 négyzetméteres csarnokot húzna fel, majd néhány éven belül még egy ugyanekkora üzemcsarnokkal bővítenék az ipari parkot. A tervekből az is kiderül, hogy a vállalat Jászberényi úti temető mellett a cég egy kereskedelmi parkot hozna létre, az M0 felőli részen pedig egy gazdasági-ipari övezetet. Ehhez már két körforgalmi engedélyt megkaptak, az egyik a Mendel Károly utcánál, a másik a Tompa utcánál létesülne. Ez szúrt szemet a helyieknek.
Az önkormányzat addig titkolta a beruházást, ameddig csak tudta
A helyiek szerint a beruházásról sem az előző, sem a jelenlegi képviselő-testület nem szolgált érdemi információval a lakosságnak, akik így csak közösségi oldalaikon találgatták, hogy mi okozta a 31-es út mentél található 1,8 hektárnyi erdősáv kiirtását. Erre a kérdésükre végül az önkormányzat egy Facebook-bejegyzésben reagált.
– A Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyével és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mint építtető megbízásából a Zemplén Market Zrt. október 14-én megkezdte a Mendel Károly és a Tompa Mihály utcai két körforgalom előkészületi munkálatait. A 31-es sz. főút mentén 40 ha ipari- és kereskedelmi terület feltárását biztosítják a készülő csomópontok – olvasható a bejegyzésében.
Mint írják, az egyébként nem kifejezetten gondozott erdősáv sajnálatos kivágását az teszi szükségessé, hogy az új körforgalmak és becsatlakozásaik elférjenek, illetve a kiszolgáló közműveket ott tudja a beruházó elhelyezni, elvezetni.
„Sajátos helyzetbe kerül az új önkormányzat, hiszen a képviselők többsége azt ígérte a választóknak, hogy élhetőbb és zöldebb Maglódot teremt, újabb ipari parkok nélkül. A jóval korábban született tervek és megkezdett munkák azonban épp a váltás utánra kerültek abba a fázisba, mintha most születnének új ipari létesítmények Maglód belterületén, bár magánterületeken” – írják.
Ráadásul olyanok, amelyek tovább csökkentik a zöldfelületeket. Igaz, a mostani munkák végeztével is rehabilitálják a tájat, parkosításra is sor kerül a beruházás végén, a jelenlegi jogi szabályozás betartásával az állami tulajdonú területeken Maglódon megszűnő kb. 1,8 ha erdőrészlet pótlását mégis Péteriben végzik el… Az emberközelibb lakhely ígéretéhez azonban az őszinte kommunikáció igénye és szükségessége is társult, ezért minden információ ezzel a kivitelezéssel kapcsolatban is a jövőben valós időben nyilvánosságra kerül – áll a bejegyzésben, amelyben kiderül, hogy a kiirtott fákat egy másik településen „pótolják” majd.
A november 11-re összehívott lakossági fórumon a beruházásban érdekelt Thomay Zrt. Képviselői is megjelennek, hogy válaszoljanak a helyiek kérdéseire. Azonban a helyiek már korábban több tüntetést is szerveztek az ügy miatt, legutóbb november 9-én szombaton tartottak egy akciót.
Az, hogy a vállalat is részt vesz az eseményen, azért is fontos, mert a helyieknek az önkormányzat nem tudta megmondani, hogy pontosan mit és milyen technológiával fog gyártani a koreai üzem, ráadásul az is kérdéses, hogy kik fognak dolgozni a gyárban, hiszen a gyárral összefüggésben 300 fős munkásszállás is megépítésre kerül. A lakók felháborodását eredetileg a kivágott fák keltették fel, a munkásszálló híre miatt azonban már a közbiztonságot féltik.
Hatalmas tömeg gyűlt össze a lakossági fórumon
Az este 18:00-ra meghirdetett lakossági fórumra annyi ember érkezett, hogy a lakosok egy jelentős része be se fért a díszterembe. Az eseményen polgármester mellett részt vett Soczó Gergely, a Thomay Zrt. képviselője és László Jenő ügyvéd, aki a város egyik önkormányzati képviselője.
A polgármester azzal kezdte, hogy elmondta, hogy a jogszabályok kötelezték az előző városvezetést, hogy lakossági fórumot hívjanak össze a kérdésben, és ennek eleget is tettek, de nem „volt nagy az érdeklődés”. Erre a kijelentésre azonban nagy hangzavar keletkezett a teremben, ugyanis a maglódi önkormányzat 2023-ban valóban tartott egy lakossági fórumot, azonban azt nem hirdette meg túlságosan, ugyanis csak akkor találhatták volna meg a helyiek, ha felmennek a város honlapjára, és ott az „Önkormányzati hírek” menüpont alatt megtalálta a „Felhívás partnerségi egyeztetésre” című hirdetményre.
Ennél azonban sokkal nagyobb felháborodást keltett a polgármester azon kijelentése, hogy „nem sért közérdeket” fasor kivágása, amelyre a beruházó engedélyt kapott és az önkormányzatot nem tájékoztatták erről. A közönség bekiabálással fejezte ki nem tetszését, amelyre a polgármester megjegyezte, hogy ezzel ők sem értenek egyet és szerinte minden rendben lett volna az út átépítésekkel, ha az erdősáv megmaradt volna.
Nagyon sokba kerülne megakadályozni az új gyár telepítését
„Mint megtudtuk, a koreai gyárba alumíniumtekercseket hoznak és abból ott alkatrészeket gyártanak, ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha annak működése és környezeti hatása nem károsítja, valamint nem zavarja a helyieket” – árulta el Kérges László, majd hozzátette, hogy ezt megakadályozni, csak nagyon nagy költséggel tudnák, amelyre az önkormányzatnak szerinte nincs kerete. Azt is elmondta, hogy ezt a helyzetet még a korábbi önkormányzat hozta.
A közönség soraiból erre elkezdtek záporozni a kérdések, amelyre a polgármester kifejtette, hogy majd a beszámolója végén reagál a kérdésekre.
– Ne aggódjanak, addig nem megyünk haza, amíg nem kapott mindenki megnyugtató választ a kérdéseire – szögezte le Kérges László, aki megemlékezett arról is, hogy a napokban az RTL munkatársai nála jártak a gyár ügyében. A két riporternek a polgármester elmondta, hogy még nem kíván nyilatkozni, mert nincs elegendő információja, de felvételen kívül szívesen megosztja információit.
A polgármester beszámolója szerint ezt követően a riporter beszélgetést kezdeményezett vele, amelynek eredménye egy rejtett kamerás felvétel lett, amelyből kiragadtak mondatokat, ezért a mostani beszámolóját holnap közzéteszi.
Kérges László szerint, jobb, ha nem akadékoskodnak a helyiek
A polgármester kifejtette, hogy jelenleg még önkormányzati hatáskörben van az új ipari terület, ez azonban változhat, ha túl sokat akadékoskodnak.
„Ha sok borsot törünk a beruházók orra alá, akkor van rá esély, hogy a kormány különleges ipari övezetté nyilvánítja a területet és akkor még nem is fognak ide adózni, meg kell találni a közös hangot” – nyugtatta a közönséget, és arra kérte az embereket és az újságírókat, hogy ne szítsák a feszültséget.
Sokaknak számára jelentős probléma, hogy kivágták az út menti fasort, ezért a polgármester ígéretet tett azok pótlására. Kijelentette, hogy a kivágott fákat pótoltatni fogják, és parkosítást is elrendelnek. Ezután a polgármester elutasította azokat a kommenteket, akik súlyos kijelentésekkel bírálják a képviselőket, akik megszavazták az új beruházást.
– Olyanokat írnak, hogy száradjon le a kezük azoknak, akik ezt megszavazták. Az ilyen embereknek üzenem, hogy akkor kellett volna hangoskodniuk, amikor az egyeztetések zajlottak – fogalmazott Kérges László, de még folytatta volna mondatot, ha a közönség morajlása nem nyomta volna el.
A bekiabálásokra reagálva a polgármester kifejtette, hogy azok, akik nem vesznek részt az önkormányzat által szervezett eseményeken és nem segítik az önkormányzat munkáját, azok előbb gondolják át a dolgokat, mielőtt másokat hibáztatnak a kialakult helyzet miatt.
A helyiek leküldték a színpadról az önkormányzat munkatársát
A polgármester beszéde után az önkormányzat egy munkatársa tartott előadást a terület történelméről, azonban a közönség láthatóan unta a történelemórát, ugyanis hangoskodásba kezdtek és leküldték a színpadról az előadást tartó hölgyet, majd felszólították a polgármestert, hogy a terület tulajdonosának képviselője álljon színpadra.
A kérésnek eleget tettek a szervezők, így Soczó Gergely, a Thomay Zrt. képviselője vette át a szót, aki elmondta, hogy ők 2021-ben vették meg a területet, miután az előző tulajdonos becsődölt.
Soczó Gergely is megpróbálta felvázolni, hogy hogyan jutottunk el a mostani állapotig, azonban a jelenlévők elkezdték kérdésekkel bombázni, miután elmondta, néhány tervük nem fog megvalósulni, mert nem kaptak rá engedélyt, pedig abból profitálhatott volna a város.
A kérdezők elsősorban azt akarták tudni, hogy milyen pozitívumokkal járt volna az eredeti terv Maglód számára, amire azt a rövid választ adta a terület tulajdonosának képviselője, hogy innovációt hoztak volna a városba, amely érdekes párbeszédet eredményezett:
– Milyen információt?
– Új gyárakat hoztunk volna.
– De pontosan milyen innováció jött volna a városba?
– Konkrét példát nem tudok mondani, mert ugye nem valósult meg a beruházás.
Ezt követően az egyik hozzászóló azt kifogásolta, hogy miért nem elkerülő útvonalon csatolják be a közúthoz az új gyárat.
– A 31-est hagyják békében. Érdekes módon az önkormányzat honlapjáról eltűnt az a 2015-ös térkép, amelyen látszott, hogy volt egy elkerülés építéséről szóló terv. Miért nem azt építik meg, miért a 31-esre terelik rá a forgalmat? – szólalt fel egy helyi férfi, aki hatalmas tapsot kapott felszólalása után.
A polgármester elmondta, hogy ennek az elkerülőnek a meg nem valósulása nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, ezért nem tehettek semmit azért, hogy ez megvalósuljon, de szerinte jó lenne, ha a közösség együtt kiállna az ügy érdekében.
Erre reagálva egy helyi hölgy felszólalt, hogy miért nekik kell megoldaniuk az összefogást.
– Ezt az összefogást most nekünk kell megoldanunk? Miért nem ön dolgozik ezen? Mi itt vagyunk és teljes mellszélességgel maga mögé állunk, de önnek vannak meg a jogi eszközei ehhez – tette fel a kérdést.
Politikai ügy lett ebből
A nagy felháborodás közepette végül Soczó Gergely vette vissza a szót, elmondta, hogy ő a politikai kérdésekre nem tud reagálni, ők saját hatáskörükben nem tudnak elkerülőt építeni, a közút viszont hozzájárult a körforgalom építéséhez.
– Nagyon sajnálatos, hogy politikai ügy lett ebből – fogalmazott a cég képviselője, azonban ezzel csak még inkább felkorbácsolta az indulatokat.
Soczó Gergely szerette volna folytatni a beruházás történeti hátterét, de annyi bekiabálás érkezett, hogy végül kénytelen volt újabb kérdésekre válaszolni az elkerülő úttal kapcsolatban.
Jó dolog volt a fák kivágása a zajszennyezés szempontjából
A cég képviselője kifejtette, hogy csak a hatóság csak a körforgalmat engedélyezte, klasszikus csomópontot nem, ennek eredményeképpen azonban ki kellett vágni fákat, ezeket viszont pótolni fogják.
– 8 hektár zöldfelületet hozunk létre, amely bőven pótolni fogja a kivágott fákat – fogalmazott Soczó Gergely, aki elmondta, hogy több olyan beruházást is megvalósítanak, amely kedvez a váérosnak, itt példaként a gyár mellett található temetőt hozta fel példának, amelynek jelenleg nincs parkolója, ők viszont építenek majd egyet.
A cég képviselője elmondta, hogy nem biztos, hogy el fog férni egy zajvédő fal, de az erdő kivágásával csökkent a zajterhelés, mert eddig a fák visszatükrözték a zajt. Ez a kijelentés hatalmas indulatokat váltott ki, Soczó Gergely nem tudta befejezni a mondanivalóját, mert újra és újra a szavába vágtak.
Az egyik úr kezében a kérdező mikrofonnal elkezdett párhuzamosan beszélni a Thomay Zrt. képviselőjével, aki megkérte, hogy engedje meg, hogy befejezze a mondatát, mielőtt kérdést tesznek fel.
– Majd utána – vágta rá a kérésre a helyi lakos, majd ő is arról érdeklődött, hogy miért kell a 31-esre körforgalmakat rakni.
Egy másik hölgy arra panaszkodott, hogy őket lazítónak titulálják, pedig elsősorban azzal van problémájuk, hogy reggel még egy szép erdős terület mellett mentek be dolgozni, de mire hazaértek már olyan volt, mintha egy másik városba érkeztek volna, hiszen egy nap alatt letarolták a fasort.
– Miért veszik el tőlünk azt, ami miatt ide jöttünk lakni? – kérdezte a helyi hölgy.
Amíg a kérdés nagy tapsot kapott, a válasz már inkább csak további elégedetlenséget szült.
– Nem vettek el önöktől semmit, ugyanis az erdőszakasz állami tulajdon volt – reagálta Soczó Gergely, aki kifejtette, hogy ők nem kárt akart tenni önöknek, hanem értéket teremteni, a zöldfelületet sokkal többel pótolják majd, de a hatóságok kötelezték őket a fák kivágására.
Egy másik kérdésre válaszolva a cég képviselője kifejtette, hogy bizonyos területeket át fogják adni az önkormányzatnak.
– A polgármester úr azt jelezte, hogy fogytán van a temető területe, ezért az ő kérésére mi 1 hektár területet átadunk erre a célra – fejtette ki Soczó Gergely.
Egy hölgy arról érdeklődött, hogy pont a körforgalomtól induló piros jelzésű turistaút megszűnik-e, mert a korábban azon a vonalon történt postaberuházás elég nagy tájsebet okozott. Socszó Gergely ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy pont a temető elhelyezkedése miatt szükség van a gyalogos útvonal megtartására, így ezzel nem lesz probléma.
Nem igaz, hogy lesz 300 fős munkásszálló
Soczó Gergely kiemelte, hogy szemben a túlzó állításokkal, nem fog épülni 200-300 fős munkásszálló.
– Csak egy 22 fős szálloda fog épülni. De még a szálloda kifejezés is erős – magyarázta a cég képviselője, aki kifejtette, hogy ott a cég felsővezetői kapnak majd szállást, így ez nem fogja rombolni a város közbiztonságát.
Dél-Koreából is üzentek a helyieknek
A Samwon Industrial készített egy videót a lakossági fórumra, hogy játsszák le az összegyűlt tömegnek. Előtte még egy újabb botrány robbant ki, amikor egy kérdésre válaszolva kiderült, hogy nem készült környezetvédelmi hatástanulmány, mivel a hatóságok szerint erre nem volt szükség.
Nem tudják, mi fog épülni még a területen
Egy helyi kérdésére Soczó Gergely kifejtette, hogy nem tudják, milyen épületek és üzletek fognak épülni a területen, mert bár a rajzokon látszik egy gyorsétterem és egy benzinkút, sőt egy kereskedelmi központ is, de utóbbira még nincs meg az engedélyük előbbieket pedig csak rátették a rajzra.
– Tárgyalunk vállalatokkal, de még nem vagyunk abban a stádiumban, hogy ezeket le tudják fixálni – mondta a cég képviselője, azonban válasza alig hallattszott a helyiek nevetése miatt, akik azon szórakoztak, hogy már sokadjára reagálja azt Soczó Gergely, hogy nem tud válaszolni a kérdésre.
Megjelent Pécel polgármestere
A szomszédos város polgármester asszonyát az érdekelte, hogy a gyár miért egy Pécelen átfolyó patakba akarja beleengedni a csapadékot. Valamint az is érdekelte Pécel polgármesterét, hogy ezzel kapcsolatban miért nem vette fel a kapcsolatot a város vezetését.
– Ez a csapadék el fog párologni, nem éri majd el Pécelt – fogalmazott Soczó Gergely, aki bevallotta, hogy nem vették fel a másik település vezetőivel a kapcsolatot.
Elszabadultak az indulatok
– Ön örülne, hogyha konkrétan az ön házával szemben épülne fel egy ilyen? – kérdezte egy helyi.
– Erre nem olyan egyszerű a válasz. Amennyiben egy kulturált környezetet fogunk kialakítani, akkor amiatt a lakók nem fognak sérülni – fogalmazott válaszában Soczó Gergely, miközben folyamatosak voltak a bekiabálások.
A polgármester próbálta csitítani a kedélyeket és felszólította a koreai gyár jogászának képviselőjét, de elfelejtette a jogász nevét, akit egyébként Kereső Zoltánnak hívnak. Ő megerősítette, hogy nincsen szó 300 fős munkásszállóról, ahogyan a látványterven is szerepel. Erre azonnal lecsapott egy helyi.
– Mennyire élethű a látványterv?
– Minden úgy fog kinézni, ahogy az ott áll.
– Akkor miért szerepel a kivágott fasor a látványterven?
Erre a kérdésre Kereső Zoltán kifejtette, hogy az a fasor az út másik oldalán van, amire a lakosok elmondták, hogy ott nincs fasor, és előbb még arról volt szó, hogy nem is lesz. Erre a jogi képviselő elmondta, hogy a céljuk, hogy a gyár ne is látszódjon a 31-es útról. Ez egy kicsi megnyugvást adott a tömegnek, amely erősen sérelmezte, hogy a jogi képviselő ismét elmondta, hogy a fák az állam kezében volt, nem pedig Maglód kezében, hiába ültették azokat a maglódiak 20-25 évvel ezelőtt.
Ezt követően Kereső Zoltán kifejtette, hogy a gyárban folyó munkálatok nem járnak majd hangszennyezéssel, és képeken bemutatta a munkafolyamatokat, amelyen látszott, hogy semmilyen kémiai vagy biológiai folyamatról nincsen szó.
– Ez a legszerencsésebb gyártípus, ami ide épülésre kerülhet – tette hozzá.
Bár még mindig nagy a tömeg és sokan még most sem férnek be a nagy terembe, a helyiek egy része két órával a az egyeztetés megkezdése után elkezdtek hazaindulni, miközben a polgármester helyiekkel a szennyvíz elvezetéséről beszélget.
Az egyik helyi közben arról érdeklődött, hogy a koreai cég a parkosítással kapcsolatban felveszi-e a kapcsolatot a helyi szervezetekkel, mint például az ökológiai társulattal, amely foglalkozik fásítással.
Kereső Zoltán jelezte, hogy nem gondoltak még erre, de elkérte az ökológiai társulat elérhetőségét, mert a Samwon Industrial elkötelezett a környezetvédelem mellett, így minden ilyen együttműködési lehetőségre nyitottak.
Megtört a jég a helyiek és a polgármester között
A polgármester folyamatosan válaszol a kérdésekre, amely úgy tűnik, eredményre vezetett, ugyanis megtapsolták azt a válaszát a helyiek, amelyben elmondta, hogy tudja, hogy az előző városvezetésnek voltak hibái a kommunikáció terén, de ők mást ígértek és ezt be is fogják tartani.
– Ez a mostani esemény is ezt igazolja, hogy mi ezt bevállaljuk, akkor is, ha tudjuk, hogy kínos az emberekkel szemtől szemben állni – mondta Kérges László, akit ez után a kijelentése után is megtapsoltak.
A helyzeten azonban romlott, hogy az egyik helyi felhozta, hogy Maglód város főépítésze nem javasolta a gyár felépítését ilyen közel a lakóépületekhez, ezért szerinte a gyár szándékosan megkerülte a várost azzal, hogy egy felsőbb szervezethez ment.
– Én erről a főépítészi jelentésről most hallok először – mondta Kereső Zoltán, aki kifejtette, hogy jogilag helyesen jártak el, és a gyár nem fog zavarni senki, mert nem lehet majd látni, nem lesz zajterhelése és szagterhelése sem.
Kereső Zoltán elmondta, hogy 4-6 kamion fog járni a gyárba eleinte, de később is maximum ennek a mennyiségnek a duplája megy majd keresztül városon az új gyár miatt, erre azonban még nem tud pontos választ adni, mert még nem kötöttek szerződést vevőkkel. Sőt kiderült, hogy még az építési engedélyt sem kapták meg.
– Mi a legkisebb távolság egy lakóépület és a gyár között? – tette fel egy helyi a kérdést.
– Sajnos nem tudom, nem készültem konkrét számokkal, de biztos a jogi szabályoknak megfelelő távolságnál nagyobb – magyarázta Kereső Zoltán, majd megmutatott egy térképet, amelyen látszódott a gyár és a lakóépületek távolsága, amely nagyjából 60-70 méter lesz.
Nem tudni, hogy lesznek-e betelepülő vendégmunkások vagy sem
Egy másik szomszédos település, Gyömrő képviselője is feltűnt a lakossági fórumon, aki arról érdeklődött, hogy a tervezett munkásszálló az külföldi munkásoknak vagy helyieknek épül.
– Számítunk maglódi és a környékbeli vállalkozókra, akik a területen megjelennek, de még nem tudjunk pontosan, hogy lesznek-e betelepülők – mondta el a Soczó Gergely, de hozzátette, hogy itt nem fog akkumulátorgyár épülni, az úgynevezett szállodában pedig csak koreai mérnökök fognak lakni.
Megjelent a rendőrség az épületben
Lassan három órája tart már a lakossági fórum, de még mindig nagy a tömeg. Közben a Maglódi Művelődés Házában megjelent három rendőr, valamint a polgárőrség néhány embere. A nagyteremben eközben László Jenő az önkormányzat ügyvédje kifejtette, hogy milyen anyagi problémákat jelentene az, ha kihátrálnának a megállapodásból.
– Ha a fejünk tetejére állunk, ez a gyár akkor is megépül – fogalmazta meg az este konklúzióját egy helyi lakos, aki ezt a tényt elfogadja, de nem érti, hogy miért nem lehetett ezt a helyiek számára „kényelmesebb” távolságba helyezni.
(Index nyomán)